32005R0426[1]

A Bizottság 426/2005/EK rendelete (2005. március 15.) a Kínai Népköztársaságból származó, egyes végtelen poliészter szálból készült ruhaszövet késztermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG 426/2005/EK RENDELETE

(2005. március 15.)

a Kínai Népköztársaságból származó, egyes végtelen poliészter szálból készült ruhaszövet késztermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (az alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Eljárás megkezdése

(1) 2004. június 17-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) közzétett értesítéssel dömpingellenes eljárás megkezdését jelentette be a Kínai Népköztársaságból ("KNK" vagy "érintett ország") származó, végtelen poliészter szálból készült ruhaszövet késztermékeknek ("FPFAF") a Közösségbe történő behozatala tekintetében.

(2) Az eljárást az AIUFFASS, az Euratex tagvállalata ("a panaszos") által az érintett termék EU-ban folytatott termelésének jelentős hányadát, azaz ez esetben a közösségi termelés 26 %-át, képviselő 7 független termelő nevében benyújtott panasz eredményeképpen indították meg. A panasz olyan bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére, valamint az abból származó súlyos kárra vonatkozóan, amelyet elegendőnek tartottak az eljárás megkezdéséhez.

2. Az eljárásban érintett felek

(3) A Bizottság hivatalosan értesítette a panaszost, az exportáló termelőket, az importőröket, beszállítókat és felhasználókat, valamint az ismert érintett felhasználói szövetségeket, illetve a KNK képviselőit az eljárás megkezdéséről. Az érdekelt feleknek az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben kitűzött határidőn belül lehetőséget biztosítottak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek.

(4) A panaszos termelők, más együttműködő közösségi termelők, exportáló termelők, importőrök, beszállítók, felhasználók és szövetségeik ismertették álláspontjukat. Meghallgatást biztosítottak minden olyan érdekelt fél részére, aki ezt kérelmezte, és bizonyította, hogy meghallgatását sajátos okok indokolják.

(5) A Bizottság kérdőívet küldött minden ismert érintett félnek, valamint valamennyi olyan egyéb vállalkozásnak, amely az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkezett. A kérdőívre a panaszban szereplő hét közösségi termelő közül hat (egy vállalkozás csőd miatt nem tudott teljes mértékben együttműködni), egy másik közösségi termelő, egy beszállító, egy független importőr és kilenc független közösségi felhasználó adott választ.

(6) Annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsanak a KNK-beli exportáló termelőknek a piacgazdasági elbánás ("PE") vagy egyéni elbánás ("EE") iránti kérelem benyújtására, amennyiben ezt igénylik, a Bizottság a PE és az EE iránti kérelem formanyomtatványait is elküldte az ismert érintett kínai vállalkozásoknak, valamint az összes többi vállalkozásnak, amely az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkezett. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján 49 vállalkozás kérelmezett PE-t, hét vállalkozás pedig csak EE-t kérelmezett.

(7) Tekintettel az exportáló termelők, importőrök és közösségi termelők nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben mintavételt határoztak meg a dömping és a kár meghatározásához az alaprendelet 17. cikkének megfelelően. Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, hogy szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, mintát tudjon venni, valamennyi exportáló termelőt, importőrt és közösségi termelőt felkértek arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és - az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben meghatározottak szerint - adjon alapvető információkat az érintett termékkel kapcsolatban a vizsgálati időszak során (2003. április 1. és 2004. március 31. között) elvégzett tevékenységekről. A benyújtott információk vizsgálatát követően úgy döntöttek, hogy a mintavételre csak az exportőrök esetében van szükség. A kiválasztott minta a rendelkezésre álló időn belül megvizsgálható kivitelek legnagyobb reprezentatív mennyiségén alapul. A mintát a 8 legnagyobb kínai exportáló termelő (és az azokkal kapcsolatban álló felek) alkotják, amelyek az együttműködő feleknek a Közösségbe irányuló exportmennyisége több mint 50 %-át teszik ki.

(8) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározásához szükségesnek ítélt. Az együttműködő közösségi termelők és a következő vállalatok telephelyein ellenőrző látogatásokat tettek:

a) Közösségi termelők

- Négy különböző országban található hét közösségi termelő telephelyein ellenőrző látogatásokat tettek. Az alaprendelet 19. cikke értelmében az együttműködő közösségi termelők kérelmezték, hogy részletes adataikat ne tegyék közzé, mert az súlyosan kedvezőtlen hatással volna rájuk. A kérést kellőképpen indokoltnak találták, ezért teljesítették.

b) KNK-beli exportáló termelők

- Wujiang Chemical Fabric Mill Co. Ltd.

- Shaoxing Tianlong import and export Ltd.

- Wujiang Canhua Import & Export Co. Ltd.

- Fuzhou Fuhua Textile & Printing Dyeing Co. Ltd.

- Fuzhou Ta Tung Textile Works Co. Ltd.

- Hangzhou Delicacy Co. Ltd.

- Shaoxing County Huaxiang Textile Co. Ltd.

- Shaoxing Ronghao Textiles Co. Ltd. (és a vele kapcsolatban álló vállalkozás, a Shaoxing County Qing Fang Cheng Textile import and export Co. Ltd.).

c) Független importőrök

- LE-GO - Hof (Németország)

d) A közösségi ipar beszállítói

- Elana SA - Toruń (Lengyelország)

e) Közösségi felhasználók

- LE-GO - Hof (Németország)

(9) Figyelembe véve annak szükségességét, hogy rendes értéket állapítsanak meg a PE-ben esetlegesen nem részesülő KNK-beli exportáló termelők esetében, a rendes értéknek egy analóg ország - ez esetben Törökország - adatai alapján történő megállapítása céljából ellenőrzést végeztek a következő vállalkozás telephelyén:

- Italteks Expo Grup A.A., Istanbul

3. Vizsgálati időszak

(10) A dömping és a kár vizsgálata a 2003. április 1-jétől 2004. március 31-ig tartó időszakra ("VI") terjedt ki. A kár megállapításával kapcsolatos tendenciákat a 2000. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakban ("érintett időszak") vizsgálták.

4. Érintett termék és hasonló termék

4.1. Érintett termék

(11) Az érintett termék a végtelen poliészter szálból készült ruhaszövet késztermék ("FPFAF"), amely legalább 85 tömegszázalék végtelen, terjedelmesített vagy nem terjedelmesített szintetikus szálat tartalmazó, festett vagy nyomott szövet. Rendszerint ruházati cikkekhez, azaz többek között ruházati cikkek bélésének elkészítéséhez, valamint anorákok, sportruházati cikkek, síruhák, alsóneműk és divatcikkek készítéséhez használják.

(12) Az érintett terméket végtelen poliészter szálból készült (nem alapozott) fonal szövésével állítják elő, majd nyomják vagy festik az egyedi szövetminta vagy szín elérése érdekében. Tehát különbözik a fehérítetlen vagy fehérített, szintetikus végtelen szálból készült fonalból előállított textilszövettől, a szövés után, de a festés előtt kialakított terméktől, amely az érintett termék nyersanyagául szolgál. A végtelen poliészter szálakból készült textilszövettől is különbözik, amelyhez az alapozott fonalat szövik szövetté, a szövetmintát pedig a minta szövésével hozzák létre. Az utóbbi termék eltérő alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mivel más a felhasznált nyersanyag (alapozott fonal), és a szövetmintát szövéssel és nem nyomással vagy festéssel hozzák létre. Ezenkívül a kész kelme ilyen típusát rendszerint lakástextilhez használják, míg az érintett terméket szinte kizárólag ruházati cikkek készítéséhez használják.

(13) A vizsgálat kimutatta, hogy a (11) preambulumbekezdésben meghatározott érintett termék valamennyi típusa ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik és ugyanazokra a célokra használható annak ellenére, hogy számos különböző tényező tekintetében - például szín, fonalméret és kikészítés - eltérnek egymástól. Ebből kifolyólag és a jelenlegi dömpingellenes vizsgálat céljából az érintett termék valamennyi típusát egy terméknek tekintik. Az érintett termék az 5407 52 00, 5407 54 00, 5407 61 30, 5407 61 90 és ex 5407 69 90 KN-kód alá tartozik.

4.2. Hasonló termék

(14) Az érintett termék és a KNK-ban, illetve a KNK-ból származó egyes behozatalok tekintetében megállapítandó rendes érték analóg országául szolgáló Törökországban előállított és a belföldi piacon értékesített FPFAF között nem fedeztek fel különbséget. Sőt, mindkettő azonos alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal, illetve felhasználással rendelkezik.

(15) Hasonlóképpen nem találtak különbséget az érintett termék és a közösségi iparág által előállított és a közösségi piacon értékesített FPFAF között. Mindkét termékről megállapították, hogy fizikai és kémiai tulajdonságaik, illetve felhasználásaik azonosak.

(16) Következésképpen e termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonlónak tekintendők.

B. DÖMPING

1. Piacgazdasági elbánás (PE)

(17) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a KNK-ból származó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket az említett cikk (1)-(6) bekezdésének megfelelően határozzák meg azon termelők esetében, akikről úgy találják, hogy eleget tesznek a 2. cikk (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumoknak.

(18) A PE-kritériumok rövid és kizárólag a hivatkozás megkönnyítésére szolgáló összegzése a következő:

1. az üzleti döntések és költségek követik a piac feltételeit, jelentős mértékű állami befolyás nélkül;

2. a számviteli nyilvántartás esetében a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban független ellenőrzést végeznek, és azt használják minden célra;

3. az egykori nem piacgazdasági rendszer torzító hatásai jelentős mértékben nem érhetők tetten;

4. a csődre és a tulajdonviszonyokra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást garantálnak;

5. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(19) A jelenlegi vizsgálat során 49 KNK-beli exportáló termelő jelentkezett és kérelmezte a PE-t az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján. Minden egyes PE-kérelmet megvizsgáltak. Tekintettel az érintett vállalkozások nagy számára, helyszíni ellenőrzéseket csak nyolc vállalkozás telephelyén végeztek (lásd a (7) preambulumbekezdést). A többi vállalkozás esetében valamennyi benyújtott információ részletes másodlagos elemzését hajtották végre, valamint az érintett vállalkozásokkal széles körű levelezésre került sor, amennyiben beadványaikból hiányoztak elemek, vagy azok nem voltak egyértelműek. Amennyiben egy leányvállalat vagy a kínai népköztársaságbeli kérelmezővel kapcsolatban álló egyéb vállalkozás az érintett termék termelője és/vagy exportőre, a kapcsolatban álló felet is felkérték, hogy töltse ki a PE iránti kérelem formanyomtatványát. Sőt, a PE csak akkor ítélhető meg, ha valamennyi kapcsolatban álló vállalkozás teljesíti a fent meghatározott kritériumokat.

(20) Azon vállalkozásokkal kapcsolatban, amelyeknél helyszíni vizsgálatokat végeztek, a vizsgálat kimutatta, hogy a nyolc kínai exportáló termelő közül három teljesítette a PE-re vonatkozó valamennyi feltételt (lásd a vállalkozások felsorolását a (23) preambulumbekezdésben). A fennmaradó öt kérelmet el kellett utasítani. Az öt exportáló termelő által nem teljesített kritériumokat az alábbi táblázat határozza meg.

(21) A többi 41 vállalkozással kapcsolatban az egyes vállalkozások esetében elvégzett vizsgálat alapján azt a következtetést vonták le, hogy a PE nem ítélhető meg 19 vállalkozás számára, mivel bizonyítottan nem teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának kritériumait. Úgy találták, hogy e 19 vállalkozás közül 10 nem működött együtt kellően a vizsgálattal, mivel nem nyújtotta be a kért szükséges információkat. Sőt, az említett vállalkozások még a hiányosságokra rámutató levelet követően sem bizonyították kellően, hogy ők maguk vagy a velük kapcsolatban álló, az érintett termék termelésében/értékesítésében részt vevő vállalkozás(ok) teljesítette (teljesítették) a vonatkozó PE-kritériumokat. A 19 vállalkozás közül a többi 9 által nem teljesített kritériumokat is az alábbi táblázat határozza meg. A további 22 vállalkozás sikeresen bizonyítani tudta, hogy teljesítette az öt vonatkozó PE-kritériumot.

(22) A következő táblázat összefoglalja a PE-ben nem részesülő vállalatok esetében az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott öt kritérium mindegyikének teljesítésére vonatkozó határozatokat:

(23) Ez alapján a következő KNK-beli exportáló termelők részére ítélték meg a PE-t:

(1) Fuzhou Fuhua Textile & Printing Dyeing Co. Ltd.

(2) Fuzhou Ta Tung Textile Works Co. Ltd.

(3) Hangzhou Delicacy Co. Ltd.

(4) Far Eastern Industries (Shangai) Ltd.

(5) Hangzhou Hongfeng Textile Co. Ltd.

(6) Hangzhou Jieenda Textile Co. Ltd.

(7) Hangzhou Mingyuan Textile Co. Ltd.

(8) Hangzhou Shenda Textile Co. Ltd.

(9) Hangzhou Yililong Textile Co. Ltd.

(10) Hangzhou Yongsheng Textile Co. Ltd.

(11) Hangzhou ZhenYa Textile Co. Ltd.

(12) Huzhou Styly Jingcheng Textile Co. Ltd.

(13) Nantong Teijin Co. Ltd.

(14) Shaoxing Ancheng Cloth industrial Co. Ltd.

(15) Shaoxing County Jiade Weaving and Dyeing Co. Ltd.

(16) Shaoxing County Pengyue Textile Co. Ltd.

(17) Shaoxing County Xingxin Textile Co. Ltd.

(18) Shaoxing Yinuo Printing Dyeing Co. Ltd.

(19) Wujiang Longsheng Textile Co. Ltd.

(20) Wujiang Xiangshen Textile Dyeing Finishing Co. Ltd.

(21) Zheijang Tianyuan Textile printing and Dying Co. Ltd.

(22) Zhejiang Shaoxing Yongli Printing and Dyeing Co. Ltd.

(23) Zhejiang Xiangsheng Group Co. Ltd.

(24) Zhejiang Yonglong enterprises Co. Ltd.

(25) Zhuji Bolan Textile Industrial development Co. Ltd.

2. Egyéni elbánás (EE)

(24) A 2. cikk (7) bekezdésének a) pontja alapján, ha vám kivetésére kerül sor, a 2. cikk (7) bekezdése alá tartozó országokra országos vámot állapítanak meg azon esetek kivételével, amikor a vállalkozások bizonyítani tudják, hogy teljesítik az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében az egyéni elbánásra vonatkozóan meghatározott valamennyi kritériumot.

(25) A PE-t kérelmező exportáló termelők egyéni elbánást is igényeltek arra az esetre, ha részükre nem ítélik meg a PE-t. Hét további exportáló termelő csak egyéni elbánást kérelmezett.

(26) Először is azon vállalkozásokkal kapcsolatban, amelyek kérelmezték, de részükre nem ítélték meg a PE-t, megállapították, hogy 13 vállalkozás teljesítette az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében az EE-re vonatkozóan meghatározott valamennyi követelményt. Ami a többi vállalkozást érinti, közülük tíz nem működött kellően együtt a PE megadása érdekében, és esetükben az együttműködés olyan csekély volt, hogy még az EE iránti kérelmük igazolására sem nyújtottak be elegendő bizonyítékot. Egy másik vállalkozás részére azért nem lehetett megadni az EE-t, mert nem tudta alaposan és megfelelően bizonyítani, hogy exportárait és -mennyiségeit, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozza meg. Sőt, az exportértékesítések nagy része esetében lehetetlen volt ellenőrizni a végső fogyasztót, illetve az áru kifizetését, és a vállalkozás nem tudta eloszlatni azokat az erős kétségeket, hogy ilyen körülmények között az állam beavatkozott a vállalkozás ármeghatározásába.

(27) Másodsorban, azon hét vállalkozás közül, amely csak EE iránti kérelmet nyújtott be, öt esetében megállapították, hogy teljesítette az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott követelményeket. A másik két vállalkozás nem tudta kellően bizonyítani, hogy exportárait és -mennyiségeit, valamint az értékesítési feltételeket szabadon és állami beavatkozás nélkül határozta meg. Sőt, az egész VI során egyik vállalkozás sem biztosította a kért szükséges információkat, azaz a hatályos alapszabályt, és egyről azt is megállapították, hogy a VI nagy részében állami tulajdonban volt.

(28) Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy EE-t a következő 18 vállalkozás részére kell megítélni:

(1) Hangzhou CaiHong Textile Co. Ltd.

(2) Hangzhou Fuen Textile Co. Ltd.

(3) Hangzhou Jinsheng Textile Co. Ltd.

(4) Hangzhou Xiaonshan Phoenix Industry Co. Ltd.

(5) Hangzhou Zhengda Textile Co. Ltd.

(6) Wujiang Canhua Import & Export Co. Ltd.

(7) Shaoxing China Light & Textile Industrial City Somet Textile Co. Ltd.

(8) Shaoxing County Fengyi Textile Printing and Dying Co. Ltd.

(9) Shaoxing County Huaxiang Textile Co. Ltd.

(10) Shaoxing Nanchi Textile Printing Dyeing Co. Ltd.

(11) Shaoxing Ronghao Textiles Co. Ltd. (és a vele kapcsolatban álló vállalkozás, a Shaoxing County Qing Fang Cheng Textile import and export Co. Ltd.)

(12) Shaoxing Xinghui Textiles Co. Ltd.

(13) Shaoxing Yongda Textile Co. Ltd.

(14) Shaoxing Tianlong import and export Ltd.

(15) Zhejiang Huagang Dyeing and Weaving Co. Ltd.

(16) Zheijang Golden time printing and Dying knitwear Co. Ltd.

(17) Zheijang Golden tree SLK printing Dying and Sandwshing Co. Ltd.

(18) Zheijang Shaoxiao Printing and Dying Co. Ltd.

3. Mintavétel

(29) Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett vállalkozások nagy számára tekintettel úgy határoztak, hogy a mintavételre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák, és hogy e célból a kínai hatóságokkal egyetértésben egy nyolc vállalkozásból álló mintát választottak, amely az EU-ba irányuló kivitelek legnagyobb mennyiségét képviseli.

(30) Ezzel kapcsolatban a vizsgálat a későbbiekben kimutatta, hogy az eredetileg kiválasztott nyolc vállalkozásból háromnak adható meg PE, valamint az érintett vállalkozások közül négynek EE. Tehát a mintavételre vonatkozó rendelkezéseket ezen az alapon alkalmazták.

4. Rendes érték

4.1. A rendes érték meghatározása a PE-ben részesülő exportáló termelők esetében

(31) A rendes érték meghatározásával kapcsolatban a Bizottság először minden érintett exportáló termelő esetében megállapította, hogy az FPFAF belföldi értékesítései reprezentatívak voltak-e a Közösségbe történő teljes exportértékesítéshez viszonyítva. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a belföldi értékesítéseket akkor tekintették reprezentatívnak, ha az egyes exportáló termelők teljes belföldi értékesítésének volumene a Közösségbe történő teljes exportértékesítésének legalább 5 %-át elérte.

(32) A Bizottság ezt követően meghatározta azokat az átfogóan reprezentatív belföldi értékesítéssel rendelkező vállalatok által belföldön értékesített FPFAF-típusokat, amelyek a Közösségbe történő kivitelre értékesítettekkel azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak.

(33) Minden egyes említett típus tekintetében megállapították, hogy a belföldi értékesítésük kellően reprezentatív volt-e az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában. Egy adott típus belföldi értékesítését akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha e típus belföldi értékesítési volumene a VI során a Közösségbe kivitt összehasonlítható típus teljes értékesítési volumenének legalább 5 %-át képviselte.

(34) Azt is megvizsgálták, hogy az érintett termék egyes típusainak belföldi értékesítései a rendes kereskedelmi forgalomban történtek-e, amihez megállapították a szóban forgó típus független vásárlók részére történt nyereséges értékesítéseinek arányát.

(35) Amennyiben egy bizonyos FPFAF-típus a gyártási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó értékesítési áron eladott értékesítési volumene az adott típus teljes értékesítésének több mint 80 %-át képviselte, és ahol az említett típus súlyozott átlagára megegyezett a gyártási költséggel vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapították meg. Ezt az árat a típusnak a VI során történt összes belföldi értékesítései árainak súlyozott átlagában állapítottak meg, függetlenül attól, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e.

(36) Amennyiben egy bizonyos FPFAF-típus nyereséges értékesítéseinek volumene a típus összes értékesítésének legfeljebb 80 %-át képviselte, vagy ha a típus súlyozott átlagára a gyártási költség alatt maradt, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján számították ki, kizárólag a típus nyereséges értékesítéseinek súlyozott átlagát véve, feltéve, hogy az ilyen értékesítések a típus összes értékesítési volumenének legalább 10 %-át tették ki.

(37) Végül amennyiben bármely FPFAF-típus nyereséges értékesítéseinek volumene nem érte el a típus összes értékesítési volumenének 10 %-át, úgy tekintették, hogy a szóban forgó típust elégtelen mennyiségben értékesítették ahhoz, hogy a belföldi árak a rendes érték megállapításához megfelelő alapul szolgálhassanak.

(38) Minden olyan esetben, amikor egy exportáló termelő által értékesített konkrét típus belföldi árait nem lehetett felhasználni, inkább számított rendes értéket alkalmaztak, mint a többi exportáló termelő belföldi árait. A különböző típusok nagy száma és az azokat befolyásoló tényezők változatossága (pl. száltípus, fonalméret, a szövet kikészítése) miatt a többi exportáló termelő belföldi árainak használata ebben az esetben számos kiigazítást jelentett volna, amelyek legnagyobb részét csak becslésekre lehetett volna alapozni. Ezért úgy vélték, hogy a rendes érték kiszámítása minden egyes exportáló termelő esetében megfelelőbb módszernek tekinthető.

(39) Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően a rendes értéket az értékesítési, általános és igazgatási költségekre (SGA-költségek) vonatkozó megfelelő összegnek és egy reális haszonkulcsnak az exportált típus - szükség esetén kiigazított - gyártási költségeihez történő hozzáadásával számították ki. E célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a hazai piacon az egyes érintett exportáló termelők által felszámított SGA-költségek és az elért nyereség megbízható adatnak minősült-e.

(40) A tényleges belföldi SGA-költségeket akkor tekintették megbízhatónak, ha az érintett vállalkozás teljes belföldi értékesítési volumenét a Közösségbe történő exportértékesítéseinek volumenével összehasonlítva reprezentatívnak lehetett tekinteni. A belföldi haszonkulcsot azoknak a típusoknak a belföldi értékesítései alapján állapították meg, amelyeket rendes kereskedelmi forgalomban értékesítettek. E célból a (34) preambulumbekezdésben meghatározott módszert alkalmazták. Amennyiben ezek a kritériumok nem teljesültek, az érintett országban rendes kereskedelmi forgalomban reprezentatív értékesítéssel rendelkező többi vállalat SGA-költségeinek és/vagy haszonkulcsának súlyozott átlagát használták.

(41) Két vállalkozás rendelkezett átfogó reprezentatív értékesítéssel, de megállapították, hogy az érintett terméknek csak bizonyos típusait - amelyeket exportáltak - értékesítették a hazai piacon, illetve a hazai piacon a rendes kereskedelmi forgalomban. Az FPFAF ezen vállalkozás által exportált többi típusa esetében a rendes értéket a (38)-(40) preambulumbekezdésben kifejtett módszernek megfelelően kell képezni.

(42) Egy vállalkozásról megállapították, hogy nem rendelkezik az FPFAF átfogó reprezentatív hazai értékesítésével, ezért a rendes értéket a (38)-(40) preambulumbekezdésben kifejtett módszernek megfelelően kell képezni.

(43) Meg kell jegyezni, hogy az ellenőrzés két vállalkozás esetében kimutatta, hogy a vállalkozások által közölt gyártási költségek nem tartalmazták az összes vonatkozó költségelemet, ezért kiigazításokat hajtottak végre.

4.2. A rendes érték meghatározása a PE-ben nem részesülő valamennyi exportáló termelő esetében

a) Analóg ország

(44) Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint azon vállalkozások esetében, amelyek részére a PE nem megítélhető, a rendes értéket egy analóg ország árai vagy számtanilag képzett értékei alapján kell megállapítani.

(45) Az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy a KNK esetében a rendes érték megállapításához Mexikót használja megfelelő analóg országként, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(46) Számos KNK-beli, PE-ben nem részesülő exportáló termelő ellenezte ezt a javaslatot. A legfőbb érv az volt, hogy Mexikót nem tartották megfelelő analóg országnak a Kínához viszonyított korlátozott termelési volumene és a termelők korlátozott száma miatt. Kérdőívet küldtek valamennyi ismert mexikói exportáló termelőnek, de nem érkezett válasz. Ezért Mexikót nem lehetett analóg országnak választani.

(47) Emiatt a Bizottság szolgálatai alternatív megoldásokat mérlegeltek, és megállapították, hogy Törökországot lehetne megfelelő analóg országnak tekinteni. A vizsgálat kimutatta, hogy Törökország versenyző piac az érintett termék szempontjából különböző nagyságú hazai termelőkkel és harmadik országokból származó jelentős behozatalokkal. A hazai termelőkről megállapították, hogy ugyanolyan terméktípusokat termelnek, mint a KNK-ban, és azonos termelési módszereket alkalmaznak. Ezért a török piacot kellően reprezentatívnak ítélték a rendes érték meghatározása céljából.

(48) Valamennyi ismert törökországi exportáló termelővel felvették a kapcsolatot, egy vállalkozás vállalta, hogy együttműködik. Így ennek a termelőnek kérdőívet küldtek, és a válaszában közölt adatokat a helyszínen ellenőrizték.

b) Rendes érték meghatározása

(49) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a PE-ben nem részesülő exportáló termelőkre vonatkozó rendes értéket a (35) preambulumbekezdésben megállapított módszernek megfelelően az analóg országbeli termelőtől kapott, ellenőrzött információk alapján határozták meg, azaz a Törökország hazai piacán az olyan terméktípusokért fizetett vagy fizetendő árak alapján, amelyekről megállapították, hogy a rendes kereskedelmi forgalomban értékesítették. Amennyiben szükséges, az említett árakat az érintett kínai termelők által a Közösségbe kivitt terméktípusokkal való korrekt összehasonlítás biztosítása érdekében kiigazították.

(50) Következésképpen a rendes értéket a törökországi együttműködő termelő által a független vásárlók felé felszámított belföldi értékesítési árak súlyozott átlagában állapítottak meg.

5. Exportár

(51) Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független vásárlók részére exportálták a Közösségbe, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően állapították meg, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján.

(52) EE-ben részesülő vállalkozások esetében az érintett terméket közvetlenül exportálták a közösségi független vásárlók részére, ezért az exportárat a fenti (51) preambulumbekezdésben megállapított módszernek megfelelően számították ki.

6. Összehasonlítás

(53) A rendes értéket és az exportárakat gyártelepi szinten hasonlították össze. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a rendes érték és az exportár korrekt összehasonlítása érdekében kiigazítások formájában megfelelően figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. A szállítási és biztosítási költségek, a jutalékok, hitel- és bankköltségek különbségei tekintetében megfelelő kiigazítást biztosítottak minden olyan esetben, amikor azt ésszerűnek, pontosnak és ellenőrzött bizonyítékkal alátámasztottnak találták. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése i) pontjának megfelelően abban az esetben is kiigazításokat hajtottak végre, ha nem az érintett országban vagy a Közösségben letelepedett, kapcsolatban álló vállalkozáson keresztül hajtották végre az exportértékesítéseket.

(54) Megállapították, hogy az exportértékesítésekkel kapcsolatban kevesebb HÉA-visszatérítés jár, mint a hazai értékesítésekért. E különbség figyelembevétele céljából az exportárakat az exportértékesítésekkel és a hazai értékesítésekkel kapcsolatban visszatérített HÉA közötti különbség - azaz a 2003. évi 2 % és a 2004. évi 4 % - alapján kiigazították.

7. Dömpingkülönbözet

7.1. PE-ben/EE-ben részesülő, együttműködő exportáló termelők esetében

a) PE

(55) Azon három vállalkozás esetében, amelyek számára a helyszíni ellenőrzést követően PE-t ítéltek meg, és amelyek szerepeltek a mintában, az érintett terméknek a Közösségbe kivitt egyes típusai rendes értékének súlyozott átlagát az érintett termék azonos típusa exportárának súlyozott átlagával hasonlították össze az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésében előírtak szerint. Mivel e három vállalkozás kapcsolt vállalkozás, a közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezett ideiglenes dömpingkülönbözetet a három együttműködő termelő dömpingkülönbözetének súlyozott átlagaként számították ki az egymással kapcsolatban álló exportáló termelőkre vonatkozó közösségi politikával összhangban.

(56) A többi 22 vállalkozás esetében, amelyek PE-ben részesültek, de nem választották ki őket a mintába, a mintában szereplő, PE-ben részesülő felekre vonatkozóan ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagának szintjén határozzák meg az ideiglenes dömpingkülönbözetet.

b) EE

(57) Az EE-ben részesülő négy, a mintába kiválasztott vállalkozás esetében az analóg országra vonatkozóan megállapított rendes érték súlyozott átlagát a Közösségbe irányuló export árának súlyozott átlagával hasonlították össze az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésében előírtak szerint. A további 18 vállalkozás esetében, amelyek EE-ben részesültek, de nem szerepeltek a mintában, az EE-ben részesülő felekre vonatkozóan ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagának szintjén határozzák meg az ideiglenes dömpingkülönbözetet.

(58) Ez alapján a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezett, súlyozott átlag ideiglenes dömpingkülönbözetek a következők:

7.2. Az összes többi exportáló termelő esetében

(59) Az összes többi KNK-beli exportáló termelőre országosan alkalmazandó dömpingkülönbözet kiszámítása érdekében a Bizottság először megállapította az együttműködés szintjét. Ehhez az érintett terméknek a KNK-ból származó, az Eurostat alapján kiszámított összes behozatalát összehasonlították a KNK-beli exportőrök által a kérdőívre adott tényleges válaszokkal. Ennek alapján, valamint az exportáló iparág struktúrájára jellemző nagyfokú szétaprózottságot figyelembe véve azt állapították meg, hogy az együttműködés magas szintű volt, azaz a Közösségbe irányuló teljes kínai kivitel 77 %-a.

(60) A dömpingkülönbözetet következésképpen a sem PE-ben, sem EE-ben nem részesülő együttműködő exportőr által közölt súlyozott átlag exportár, valamint az Eurostattól származó exportár felhasználásával és az így kapott árnak az analóg ország esetében az összehasonlítható terméktípusokra vonatkozóan megállapított rendes érték súlyozott átlagával való összehasonlításával számolták ki. Az Eurostat adatainak az alaprendelet 18. cikke szerint rendelkezésre álló adatokként való felhasználása az exportárral kapcsolatos, az országos vám meghatározására vonatkozó további információk hiánya miatt volt szükséges.

(61) Ennek alapján az országos szintű dömpinget ideiglenesen a közösségi határparitáson számított CIF-ár 109,3 %-ában állapították meg.

C. KÁR

1. Közösségi termelés

(62) A vizsgálati időszak folyamán a hasonló terméket a következők gyártották -

- hét panaszos közösségi termelő, akik 97 millió folyómétert termeltek, és egy másik, az eljárást teljes mértékben támogató termelő, közülük hét teljes mértékben együttműködött a Bizottsággal a vizsgálat során, egy pedig csőd miatt csak részben volt képes együttműködni,

- tizenkét másik, körülbelül 59 millió folyómétert előállító termelő, akik támogatták az eljárásokat és szolgáltattak bizonyos, a termelésre és értékesítésre vonatkozó általános információkat,

- egyéb, nem panaszos közösségi termelők, akik nem működtek együtt, de nem ellenezték a jelenlegi eljárást.

(63) A fent említett vállalkozások teljesítménye teszi ki a FPFAF közösségi össztermelését, amelyet körülbelül 330 millió folyóméterre becsülnek.

2. A közösségi iparág meghatározása

(64) A vizsgálat során teljes mértékben együttműködő 7 közösségi termelő összesített termelése a vizsgálati időszak során 97 millió folyómétert tett ki, illetve a Közösség teljes becsült FPFAF-termelésének körülbelül 30 %-át képviselte. Így azt a 7 közösségi termelőt, akik a vizsgálat során teljes mértékben együttműködtek, ideiglenesen úgy tekintették, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a közösségi iparágat képviselik.

3. Közösségi fogyasztás

(65) A FPFAF feltételezett közösségi fogyasztását a következők alapján állapították meg:

- a FPFAF-nak a Közösségbe történő összes behozatala, az Eurostat jelentései és az exportáló termelők által benyújtott adatok alapján,

- a közösségi iparág teljes ellenőrzött értékesítése a közösségi piacon a 7 együttműködő közösségi termelőnek a kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai alapján, és

- bizonyos általános jellegű információkat szolgáltató 12 másik közösségi termelő értékesítési adatai,

- az összes többi közösségi termelőnek a termelési adatok alapján becsült értékesítési adatai.

(66) A FPFAF közösségi fogyasztása viszonylag változatlan volt az érintett időszak során. A 2001. évi legmagasabb értéket, a 754 millió folyómétert követően a FPFAF közösségi fogyasztása 732,34 millió folyóméter volt a VI során, ami 0,92 %-kal alacsonyabb az érintett időszak elején mért fogyasztásnál. A FPFAF-fogyasztás csekély csökkenését a kész ruházati cikkek növekvő behozatala váltotta ki, mivel a ruházati cikkek előállítása egyre inkább a Közösségen kívülre került. Ez a ruházati cikkek közösségi termelésének stabilizációjához vezetett a kész ruházati cikkek növekvő fogyasztása ellenére.

4. Az érintett országokból a Közösségbe történő behozatalok

4.1. Az érintett behozatalok mennyisége és piaci részesedése

(67) A KNK-ból származó behozatalok mennyiség és piaci részesedés szempontjából a következőképpen alakultak

(68) A KNK-ból származó behozatalok az érintett időszak során folyamatosan növekedtek, a 2000. évi 134 millió folyóméterről a VI alatti 287 millió folyóméterre, azaz 114 %-kal. A közösségi fogyasztásban való piaci részesedésük a 2000. évi 18,2 %-ról 2002-ben 36,4 %-ra nőtt, majd a vizsgálati időszak során elérte a 39,3 %-ot.

4.2. A behozatalok árai és az alákínálás

(69) A KNK-ból származó behozatalok átlag CIF-árai 2000 és 2001 között kis mértékben növekedtek, majd 2002-ben 8 százalékponttal csökkentek. A csökkenés 2003-ban felgyorsult (12 százalékpont) és folytatódott a vizsgálati időszakban. Az egész időszak alatt 23 százalékpontnyi volt a csökkenés.

(70) Az áralákínálás elemzése céljából a terméktípusonkénti árak súlyozott átlaga alapján összehasonlították a közösségi iparág által értékesített FPFAF árait a VI során a KNK-ból a Közösségbe irányuló behozatalok áraival. Az összehasonlítást az árengedmények és mennyiségi kedvezmények levonása után végezték el. A közösségi iparág árait a gyártelepi árakhoz igazították, a behozatalok esetében pedig a közösségi határparitáson számított CIF-árakat - a vámokkal együtt - alkalmazták, kiigazítva a kereskedelem szintjének és az anyagmozgatási költségeknek megfelelően, a vizsgálat során gyűjtött, főleg az együttműködő független importőröktől származó információk alapján.

(71) Az összehasonlítás kimutatta, hogy a VI során a KNK-ból származó FPFAF-t olyan áron értékesítették a Közösségben, amely alacsonyabb volt a közösségi iparág árainál, az utóbbi árak százalékában kifejezve 8,8 %-51,1 %-kal. Továbbá árleszorítás is tapasztalható volt, mivel a közösségi iparág által elért ár nem fedezte a termelési költségeket.

5. A közösségi iparág helyzete

(72) Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt behozatalok által a közösségi iparágra gyakorolt hatás vizsgálata a 2000 (bázisév) és a VI közötti valamennyi, az iparág helyzete szempontjából jelentős gazdasági tényező és mutató értékelését magában foglalta.

(73) A közösségi iparág alább ismertetett adatai a 7 együttműködő közösségi termelőtől származó, összesített információkat mutatják be.

5.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(74) A termelési kapacitást az üzembe helyezett gépek óránkénti teljesítményének elméleti maximuma alapján számították, megszorozva az éves elméleti munkaórák számával, figyelembe véve a karbantartás miatti és más hasonló termeléskieséseket.

(75) Amint a fenti táblázat bemutatja, a termelés az érintett időszakban 21 %-kal csökkent, annak ellenére, hogy a közösségi fogyasztás elég stabil volt (összességében 1 %-kal csökkent). Ugyanezen időszakban a termelési kapacitás 9 %-kal csökkent. A csökkenő termelési kapacitás ellenére a kapacitáskihasználás még inkább csökkenő tendenciát mutat az érintett időszakban, a VI során 56 %-os a kapacitáskihasználás, nyolc százalékponttal alacsonyabb, mint az időszak kezdetén.

5.2. Készletek

(76) Az alábbi számadatok az egyes időszakok végén rendelkezésre álló készletek mennyiségét mutatják.

(77) A készletek szintje abszolút számokban némi ingadozást mutatott, de összességében csökkent 2000 és a VI között. A termelés százalékában kifejezve azonban a készletek valójában a 2000. évi 13,6 %-ról 2003-ban 14,9 %-ra, a VI során pedig 15,8 %-ra emelkedtek. Ez a közösségi iparág készlete szintjének növekedését mutatja a termelés szintjéhez viszonyítva.

5.3. Értékesítési mennyiség, piaci részesedés és árak az EK-ban

(78) Az alábbi számok a közösségi iparág független közösségi vásárlók részére történt értékesítéseit mutatják.

(79) A közösségi iparág értékesítési mennyiségei folyamatosan csökkentek. Az érintett időszak során 21 %-kal. Az értékesítési mennyiségek csökkenését a Kínából származó behozataloknak az azonos időszakban történt növekedése figyelembevételével kell vizsgálni, amelyek 114 %-kal nőttek.

(80) 2000 és 2001 között a közösségi iparág piaci részesedése 12,3 %-ról 10,5 %-ra csökkent a közösségi fogyasztás 2 %-os növekedése ellenére. A közösségi iparág piaci részesedése tovább csökkent a 2001 és a VI között, amikor 9,8 %-ra esett vissza.

(81) A közösségi iparág átlagos értékesítési árai 7 %-kal emelkedtek 2000 és 2001 között, és azóta viszonylag változatlanok, 1,36 és 1,40 EUR között ingadoznak. A 2000 és 2001 között megfigyelhető árnövekedés a termékmix változása miatt következett be, mivel a Közösség egyre inkább a magas fokú minőségi előírásra, a technológiai szempontból fejlettebb termékekre helyezte a hangsúlyt, amelyeknek magasabb a költsége, de a hozzáadott értéke is nagyobb. Mindazonáltal ez a növekedés kisebb volt annál, mint ami a minőség és az előírások fokozása, valamint az ebből származó költségnövekedés miatt várható volt. Ezért a közösségi iparág folytatta a termékmix fejlesztését azáltal, hogy még inkább a fejlettebb és magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek felé fordult, amelyeknek magasabb az ára. A közösségi iparág azonban az eladott áruk fokozott minősége és előírásai ellenére nem tudott magasabb árakat felszámítani. Az árak a VI során a 2001. évi szintre estek vissza.

5.4. Növekedés

(82) A növekedés az egész időszak során a termelés, az értékesítési mennyiség és a piaci részesedés szempontjából negatív volt. Ez kedvezőtlen pénzügyi eredményekhez vezetett.

5.5. Nyereségesség, a beruházások megtérülése és pénzforgalom

(83) A nyereségesség alábbiakban alkalmazott fogalma az adózás előtti nyereséget jelenti, ami "az EK-értékesítések nyereségessége" esetében a FPFAF-nak a közösségi piacon történő értékesítései során keletkező hasznot jelöli, míg a "beruházások megtérülése" és a "pénzforgalom" esetében a vállalkozás szintjén keletkező hasznot, mivel ez a hasonló terméket tartalmazó legszűkebb termékcsoport, amelyre vonatkozóan a szükséges információk megadhatók az alaprendelet 3. cikkének (8) bekezdése alapján.

(84) A beruházások megtérülését a nettó tőke hozama alapján számították ki, mivel a tendenciák elemzésében a nettó tőke hozamát lényegesebbnek tekintik.

(85) Ahogy fentebb megjegyeztük, a közösségi iparág átlagos egységára a termékmix változása miatt az érintett időszak során összességében 7 %-kal növekedett. Az EK-értékesítések nyereségessége azonban a 2000. évi 1,2 %-ról 2003-ban - 4 %-ra, a VI során pedig - 3,9 %-ra csökkent. Ez azt a tényt tükrözi, hogy a közösségi iparág veszteséges lett a közösségi iparág arra vonatkozó intézkedései ellenére, hogy a nyereségesség megtartása érdekében az alaptermékektől a fejlettebb termékek felé forduljanak.

(86) A beruházások megtérülése ugyanolyan általános tendenciát mutat, mint a nyereségesség. - 5,6 %-ról - 24,2 %-ra csökkent az érintett időszakban. Meg kell jegyezni, hogy ez az arány e vállalkozások egész tevékenységére vonatkozik, mivel nem lehetett a beruházásokat az érintett termékre vonatkozóan megállapítani.

(87) A pénzforgalom a 2002 és a VI közötti 6 %-os növekedést megelőzően 2000 és 2002 között 11 %-kal csökkent. A pénzforgalom 6 %-kal csökkent az érintett időszakban.

5.6. Beruházások és tőkebevonási képesség

(88) A beruházások szintje 76 %-kal nőtt 2001-ben, de azután 2002-ben 63 %-kal csökkent azt megelőzően, hogy 2003-ban és a VI során ismét a korábbi szintet (7,1 millió EUR) érte el. A 2001-ben tapasztalt nagy növekedés és a 2002. évi nagy csökkenés inkább azon dátum miatt alakult ki, amelynél a beruházásokat feltüntették, semmint az említett években a beruházási stratégiában bekövetkezett változásnak.

(89) A nehézségek ellenére a közösségi iparág továbbra is új beruházásokat valósított meg. Ezek azonban nem a kapacitás növelésére, hanem annak biztosítására irányultak, hogy teljesen korszerű gépekkel rendelkezzen, amelyek egyenletesen magas minőségű terméket képesek előállítani, miközben az energia, a víz és egyéb források hatékonyabb felhasználása, valamint a nagyobb fokú automatizálás révén csökkentik a költségeket.

(90) A nagyobb arányú projektekbe való befektetésre vonatkozó döntéstől körülbelül két év telik el addig, amikor a beruházás megvalósul és használatra kész. Ez részben magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi eredmények romlása ellenére miért maradt változatlan a beruházások szintje.

(91) A közösségi iparág nagy részét kis- és középvállalkozások alkotják. Ennek következtében a közösségi iparág tőkebevonási képessége bizonyos mértékig csökkent az érintett időszakban, különösen annak második részében, amikor a nyereségesség negatív lett.

5.7. Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(92) A fentiek szerint a közösségi iparág az érintett időszakban 21 %-kal csökkentette termelékenységét. E csökkentés következtében, valamint az automatizált rendszerekbe való befektetések miatt munkaerő-csökkentésre is kényszerült. Az alkalmazottak száma fokozatosan, a 2000. évi 928-ról a VI során 790-re, 15 %-kal csökkent. Ugyanakkor az alkalmazottak számának csökkenése miatt a foglalkoztatási költségek a 2000. évi 35,3 millió EUR-ról a VI során 32,2 millió EUR-ra, 9 %-kal csökkentek.

(93) E munkaerő-csökkentés és a fokozott automatizálás ellenére a termelékenység valójában visszaesett, mivel az értékesítési mennyiségek csökkenését követően a közösségi iparág a termelés csökkentésére kényszerült. Következésképpen az új gépekbe való befektetés haszna bizonyos mértékben nem realizálódott.

5.8. A tényleges dömpingkülönbözet nagysága

(94) A dömpingelt behozatalok mennyisége és ára miatt a tényleges dömpingkülönbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

5.9. A korábbi dömpinget követő helyreállítás

(95) A közösségi iparág nem volt olyan helyzetben, hogy káros dömping korábbi hatásait követően helyre kellett volna állnia.

6. Kárra vonatkozó következtetés

(96) Tulajdonképpen valamennyi gazdasági mutató általános negatív tendenciát követ az érintett időszakban. A termelési volumen 21 %-kal esett vissza, a termelési kapacitás 9 %-kal, a kapacitáskihasználás pedig 12,5 %-kal. Bár a készletek abszolút értelemben csökkentek, a termelés százalékos arányában kifejezve nőttek. Az EK-értékesítések mennyisége 20 %-kal, a piaci részesedés pedig 21 %-kal csökkent. Noha az árak összességében 7 %-kal nőttek, ez nem volt elegendő a termékmix változásának követéséhez, mivel a közösségi iparág egyre inkább a fejlettebb termékek felé fordult, és ennek következtében emelkedtek a költségek. A Közösség nehéz helyzetét tükrözi a nyereségesség csökkenése a 2000. évi 1,2 %-ról a veszteséges - 3,9 %-ra a VI során. A tőkemegtérülés is egyre inkább negatívvá vált, a pénzforgalom pedig csökkent. A foglalkoztatás és a bérek csökkentek, mivel a csökkenő termelés, értékesítés és nyereségesség miatt munkaerő-csökkentést hajtottak végre a költségek visszafogása érdekében. A termelékenység is visszaesett, mivel a csökkenő termelés megakadályozta a munkaerő-csökkentésből, valamint a korszerű üzemekbe és gépekbe való folyamatos beruházásból származó előnyök megvalósulását.

(97) Bár a közösségi iparág a mai napig meg tudta őrizni a beruházások megfelelő szintjét, tőkebevonási képességét egyértelműen befolyásolták az általa elszenvedett növekvő veszteségek, és nem várható, hogy tartani tudja a beruházások e szintjét, ha nem javul a pénzügyi helyzete.

(98) A fentiek figyelembevételével arra az ideiglenes következtetésre jutottak, hogy a közösségi iparág az alaprendelet 3. cikkének értelmében súlyos kárt szenvedett.

D. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1. Előzetes megjegyzések

(99) Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a közösségi iparág által elszenvedett súlyos kárt az érintett országból érkező dömpingelt behozatalok okozták-e. Az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság más olyan ismert tényezőket is vizsgált, amelyek kárt okozhattak a közösségi iparágnak, annak biztosítása érdekében, hogy az e tényezők által okozott kárt ne tulajdonítsák tévesen a dömpingelt behozataloknak.

2. A dömpingelt behozatalok hatása

(100) A KNK-ból származó FPFAF mennyisége jelentősen nőtt az érintett időszak folyamán. A (67) preambulumbekezdésben szereplő táblázatból kitűnik, hogy a KNK-ból származó behozatalok a 2000. évi körülbelül 135 millió folyóméterről a VI során 288 millió folyóméterre nőttek, azaz 114 %-kal. Ennek eredményeképpen a FPFAF KNK-ból származó behozatalainak piaci részesedése több mint megkétszereződött, 18,2 %-ról 39,3 %-ra nőtt.

(101) Amint azt a fenti (71) preambulumbekezdés megállapítja, a KNK-ból származó behozatalok árai jelentős mértékben alákínálnak a közösségi iparág átlagos értékesítési árainak, 8,8 %-tól 51,1 %-ig terjedő alákínálási különbözettel. Az érintett behozatalok árleszorító hatása megakadályozta, hogy a közösségi iparág növelje az árait annak érdekében, hogy a közösségi iparág által értékesített termékmix minőségi előírásaiból következő magasabb hozzáadott érték kifejeződjön.

(102) A KNK-ból származó behozatalok mennyiségének jelentős növekedése, illetve piaci részesedése 2000 és a VI között - a közösségi iparág árainál jóval alacsonyabb árakon - időben egybeesett a közösségi iparág helyzetének romlásával pontosan ugyanebben az időszakban, ahogy azt a kárra vonatkozó szinte valamennyi mutató tendenciája jelzi. A közösségi iparág arra kényszerült, hogy a piaci részesedés megőrzését és így a termelés fenntartását megkísérelve megpróbálja összehangolni az árakat. Amennyiben azonban az árak túl alacsonyak voltak a közvetlen költségek fedezéséhez, a közösségi iparág piaci részesedés feladására kényszerült a még nagyobb veszteségek elkerülése érdekében.

(103) Ezért arra az ideiglenes következtetésre jutottak, hogy a mennyiség és piaci részesedés tekintetében a 2000-től jelentős növekedést elérő és alacsony árakon dömpingelt érintett behozatalok által okozott nyomás meghatározó szerepet játszott az árak csökkenésének és leszorításának, valamint a közösségi iparág piaci részesedése elvesztésének kiváltásában, és ezáltal az iparág pénzügyi helyzetének romlásában is.

3. Más tényezők hatása

3.1. Más harmadik országokból származó behozatalok

(104) Az e vizsgálatban nem érintett harmadik országok behozatalai az érintett időszak során a következőképpen alakultak:

(105) A 2001-ben és 2002-ben tapasztalható mennyiségi növekedést követően az összes többi országból származó behozatalok összességében 14 %-kal csökkentek az érintett időszakban. Ehhez hasonlóan az összes többi ország piaci részesedése - bár először 38,4 %-ra emelkedett 2001-ben - azóta 31,1 %-ra esett vissza. Tehát az összes többi országból származó behozatalok mind a mennyiség, mind a piaci részesedés szempontjából teret vesztettek, miközben a KNK importmennyisége és piaci részesedése nőtt. Az összes többi országból származó behozatalok ára folyamatosan magasabb volt a KNK árainál.

(106) Ezért azt az ideiglenes következtetést vonták le, hogy a KNK-tól eltérő országokból származó FPFAF behozatalai nem járultak hozzá a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz.

3.2. A fogyasztás szerkezetében bekövetkezett változások

(107) A (66) preambulumbekezdésben említettek szerint a közösségi FPFAF-fogyasztás kevesebb mint 1 %-kal csökkent az érintett időszak során. Ha a közösségi iparág meg tudta volna őrizni piaci részesedését, az EK-értékesítések mennyiségének tekintetében csak 900 000 folyóméter veszteséget szenvedett volna el a fogyasztás említett csökkenése miatt. Az EK-értékesítések mennyiségének tényleges csökkenése azonban 21-szer nagyobb volt, 19 000 000 folyóméter. A fogyasztás szerkezetét ezért ideiglenesen úgy tekintették, hogy nem okozott jelenős kárt a közösségi iparágnak.

3.3. Egyéb közösségi termelők teljesítménye

(108) Bár csupán korlátozott információk állnak rendelkezésre az egyéb közösségi termelők teljesítményére vonatkozóan, azon tény figyelembevételével, hogy tizenkét termelő támogatta a panaszt, valamint tekintetbe véve az ágazattal kapcsolatos általános piaci információkat, okkal feltételezhető, hogy a dömpingelt behozatalok miatt ők is súlyos kárt szenvedtek. Mivel semmi sem utal arra, hogy az ő helyzetük különbözne a közösségi iparágétól, az egyéb közösségi termelők nem tekinthetők a közösségi iparágat ért kár okozójának.

3.4. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(109) Az érintett időszak során a KNK-ból érkező behozatalok a mennyiség és a piaci részesedés szempontjából jelentősen növekedtek, és a közösségi iparág árainak lényegesen alákínáltak, valamint feltűnő időbeli egybeesést mutattak a közösségi iparág pénzügyi helyzetének romlásával.

(110) Más olyan tényezőt nem terjesztettek elő és nem fedeztek fel, amely jelentős mértékben befolyásolhatta volna a közösségi iparág helyzetét.

(111) A fenti elemzés alapján, amely megfelelően megkülönböztette és elkülönítette valamennyi, a közösségi iparág helyzetét befolyásoló ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatalok káros hatásától, ezért azt az ideiglenes következtetést vonták le, hogy a KNK-ból származó behozatalok súlyos kárt okoztak a Közösségnek az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében.

E. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

1. Általános szempontok

(112) Megvizsgálták, hogy - a káros dömpingre vonatkozó megállapítások ellenére - van-e olyan kényszerítő ok, amely ahhoz a következtetéshez vezethetne, hogy ebben a konkrét esetben a Közösségnek nem állna érdekében dömpingellenes intézkedéseket elfogadni. E célból és az alaprendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Közösség érdekének meghatározása a különböző érintett érdekek, azaz a közösségi ipar, az egyéb közösségi termelők, importőrök/kereskedők, valamint a felhasználók és az érintett termékkel kapcsolatos nyersanyagok beszállítói érdekeinek figyelembevételén alapult.

(113) A Bizottság kérdőívet küldött az importőröknek/kereskedőknek, a nyersanyagok beszállítóinak, az ipari felhasználóknak, valamint a különféle felhasználói szövetségeknek. Csak egy beszállító és egy importőr/felhasználó adott lényegi válaszokat.

2. A közösségi iparág és az egyéb közösségi termelők érdeke

(114) Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi iparág 7 termelőt foglal magában, akik közvetlenül körülbelül 1 800 alkalmazottat foglalkoztatnak, közülük 790-en a FPFAF termelésében és értékesítésében vettek részt a VI során. Termelésüket a közösségi össztermelés körülbelül 30 %-ára becsülik.

(115) Az intézkedések bevezetése várhatóan helyre állítja a tisztességes piaci versenyt és megakadályozza, hogy a közösségi iparágat további károk érjék. Ezt követően a közösségi iparágnak képesnek kell lennie az értékesítés és a piaci részesedés növelésére, valamint a nyereségesség visszaszerzésére. Ennek a közösségi iparág pénzügyi helyzetének általános javulását kell eredményeznie.

(116) Másrészről úgy ítélték, hogy a KNK-ból származó FPFAF behozatalaira vonatkozó dömpingellenes intézkedések nélkül a közösségi iparág helyzete romlana a KNK-ból származó, dömpingelt áron értékesített, növekvő behozatalok következtében, ami fokozott pénzügyi veszteségekhez vezet. A káros dömping megszüntetésére vonatkozó intézkedések hiánya veszélyeztetné az iparág alapvető életképességét, a panaszosok közül egy már tényleg fizetésképtelen lett.

(117) Az egyéb közösségi termelők egy része kifejezte, hogy támogatja a panaszt, és egyik sem ellenezte. Ezért okkal vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a dömpingellenes intézkedések nem állnának szemben az érdekeikkel.

(118) Ennek megfelelően azt az ideiglenes következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése lehetővé tenné a közösségi iparág számára, hogy a káros dömping hatásait követően helyre álljon, és a közösségi iparág érdekét szolgálná.

3. A független importőrök érdeke

(119) Csak egy importőr jelentkezett a Bizottságnál. Ez az importőr azt állította, hogy az eltérő konstrukció és az alacsonyabb árak miatt szerezte be a FPFAF-t a KNK-ból, de nem tett észrevételt az intézkedések lehetséges bevezetésére vonatkozóan. Ez az importőr azonban, amely a Kínából származó behozatalok elhanyagolható hányadát képviselte, nem adott megindokolt választ a kérdőívre. Egyetlen kereskedő sem jelentkezett a Bizottságnál.

(120) Ezért lehetetlen volt, hogy az importőrök és kereskedők tekintetében megfelelően megvizsgálják, hogy milyen lehetséges hatásokat váltana ki az intézkedések megtétele, illetve meg nem tétele. Arra is emlékeztetni kell, hogy a dömpingellenes intézkedések nem a behozatalok megakadályozására szolgálnak, hanem annak biztosítására, hogy a behozatalok nem káros dömpingelt áron történnek. Mivel a tisztességes áron érkező behozatal továbbra is beléphet a közösségi piacra, és a harmadik országokból származó behozatal is folytatódik, valószínűsíthető, hogy az importőrök hagyományos üzleti tevékenységét nem érinti, ha a dömpingelt behozatalokkal szemben dömpingellenes intézkedéseket vezetnek be. Továbbá az is alátámasztja ezt a következtetést, hogy a független importőröktől nem érkezett észrevétel.

(121) Ezért azt az ideiglenes következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem gyakorolna jelentős hatást az importőrökre.

4. A nyersanyag-beszállítók érdeke

(122) Emlékeztetni kell arra, hogy egyes közösségi termelők vállalatcsoportoktól szerzik be a nyersanyagot (integrált termelők). Mások a közösségi termelőktől független beszállítóktól.

(123) A közösségi iparág panaszát támogatta a műselyem és szintetikus fonalakkal foglalkozó nemzetközi bizottság (International Rayon and Synthetic Fibres Committee), a fonalgyártók, többek között a FPFAF gyártásához szükséges nyersanyagot, a szintetikus végtelen szálból készült fonalat gyártók képviseleti szövetsége. Kiemelték, hogy a FPFAF közösségi termelői részére történő fonalértékesítés tagjaik össztermelésének 25 %-át teszi ki, így nagy fontosságú a tagok szempontjából.

(124) Ezenkívül a közösségi ipar egy független nyersanyag-beszállítója jelentkezett a Bizottságnál. Azt állították, hogy a beruházások folytatásának képességét hátrányosan érintené, ha a KNK-ból származó dömpingelt behozatalok továbbra is folytatódhatnának.

(125) A fenti érvek figyelembevételével azt az ideiglenes következtetést vonták le, hogy a KNK-ból származó FPFAF-re vonatkozó intézkedések bevezetése nem áll ellentétben a nyersanyag-beszállítók érdekével.

5. A felhasználók érdeke

(126) A FPFAF-t főleg a ruhaiparban használják. A pontos előírásoktól függően ruházati cikkek bélelésére, hálóruha és fehérnemű, valamint sportruházati, munkaruházati és felsőruházati cikkek készítésére használják. Bizonyos mértékig például autós gyerekülések, összecsukható gyerekkocsik stb. gyártásához is felhasználják.

(127) A FPFAF felhasználóitól kilenc beadvány érkezett. Közülük jelenleg csak egy felhasználó hozza be a KNK-ból a FPFAF részét. Ez utóbbi azzal érvelt, hogy a közösségi ipar által felszámított árak magasabbak, és hogy az intézkedéseket nem szabad bevezetni, mivel ez növelné a költségeiket és csökkentené termékük versenyképességét, különösen a KNK-ból származó ruházati cikkek behozatalához viszonyítva. Ez a felhasználó továbbá azzal érvelt, hogy mivel az FPFAF-t jelenleg közösségi és KNK-beli forrásokból is beszerzik, a versenyképességük elvesztését eredményező költségnövekedés nem csak őket, de a közösségi iparágat is kedvezőtlenül érintetné, ahonnan szintén vásárolnak. A többi felhasználó megjegyezte, hogy a vámok kivetése valószínűleg a behozott termék költségének növekedéséhez vezetne, de őket aligha érintené közvetlenül a költségnövekedés.

(128) A következtetések figyelembevételével úgy ítélték, hogy a felhasználók szempontjából valószínűleg nem lenne jelentős költségnövekedés. Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy a KNK-ból származó behozatalok ezentúl is beléphetnek a Közösség piacára, de tisztességes árakon, valamint hogy az egyéb nem dömpingelt források továbbra is rendelkezésre állnak. Ezt tekintetbe véve azt az ideiglenes következtetést vonták le, hogy a KNK-val szembeni ideiglenes intézkedések nem érintik lényegesen a felhasználók érdekét.

6. A Közösség érdekével kapcsolatos következtetés

(129) Az intézkedések bevezetése a közösségi iparág, az egyéb közösségi termelők és a közösségi iparág beszállítóinak érdekeit szolgálja. Lehetővé teszi a közösségi iparág számára, hogy növelje a termelést, az értékesítést és piaci részesedést, valamint visszaszerezze a nyereségességet. Ha nem kerülne sor az intézkedések bevezetésére, a közösségi iparágat várhatóan jelentős veszteségek érnék az értékesítés további csökkenése és a közösségi piacon tapasztalható állandó árleszorítás miatt, ami a KNK-ból származó növekvő behozatalokkal szembeni folyamatos piaci részesedés-vesztéshez és az értékesítési árak további romlásához vezetne, ahogy megpróbálnák lassítani a piaci részesedésük csökkenését. A közösségi iparágra vonatkozó e negatív hatások pedig kedvezőtlenül érintenék a közösségi iparág beszállítóit, akik a csökkenő kereslet miatt is kárt szenvednének, ami a termelés csökkentésére kényszerítené őket.

(130) Bár az intézkedések várhatóan növelnék a behozatalok árát, az importőrök nem fejezték ki aggodalmukat a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban, és úgy ítélték, hogy az intézkedések bevezetése nem érintené őket lényegesen. A felhasználók tekintetében megállapították, hogy az intézkedések bevezetése nem gyakorolna jelentős hatást a haszonkulcsra, illetve ennélfogva a tevékenységükre, figyelembe véve az alternatív ellátási forrásokat és azt a tényt, hogy a felhasználók nagy része nem reagált.

(131) A különböző érintett felek érdekeinek mérlegelését követően a Bizottság azt az ideiglenes következtetést vonta le, hogy nincs arra vonatkozó kényszerítő ok, hogy ne vezessenek be dömpingellenes intézkedéseket a KNK-ból származó FPFAF behozatalával szemben.

F. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ JAVASLAT

1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(132) A dömping, a kár, az okozati összefüggés és a közösségi érdek tekintetében kialakult ideiglenes következtetések figyelembevételével ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni a dömpingelt behozatalok által a közösségi iparágnak okozandó további kár megelőzése érdekében.

(133) Az ideiglenes intézkedések szintjének megállapítása céljából mind a megállapított dömpingkülönbözetet, mind a közösségi iparág által elszenvedett kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét figyelembe vették.

(134) Az ideiglenes intézkedéseket olyan szinten kell bevezetni, amely a megállapított dömpingkülönbözet meghaladása nélkül elégséges az említett behozatalok által okozott megszüntetéséhez. A káros dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor úgy ítélték, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a közösségi iparág számára, hogy fedezze gyártási költségeit és egy olyan szintű, adózás előtti nyereséget érjen el, amilyet egy ilyen típusú iparág az ágazatban rendes versenyfeltételek mellett - azaz dömpingelt behozatalok nélkül - a hasonló termék közösségi értékesítésével ésszerűen elérhetne. Az ehhez a számításhoz felhasznált, adózás előtti haszonkulcs a forgalom 8 %-a (azaz 5,7 millió euró) volt, megegyezett tehát a Közösség által 1998-ban és 1999-ben elért haszonnal, mielőtt a kínai kivitel problémát kezdett okozni. Ennek alapján a hasonló terméknek a közösségi iparágnak kárt nem okozó árát a fent említett 8 %-os haszonkulcsnak a termelési költséghez való hozzáadásával számították ki.

(135) A szükséges áremelést ezután az alákínálási számításokhoz megállapított súlyozott átlag importár és a kárt nem okozó átlagár összehasonlítása alapján határozták meg. Az összehasonlítással kapott különbségeket ezt követően az átlagos CIF-importérték százalékában fejezték ki. Ezek a különbségek minden esetben meghaladták a megállapított dömpingkülönbözetet.

2. Ideiglenes intézkedések

(136) A fentiek figyelembevételével úgy ítélik, hogy ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított legalacsonyabb dömping- és kárkülönbözet szintjében az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(137) Az e rendeletben meghatározott egyéni vállalati dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ezért azok a vizsgálat során az említett vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az "összes többi vállalatra" alkalmazandó országos vámmal) kizárólag az érintett országból származó, a vállalkozások - azaz az itt említett konkrét jogi személyek - által előállított termékek behozatalaira alkalmazhatók. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem szereplő bármely más vállalat - a felsoroltakkal kapcsolatban állókat is beleértve - által előállított importált termékek nem részesülhetnek ezekből a vámtételekből, és rájuk az "összes többi vállalatra" megállapított vámtétel vonatkozik.

(138) Az ezen egyéni vállalati dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogi személy névváltozását vagy új termelési vagy értékesítési egység létrehozását követően) a Bizottsághoz (3) kell intézni, csatolva minden vonatkozó információt, különösen a vállalat termeléssel kapcsolatos tevékenységeire, belföldi vagy exportértékesítéseire vonatkozó olyan információkat, amelyek kapcsolatba hozhatók pl. a névváltozással, illetve a termelési és értékesítési egységben bekövetkezett változással. Szükség esetén a rendeletet az egyéni vámtételekből részesülő vállalkozások jegyzékének aktualizálásával megfelelőképpen módosítják.

(139) A javasolt dömpingellenes vámok a következők:

G. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(140) A hatékony igazgatás érdekében ki kell jelölni egy olyan időszakot, amelyen belül azok az érdekelt felek, akik az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkeztek, írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Ezenkívül meg kell állapítani, hogy e rendelet alkalmazásában a vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és végleges vám bevezetése céljából felülvizsgálatra szorulhatnak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ideiglenes dömpingellenes vámot vetnek ki a Kínai Népköztársaságból származó, az 5407 52 00, 5407 54 00, 5407 61 30, 5407 61 90 és az ex 5407 69 90 KN-kód (5407699010 TARIC-kód) alá tartozó, legalább 85 tömegszázalék végtelen, terjedelmesített és/vagy nem terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó szintetikus fonalból készült, festett vagy nyomott textilszövetre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbi vállalkozások által előállított termékek vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtétel a következő:

(3) Az (1) bekezdésben említett termék szabad forgalomba bocsátása a Közösségben az ideiglenes vám összegével egyenértékű biztosíték letétbe helyezéséhez kötött.

(4) Hacsak másképp nem határozzák meg, a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A 384/96/EK rendelet 20. cikkének sérelme nélkül, az érdekelt felek e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül kérhetik azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát, amelyek alapján e rendeletet elfogadták, írásban közölhetik álláspontjukat, illetve kérhetik a Bizottság előtti szóbeli meghallgatást.

A 384/96/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett felek a hatálybalépéstől számított 30 napon belül észrevételeket tehetnek e rendelet alkalmazásával kapcsolatban.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét egy hat hónapos időszakra kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 15-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL C 160/5., 2004.6.17., 5. o.

(3) European Commission, Directorate-General for Trade, Direction B, Office J-79 5/16, B-1049 Brussels.

(Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, B. részleg, J-79 5/16 iroda, B-1049 Brüsszel).