5/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzat

az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 112. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az 1999. március 1-jén elfogadott és 2008. október 27-én módosított szövegét az alábbi egységes szerkezettel fogadta el:[1]

I.

Az ügyvéd névhasználata

1. Az ügyvéd hivatásának gyakorlásakor a saját családi nevét és utónevét vagy a születési nevét, valamint doktori címét használja (a továbbiakban: személyazonosító igazolványban feltüntetett név) az ügyvédi minőségre utalással.

2. Az ügyvédi kamara elnöksége az 1. pontban eltérő név használatát is engedélyezheti (a továbbiakban: ügyvédi név), ha az ügyvéd által használni kívánt név az alábbi névformák valamelyikének megfelel:

a) az ügyvéd férjének családi neve és saját utóneve,

b) az ügyvéd feleségének családi neve és saját utóneve,

c) az ügyvéd férjének teljes neve a házasságra utaló toldással és az ügyvéd saját teljes neve,

d) az ügyvéd férjének családi neve a házasságra utaló toldással és a saját teljes neve,

e) egyéb, a bejegyzéskor vagy a névhasználat engedélyezéskor hatályban lévő jogszabályi előírások szerinti házassági név.

2.1. Az ügyvédi kamara elnöksége által engedélyezett ügyvédi névnek kell tekinteni az ügyvédnek az ügyvédi törvény hatálybalépése előtt, illetve a jelen szabályzat módosításának hatálybalépése előtt a nyilvántartásba bejegyzett nevét.

2.2. Ha az ügyvéd személyazonosító igazolványában családi és utóneveként házassági név van feltüntetve, és az ügyvéd hivatásának gyakorlásakor születési nevét kívánja használni, ez utóbbit ügyvédi névként kell engedélyezni.

2.3. Azok az ügyvédek, akiknek ugyanabban a kamarában a családi és utóneve azonos, megkülönböztető szót vagy betűt kötelesek használni, ezt a nevet ügyvédi névként kell kezelni.

2.4. Több hasonló nevű ügyvéd névhasználatánál -megállapodásuk hiányában - az egyes kamarai bejegyzések idősorrendjében korábban bejegyzett ügyvéd jogosult az ügyvédi névként használt nevet megválasztani.

3. Az ügyvédi névjegyzékben és az ügyvédi igazolványban a személyi azonosító igazolványban feltüntetett nevet kell szerepeltetni. Ha az ügyvéd nevében a személyazonosító okmány szerint több utónév szerepel, az ügyvédi névjegyzékben és az ügyvédi igazolványban legfeljebb két utónév, illetve az ügyvéd által használt utónév tüntethető fel. Ha az ügyvédi kamara ügyvédi név használatát engedélyezte, azt is be kell vezetni az ügyvédi névjegyzékbe és az ügyvéd igazolványába.

II.

Az ügyvédi iroda névhasználata

6. Az ügyvédi iroda neve egy vagy több tagjának a jelen szabályzat szerint használható nevéből, illetve több tagjának családi nevéből és az "ügyvédi iroda", továbbá több tag esetén a "társa" vagy "társai" kifejezésekből tevődik össze.

7. Az egy családi nevet használó irodák névazonossága esetén az irodák megkülönböztető szót vagy betűt kötelesek használni jelen szabályzat 2.3.-2.4. pontjának megfelelő alkalmazásával.

8. Az ügyvédi iroda az ügyvédi törvény, illetve a jelen szabályzat módosításának hatálybalépésekor jogszerűen használt neve a törvény hatálybalépése után is használható.

III.

A külföldi jogi tanácsadói, európai közösségi jogászi tevékenységgel kapcsolatos névhasználat

9. A külföldi jogi tanácsadó tevékenysége során - a külföldi jogi tanácsadói minőségére utalással - használhatja a saját személynevét, külföldi irodája nevét a bejegyzésének államában nyilvántartott formában.

10. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a külföldi partnerének nevét csak akkor használhatja, ha nála vagy az irodában a partner által küldött külföldi jogi tanácsadó működik. A külföldi jogi tanácsadóval együttműködő magyar ügyvéd vagy a magyar ügyvédi iroda névviselésére az 1-8. pont alatti rendelkezések úgy alkalmazandók, hogy a magyar ügyvéd vagy a magyar ügyvédi iroda elnevezését követően fel lehet tüntetni a külföldi jogi tanácsadó, illetve a külföldi iroda nevét és az együttműködésre való utalást.

11. Az európai közösségi jogász névhasználatáról külön szabályzat rendelkezik.

IV.

Ügyvédi tábla, levélpapír és bélyegző használata

12. Az ügyvéd névtábláján:

a) ügyvédi mivolta,

b) a megszerzett tudományos fokozat, valamint azon szakképesítésének megjelölése, amelyről szakjogászi vagy egyéb hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik,

c) irodája, alirodája címe, telefon- és telefaxszáma és félfogadási ideje, e-mail címe és weboldalának elérhetősége,

d) a területi kamara hivatalos címere, illetve a paragrafusjel,

e) külföldi jogi tanácsadó alkalmazása, illetve külföldi irodával való együttműködése esetén neve mellett a külföldi kapcsolat

tüntethető fel.

13. Ügyvédi névjegyen a névtáblán feltüntetett adatok közölhetőek.

14. Az ügyvédi levélpapíron a névtáblán feltüntetett adatok közölhetőek, valamint megállapodás alapján az együttműködő belföldi ügyvédi irodák neve, címe és telefonszáma.

15. Ügyvédi gumibélyegzőn az ügyvéd vagy iroda neve, címe, telefonszáma és adószáma tüntethető fel.

16. Az ügyvédi szárazbélyegzőn az ügyvéd neve, ügyvédi mivolta, az ügyvédi kamara neve és jelvénye, továbbá az ügyvéd kamarai anyakönyvi lapszáma tüntethető fel.

17. Az ügyvéd köteles a névtábláját elhelyezni annak az épületnek a bejáratánál, ahol az irodája található.

V.

Eljárás az ügyvédi nyilvántartásba vétel, illetve az ügyvédi igazolvány kiadása kapcsán

18. A kamarai nyilvántartásba vétel, illetve az ügyvédi igazolvány kiadásának előkészítése során ellenőrizni kell a nyilvántartásba vételt kérő személyi adatait a személyazonosító okmány alapján. A nyilvántartásba és az ügyvédi igazolványba csak ellenőrzött adat kerülhet.

19. Új felvétel (regisztrálás) esetében az ügyvédi név engedélyezése a nyilvántartásba vételről szóló határozattal történik. Ha a nyilvántartásba felvételt kérő a személyazonosító okmányban feltüntetett névtől eltérő nevet kíván használni, a felvételi bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a megjelölt ügyvédi név a jelen szabályzat előírásainak megfelel-e, és a nyilvántartásba vételről szóló előterjesztésében a használható ügyvédi névre is javaslatot kell tennie. Ha a személyi igazolványban szereplő név a nyilvántartásba bejegyezni kívánt névtől anélkül tér el, hogy erre a jelen szabályzat alapján lehetőség lenne, csak a személyi igazolványban szereplő név tüntethető fel a nyilvántartásban, illetve az ügyvédi igazolványon. Ha az eltérés a doktori cím miatt áll fenn, az igazolvány megrendelése (adatlap kiállítása) előtt kérni kell a személyazonosító okmányon a megfelelő adat átvezettetését.

20. Ha ügyvédi név engedélyezését már nyilvántartásba vett ügyvéd kezdeményezi, vagy a már nyilvántartásba vett ügyvéd személyazonosító okmányba bejegyzett neve változik, a névhasználatról külön határozatot kell hozni, és az ügyvédi igazolvány cseréjét kell kezdeményezni. Ha a kamarai nyilvántartásba már bejegyzett ügyvéd személyi igazolványában feltüntetett névben a doktori cím nem szerepel, akkor az ügyvéd nevét a doktori címmel ügyvédi névként kell feltüntetni az ügyvédi igazolványban.

VI.

Hatályba léptető és egyéb rendelkezések

21. A jelen szabályzat (a módosított szöveggel egységes szerkezetben) az Igazságügyi Közlönyben történő közzététellel lép hatályba. Az V. pont rendelkezéseit a hatálybalépést követően előterjesztett kérelmek esetében kell alkalmazni.

22. A jelen szabályzat rendelkezéseit az alkalmazott ügyvéd esetében megfelelően alkalmazni kell.

23. Ügyvédjelölt nyilvántartásba vétele során a jelen szabályzat előírásai azzal az eltéréssel alkalmazhatók, hogy

a) a személyazonosító okmányban feltüntetett névtől eltérő név bejegyzésére és igazolványban feltüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha névazonosság miatt megkülönböztető szó vagy betű használata szükséges (vö.: 2.3. pont),

b) a nyilvántartásba vétel előtt a felvételt kérőnek igazolnia kell, hogy a doktori címet a személyazonosító okmányba bevezettette.

Budapest, 2008. október 27.

Dr. Bánáti János s. k.,

a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

Dr. Gábor László s. k.,

a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára