BH 1996.10.520 A gyermek- és fiatalkorú tanúkénti kihallgatásánál gondozójának és a pedagógus nevelőjének a jelenléte nem kötelező; eljárási szabálysértés ha ezeknek a tanúknak a nyomozás során tett vallomását a bíróság kizárja a bizonyítási eszközök köréből [Be. 63. § (4) bek.].

A megyei bíróság a fiatalkorú (fk.) vádlottat az ellene életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének vádja alól felmentette. A könnyű testi sértés vétsége miatt ellene indított büntetőeljárást megszüntette, és a vádlottat megrovásban részesítette.

Az ítélet ellen az ügyész megalapozatlanság miatt fellebbezett.

A legfőbb ügyész átiratában a fellebbezést fenntartotta, és az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.

A megyei bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott 1994. augusztus 20-án édesanyjának az élettársát, B. J.-t a földre rántotta, és mivel az a baltáért nyúlt, ököllel vállon ütötte, majd a földön pofozta, és egyszer ököllel a sértett mellkasára ütött. Eközben a gyermekkorú Sz. J. - a vádlott testvére - több esetben a sértett fejébe rúgott. A bántalmazásra azért került sor, mert a vádlott tudomást szerzett arról, hogy a sértett az édesanyjával, illetve a testvérével szemben durván lépett fel, és a vádlott nővérének nemi közösülésre tett ajánlatot.

A sértett a bal fülénél bőr alatti bevérzéses, a hasfalon zúzódásos és mindkét oldalon a kulcscsonti területen hámhorzsolásos sérülést szenvedett, mely sérülései 8 napon belül gyógyultak.

Az ügyész a vádlottat a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdésének 1. fordulata szerint minősülő, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a kísérletével vádolta az alábbi tényállás alapján:

"A bántalmazás következtében B. J. 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, eltörtek a bal oldali III-IX. bordái a középső, illetve az elülső hónaljvonalban. Ennek következtében minimális mennyiségű mellűri levegő- és folyadékgyülem keletkezett. Az orvos szakértő véleménye szerint csak a véletlenen múlott, hogy a bordatörésekhez csak minimális mennyiségű folyadék- és levegőgyülem társult. Amennyiben a folyadék- és levegőgyülem nagyobb mennyiségű, az már életveszélyes sérülésnek minősült volna."

A megyei bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem látta kétséget kizáróan megállapíthatónak, hogy a vádlott a sértett mellkasát rugdalta vagy rátaposott volna, és így a bordatöréseket a sértett a vádlott bántalmazásától szenvedett volna el.