A Szegedi Ítélőtábla Pf.20680/2018/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 166. §, (1) bek., 206. §, (1) bek., 217. §, (1) bek., 235. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:62. §, (1) bek., 6:90. §, (1) bek.] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.680/2018/6.szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Nándori Dóra ügyvéd és a dr. Hahn Fanni ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a dr. Siklér Ernő ügyvéd és a dr. Varnyú Viktor ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2018. június 3. napján kelt 10.P.20.899/2017/25. számú ítélete ellen az alperes részéről 27. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes az elsőfokú ítélet szerinti marasztalási összeg megfizetésére 15 napon belül köteles a felperesnek az elsőfokú ítéletben meghatározott Evita nevű ló kiadására vonatkozó kötelezettségének egyidejű teljesítése mellett. A teljesítéssel az alperes köteles elöl járni.

Kötelezi az alperest, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 3.166,51 euró másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A peres felek 2017. március 9-én (város 1 neve)-en szerződést kötöttek az alperes tulajdonát képező Evita nevű ló adásvétele tárgyában 95.000,- euró vételár kikötése mellett. Az adásvételi szerződés 2.b) pontja tartalmazta a ló egészségi állapotát: kizárólag szemlencse homályosodást tüntettek fel. A lovat korábban, 2014 decemberében az alperes (tanú 1 neve) közreműködésével vásárolta a lánya számára a németországi ... istállóból, ahol (tanú 1 neve) 15 évig állt alkalmazásban. (Tanú 1 neve) ezt követően (város 2 neve)-n működtetett istállót, ahol Evita a perbeli adásvételi szerződés megkötéséig elhelyezésre került.

A felperes a lovat azzal a céllal vásárolta meg, hogy lánya azt műlovagló sport céljára használhassa. Az alperest az ügyletkötés során (tanú 1 neve) képviselte.

A ló 2016 májusát megelőzően számos nemzetközi versenyen kimagasló eredményt ért el, 2016 májusától 2017 februárjáig nemzetközi versenyen nem vett részt. 2016 nyarán a ... istállóba szállították aqua kezelésre, onnan visszaérkezve felépítő edzést végeztek vele. A rehabilitációs célú aqua kezelésről az alperes a felperest az adásvételi szerződés megkötését megelőzően nem tájékoztatta.

A szerződés aláírása előtt a felperes a (város 2 neve)-i istállóban lánya edzőjével, (tanú 2 neve)-vel próbalovaglást végzett, melynek során a ló lába az egyébként szokásos módon be volt fáslizva. A felperes kérésére az alperes engedélyezte, hogy a lovat (város 1 neve)-re szállítsák és a (város 1 neve)-i Állatorvosi Egyetemen megvizsgálják. Mivel a 2017. március 8-án végzett vizsgálat során feltűnt a ló jobb első lábának érzékenysége, a vizsgálat közben felhívták telefonon (tanú 1 neve)-t, aki arról tájékoztatta a felperest, hogy az elmúlt 2 évben, illetve azt megelőzően a ló nem sántult le, egyéb betegsége sem volt, korlátozás nélkül alkalmas versenysportra, egészséges. A vizsgálatról részletes kérdőívet töltöttek ki, melyben mindezeket rögzítették. A vizsgálatot végző állatorvos a vizsgálati eredményben szerepeltette, hogy a ló elülső végtagjain - a jobb oldalon inkább, mint a bal oldalon - krónikus elváltozások tapasztalhatók a felszíni hajlító inakban, azonban mivel a ló az elmúlt 2 évben nem mutatott semmilyen sántaságot és folyamatosan dolgozott a műlovagló sportban, az elváltozást klinikai korlátozást nem okozónak minősítette.

2017. március 11-én a ló jobb mellső lábára sántítani kezdett, ezért március 12-én ismét megvizsgálták. Ekkor már ultrahang lelet is készült, amelynek eredményeként krónikus íngyulladást állapítottak meg a jobb mellső láb hajlító ín felszínén, ami nem lett kikezelve és kiújult.

A (város 1 neve)-i Tartományi Bíróság a felperes által kezdeményezett RS29CG17/17H számú polgári eljárásban igazságügyi szakértőt rendelt ki. (Szakértő neve) 2017. június 18-án kelt szakvéleményében megállapította, hogy Evita a látlelet felvételének időpontjában gyenge sántaságot mutatott a jobb első lábán, amit a klinikai leletek, a járás módja, az elvégzett diagnosztikus érzéstelenítés és a szonográfikus vizsgálat alapján nagy valószínűséggel a felszíni hajlító inak patologikus elváltozása okoz. A rögzített diagnózis: a felszíni hajlító ín krónikus gyulladása a lábközép tájékon elöl mindkét oldalon, jobb oldalon erősebben.

A felperes az általa kezdeményezett fizetési meghagyásos eljárás perré alakulását követően módosított keresetében 101.689,31,- euró és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 6:90. §-a, 6:48. § (1) bekezdése, 6:112. § (1) bekezdése, 6:115. § (2) bekezdése és 6:119. §-a alapján. Álláspontja szerint a létrejött adásvételi szerződés érvénytelen, mert az alperes az adásvétel tárgyát képező ló krónikus megbetegedése miatti rehabilitációs kezeléséről őt nem tájékoztatta, illetve magáról a betegség tényéről sem. Hivatkozása szerint az ügylet során alperes részéről eljárt (tanú 1 neve) a valóságtól eltérően azt közölte, hogy az elmúlt két évben, illetőleg azt megelőzően a ló nem sántult le, egyéb betegsége sem volt, korlátozás nélkül alkalmas versenysportra. Ezzel szemben az alperes számára is ismert volt, hogy a lovat a felperes versenyzésre kívánja használni, a vételár kialakítása is ennek figyelembevételével történt. Utalt arra, hogy az 593/2008. EK rendelet 2. fejezet 4. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a szerződésre a magyar jog az irányadó.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy megtévesztette volna a felperest a ló betegségével kapcsolatban és azt is, hogy rehabilitációs célú aqua kezelésen vett volna részt. Hangsúlyozta, a ló lábán lévő elváltozás szemrevételezéssel látható volt, a felperes a lovat hozzáértő szakember segítségével kipróbálta, sőt orvosi vizsgálatnak is alávetette és annak eredménye ismeretében kötötte meg az adásvételi szerződést. Megjegyezte, a keresetben hivatkozott telefonhívás alkalmával csak a ló általános állapotára nézve tettek fel kérdéseket, lábának betegségére nem. Kiemelte, a ló egészségügyi dokumentációját is megküldte a vizsgálatot megelőző napon, köztük mintegy 20 db röntgenképet is. Állította, a ló az adásvételkor mintegy 2,5 éve volt a tulajdonában, a versenyeztetéssel járó természetes sérüléseken kívül egyéb egészségi problémája nem volt, soha nem kellett gyógyszerezni vagy betegség miatt kezelni. A felperes által bizonyítékként felhasznált igazságügyi szakvéleményt annyiban kifogásolta, hogy abból nem derül ki, a szakértő pontosan milyen szakkérdésre adott választ és milyen kirendelés alapján. Kérte figyelembe venni, hogy annak elkészítésére az adásvételi szerződéskötést követően 2,5-3 hónappal került sor, a megtévesztéssel érintett körülménynek azonban a szerződéskötés időpontjában kell fennállni.