A Kúria Kfv.37159/2018/4. számú precedensképes határozata településképi kötelezés tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 10. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Patyi András

A határozat elvi tartalma:

Ha a településképi bejelentésre az igazolás kiállítása (tudomásulvétel) elmarad, a bejelentő csak a bejelentett tevékenység megkezdéséhez szerez jogosultságot. Ha a szemletárgy birtokosa egy személyben az eljárás ügyfele, a helyszíni szemle a távollétében, előzetes értesítése nélkül is megtartható, ha az veszélyeztetné a szemle eredményességét. Ennek megítélése a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv. IV.37.159/2018/4.

Az eljáró tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Patyi András előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

A felperes: I. Kft.

A felperes képviselője: Ruttkai-Marcel-Ruttkai Ügyvédi Iroda

Az alperes: Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testülete

Az alperes képviselője: Dr. Solymár Károly ügyvéd

A per tárgya: településképi kötelezés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság készült. 10.K.30.849/2017/12.

Rendelkező rész

A Kúria

- a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.30.849/2017/12. számú ítéletet hatályában fenntartja;

- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70 000 ( hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Budapest V. kerület Deák Ferenc utca alatti közterületi ingatlan az alperesi önkormányzat tulajdonát képezi. A felperes 2015. november 29-én az alperes polgármesteréhez településképi bejelentést tett a 2015. november 9-től 2015. december 31-ig tervezett időtartamra "Adventi ünnepi exkluzív rendezvény" céljából a Deák Ferenc utca- Bécsi utca-Deák Ferenc tér közé eső szakaszon faszerkezetű pavilonok elhelyezésére, kereskedelmi tevékenység végzésére.

[2] A kerület polgármestere a bejelentésre határidőben érdemben nem reagált, tiltó határozatot nem hozott. A felperes 2015. december 31-ét követően a pavilonokat elszállította, majd újabb bejelentés nélkül azokat a 2016 tavaszi és téli időszakra az adott ingatlanon újra kihelyezte.

[3] Az alperes polgármestere 2016. november 7-én helyszíni szemlét tartott és megállapította, hogy a Budapest V. kerület Deák Ferenc utca (....) hrsz. alatti közterületi ingatlanon településképi bejelentés nélkül, szabálytalanul faszerkezetű kereskedelmi építményeket helyeztek el.

[4] Az alperes polgármestere 2016. november 10-én meghozott határozataiban kötelezte a felperest a perbeli ingatlanon településképi bejelentés nélkül, szabálytalanul elhelyezett faszerkezetű vendéglátó építmények nyolc napon belüli eltávolítására és a közterület kihelyezés előtti állapotnak megfelelő helyreállítására. Előírta, hogy annak megtörténtét írásban tett nyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A határozat indokolásában megállapította, hogy a felperes településképi bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. Kifejtette, hogy a Budapest V. kerület teljes területe védett terület, Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról szóló 2/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet 1. számú melléklete alapján műemléki jelentőségű terület, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVIII. törvény 2. § 2., 3. és 5. pontja, 1. melléklet 2. pontja alapján világörökségi terület, valamint a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Fővárosi Közgyűlési rendelet (BVKSZ) 9. § (1) bekezdésében megjelölt 2. számú melléklet szerint városkép szempontjából kiemelt terület. Megállapította, hogy az építmények a helyszíni szemle jegyzőkönyve alapján olyan módon helyezkednek el, mely által nem biztosított az utcában lévő épületek közszolgálati járművel történő megközelíthetősége. Az alkalmilag elhelyezett építmények által elfoglalt összes terület a közterületen jelentősen meghaladja a Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 29/2004. (VI. 04.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: KVSZ) 19. § (2) bekezdésében engedélyezett 3%-os mértéket. A KVSZ 19. § (4) bekezdése szerinti utcatorkolatba pavilon nem nyúlhat akkor sem, ha ott már egyéb köztárgy van. Döntését a településképi bejelentési eljárásról és a településképi kötelezésről szóló 20/2015. (V. 27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdésére, 6. § (1) bekezdésére, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 26. § (2) bekezdésére, 51. § (1) bekezdésére, valamint az építésügyi, vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint a az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/ 2012. (XI. 8.) kormányrendelet 16. § (2) bekezdésére alapította.

[5] Az alperes 2016. december 15-én megtartott képviselő-testületi ülésén meghozott másodfokú határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Az alperes határozataiban idézte azokat a jogszabályokat, amelyeket az elsőfokú hatóság is alkalmazott. Kiemelte, hogy a polgármester a bejelentést követően a tevékenység végzését a bejelentésben megjelölt időtartamra hallgatással tudomásul vette. A tudomásulvétel alapján a felperest megillette az általa kérelmezett jog gyakorlása, de kizárólag a bejelentésben megjelölt időtartamra. A 2016. évben tevékenység végzése előtt a felperes újabb településképi bejelentést nem tett, ezért a polgármester a településképi kötelezési eljárást jogszerűen folytatta le.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A felperes a másodfokú határozatok bírósági felülvizsgálatát kérte. Keresetleveleiben előadta, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy a településképi bejelentést elmulasztotta volna. A polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 8 napon belül nem tiltotta meg, az Ör. 4. § (6) bekezdése alapján a településképi igazolás érvényességi ideje egy év, ezért a helyszíni szemle időpontjában a településképi igazolás érvényességi ideje még nem telt el. Sérelmezte, hogy a polgármester a 2016. november 7-én megtartott helyszíni szemléről nem értesítette, mely a felperes álláspontja szerint az ügy érdemére kiható eljárási jogsértés. A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdésében előírt tényállás-tisztázási kötelezettségét is megsértette, továbbá az elsőfokú határozatok tartalmilag sem felelnek meg a Ket. 72. § (1) bekezdés df), ea) és ef) pontjában foglaltaknak. A döntések indokolási része mindössze felsorolja a különböző joghelyeket, de nem állapítható meg, hogy a feltárt tényállás szerint a felépítmények mennyiben sértik ezen joghelyeket, milyen ok-okozati összefüggést tárt fel a polgármester. A BVKSZ 2015. március 18-tól hatályát vesztette, ezért arra hivatkozni már nem lehet.