BH 2024.5.107 A Be. 649. § (2) bekezdés f) pontja szerinti felülvizsgálati ok 2021. január 1. napjától hatályos beiktatását követően minden olyan ügyben felülvizsgálat alapjául szolgálhat, amelyben a vádról rendelkező ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor hatályos szabályozás alapján a specialitás megsértését lehet megállapítani. A Be. ugyanis nem azt írja elő, hogy felülvizsgálati indítvány a jogerős ügydöntő határozat meghozatala időpontjában hatályos felülvizsgálati okok alapján nyújtható be, hanem a felülvizsgálati indítványt kell a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján elbírálni [Be. 649. § (2) bek. f) pont, 659. § (2) bek.].

[1] A járásbíróság ítéletében az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettében [Btk. 221. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (4) bek.] és testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1) bek., (2) bek.]. Ezért őt - mint visszaesőt - halmazati büntetésül 2 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az I. r. terhelt a büntetés háromnegyed részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Az I. r. terhelt és védője által bejelentett fellebbezés alapján eljáró törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt vonatkozásában megváltoztatta: megállapította, hogy az I. r. terhelt többszörös visszaeső, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 év 10 hónapra enyhítette, továbbá megállapította, hogy az I. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta és kötelezte őt a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező határozata ellen az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt jogszabályi hivatkozás megjelölése nélkül, azonban tartalma alapján a Be. 649. § (2) bekezdés f) pontjának megfeleltethető okból, mivel az eljárt bíróságok álláspontja szerint a specialitás szabályán alapuló mentesség megsértésével hozták meg ítéletüket.

[4] Előadta, hogy a másodfokú bíróságnak a Be. 590. § (1) bekezdése alapján vizsgálnia kellett volna az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző eljárást és meg kellett volna állapítani, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor a vele szemben felfüggesztett büntetőeljárást - a németországi letartóztatása folytán - anélkül folytatta le, hogy figyelemmel lett volna az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eube.tv.) 30. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre. Álláspontja szerint az Eube.tv. 30. § (2) bekezdésében foglalt kivétel nem áll fenn, ilyen kivétel fennállását az első- vagy a másodfokú bíróság nem vizsgálta.

[5] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy az első- és másodfokú bíróság ítéletét a Kúria helyezze hatályon kívül és rendelje el új eljárás lefolytatását.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt a törvényben kizártnak tartotta. Hivatkozott arra, hogy a Kúria a Bfv.II.837/2019/6. számú végzésével, majd a Bfv.II.563/2022/2. számú határozatával az I. r. terhelt által ugyanezen alapügyben hozott első- és másodfokú ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati indítványt mint a törvényben kizártat elutasította. A Kúria mindkét elutasító végzésének rendelkező része tartalmazza azt, hogy ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy jelen felülvizsgálati indítvány nem a Be. 649. § (3)-(5) bekezdésén alapul, ezért az ismételt felülvizsgálati indítvány ezen okra figyelemmel sem alapozza meg a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.

[7] A Legfőbb Ügyészség emellett a felülvizsgálati indítványt azért is törvényben kizártnak tartotta, mert a határozat jogerőre emelkedésének időpontjában a Be. 649. § (1) bekezdése a specialitás szabályainak megsértésén alapuló, a Be. 649. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt felülvizsgálati okot még nem tartalmazta.

[8] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a Be. 656. § (2) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati indítványt mint törvényben kizártat utasítsa el.

[9] Az I. r. terhelt írásbeli észrevételében arra hivatkozott, hogy olyan bűncselekmény miatt is elítélte őt a bíróság, amelyet el sem követett. Hivatkozott továbbá arra, hogy az Eube.tv. 2019-ben már hatályában volt. Mindezek alapján felülvizsgálati indítványát fenntartotta.

[10] Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványa alapján felülvizsgálati eljárás lefolytatása törvényben kizárt.

[11] A Be. XC. Fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, annak lefolytatására kizárólag a törvényben meghatározott okokra történő hivatkozással a törvényben meghatározott feltételek fennállása mellett kerülhet sor.

[12] A Be. 651. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel, saját javára a terhelt is terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. A törvény ugyanakkor a 652. § (6) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. § (3)-(5) bekezdésén alapul.