BH+ 2002.7.339 Az előhaszonbérleti jog megsértésével kötött haszonbérleti szerződés hatálytalansága [1996. évi LV. tv. 12. § (2) bek., 16. § (4) bek., 18. § (4) bek. A) pont, 99. §, Ptk. 215. § (1) bek.]

A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a vadásztársaság felperes elő-haszonbérleti joggal rendelkezett a perbeli vadászterületen, amelynek tulajdonosai a képviseletükkel az I. r. erdőgazdaság alperest bízták meg. A perbeli vadászterület haszonbérbe adására az I. r. alperes pályázatot írt ki, amelyre a felperes és a II. r. vadásztársaság alperes is ajánlatot nyújtott be. Az I. r. alperes a pályázókat külön hallgatta meg; a pályázatok kiértékelése során azonban a felperes megismerte a II. r. alperes nyertes pályázatát, amelynek alapján az I. r. alperes és a II. r. alperes 1997. június 30-án haszonbérleti szerződést kötött 3366 hektár nagyságú vadászterületre. Ezt a szerződést az alperesek 1998. december 15. napjával közös megegyezéssel megszüntették, és ugyanezen a napon kötött szerződéssel az I. r. alperes - mint a 6251. számú vadászterület földtulajdonosainak közös képviselője - megbízó - a vadgazdálkodási feladatok ellátásával és a vadászati jog gyakorlásával bízta meg a II. r. alperest.

A felperes keresete elsődlegesen az 1997. június 30-i haszonbérleti szerződés semmisségének, másodlagosan a hatálytalanságának a megállapítására irányult. Mindkét igényét arra alapította, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. LV. törvény (továbbiakban: Vtv.) 16. §-ának (4) bekezdésén alapuló elő-haszonbérleti jogát megsértették.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes arra hivatkozott, hogy a felperes nem tett a II. r. alperes ajánlatát elfogadó nyilatkozatot, az 1997. évi teljesítőképességét nem igazolta és igényét késedelmesen érvényesítette olyan szerződés kapcsán, amelyet a szerződő felek már megszüntettek. A II. r. alperes elsődlegesen azzal érvelt, hogy a per okafogyottá vált, mert a kereset előterjesztésekor már nem volt hatályban olyan szerződés, amelyre az elő-haszonbérleti jog gyakorolható lett volna. A II. r. alperes kifogásolta azt is, hogy a felperes korábbi vadászterülete és az újonnan kialakított vadászterület nem esik egybe, és a felperes nem felel meg a Vtv. 18. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak sem.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében azt állapította meg, hogy az 1997. június 30-i haszonbérleti szerződés a felperessel szemben hatálytalan, és a szerződés a felperes, valamint az I. r. alperes között jött létre; ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felperest az elő-haszonbérleti jog megillette, mert a perbeli vadászterület haszonbérlete tekintetében a "legnagyobb átfedéssel" rendelkezett. A szerződéses ajánlatot azonban írásban és teljes terjedelmében nem közölték a felperessel, arról csak szóban tájékoztatták. A felperes a teljesítőképességét igazolta, az elfogadó nyilatkozatot már a keresetlevélben megtette, a szerződés megszüntetése pedig hatálytalan a felperessel szemben. Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában kifejtette, hogy a szerződés jóváhagyásával kapcsolatos és vadászati hatóság jogkörébe tartozó kérdések vizsgálatára hatáskör hiányában nem jogosult. Az elsőfokú ítélet ennek megfelelően az elő-haszonbérleti jog megsértése folytán a haszonbérleti szerződés hatálytalanságát állapította meg, és a szerződés érvénytelenségére alapított keresetet pedig alaptalannak tartotta.

Az alperesek fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A másodfokú ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor nem vette figyelembe, hogy a szerződés nem az alperesek között jött létre, az I. r. alperes ugyanis az érintett vadászterület tulajdonosainak képviseletében járt el, a keresetet ezért a 6521 számú vadászterület tulajdonosi közösségével szemben kellett volna előterjeszteni. A haszonbérleti szerződés hatálytalanságára vonatkozó kereseti kérelmet pedig azért tartotta megalapozatlannak, mert a szerződést a felek 1998. december 15-én megszüntették, a szerződés hatálytalanságára azonban csak a felek között még élő szerződés esetében lehet hivatkozni. A másodfokú ítélet szerint a Ptk. 215. §-a (1) bekezdése folytán az előzetes jóváhagyás kérdését is vizsgálni kellett volna a perben.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Jogi álláspontja szerint az alperesek a haszonbérleti szerződés megkötésekor a Vtv. 16. §-ában és 99. §-ában foglaltakat megsértették. Az I. r. alperessel szemben a per a tulajdonközösség 1997. április 3-i közgyűlésén hozott határozatára tekintettel megindítható volt. A haszonbérleti szerződés megszüntetéséről szóló megállapodás hatálytalan, az utóbb kötött megbízási szerződés pedig nyilvánvalóan színlelt volt, hiszen tartalma szerint a megbízott fizetett megbízási díjat a megbízónak. A felperes arra is utalt, hogy a hatósági jóváhagyásra a már megkötött szerződést lehet csak bemutatni, illetőleg a szerződést egyszer már tartalmilag jóvá is hagyta a FM Hivatal.