BH 2018.6.167 A cselekvőképesség korlátozottságával nem jár szükségszerűen együtt a választójog gyakorlásához szükséges belátási képesség korlátozottsága, azt minden esetben önállóan kell vizsgálni [2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:19. § (2) bek., 2013. évi XXXVI. tv. 13/A. § (1) bek. és (2) bek. a) pont, Alaptörvény XXIII. cikk (1)-(2) bek. és (6) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes díszítőművészetek szakon szerzett diplomát. Édesapjával él közös háztartásban egy külterületi, komfort nélküli, felújításra szoruló tanyaingatlanban. Rendszeres jövedelme nincs, őstermelő, de tevékenysége évek óta veszteséges. Megélhetésüket édesapja nyugdíjából fedezik. Az alperes tulajdonában áll egy vályogból épült, elhanyagolt állapotú ingatlan is, amelyet alkotóműhelyként használhatna, iparművészeti tevékenységét azonban nem folytatja.

[2] Az alperes a külföldön élő édesanyjával és testvéreivel nem tartja a kapcsolatot. Legközelebbi hozzátartozója az idős, beteg édesapja, aki korábban pszichiátriai kezelés alatt állt, és az alperes gondozására, felügyeletére szorul.

[3] Az alperes a közéleti kérdések iránt érdeklődik. 2014. évben független jelöltként indult a lakóhelye szerinti polgármester-választáson, tíz pontból álló programot dolgozott ki. 2015 júniusában részt vett a nemzeti konzultációban, nagyszülője képviseletében a konzultációs kérdésekre részletes választ adott.

[4] Az alperes a 2012. és 2014. év közötti időtartamban az ingatlana tulajdoni helyzete, birtokállapota miatt 77 alkalommal élt - túlnyomó részében eredménytelen - panasszal, kezdeményezett eljárást vagy tett bejelentést a helyi rendőrkapitányságon és a megyei rendőr-főkapitányságon. Ezt meghaladóan a korábbi években számtalan hatósági eljárást indított, tett feljelentést állami szerveknél és az önkormányzatnál. Vélt sérelmei orvoslására peres eljárásokat kezdeményezett. Az eljárásokban való részvétel az életét teljesen kitölti, alkotómunkát nem végez. Környezete elhanyagolt, jövedelemszerzésre az iratok elkészítése miatt nincs ideje.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes keresetében az alperes cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezését kérte az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása, a hivatalos eljárások kezdeményezése, bírósági, ügyészségi és más hatósági eljárásokban nyilatkozatok megtétele ügycsoportokban, és kérte a választójogból történő kizárását.

[6] Keresetének ténybeli alapjául arra hivatkozott, hogy az alperes hosszú évek óta folyamatosan és rendszeresen nyújt be megalapozatlan és indokolatlan beadványokat különböző hatóságokhoz. Az ellene becsületsértés vétsége miatt indult büntetőeljárásban beszerzett szakvélemény szerint elmeállapotának olyan megbetegedésében szenved, amely belátási képességét tartósan és hátrányosan befolyásolja. Betegségbelátása teljes mértékben hiányzik, amelynek következtében nem részesülhet gyógykezelésben. Környezetével és a hatóságokkal szemben egyaránt elutasító, elzárkózó magatartást tanúsít.

[7] Az alperes a betegségbelátás hiánya miatt az egészségügyi ellátás igénybevételéhez segítségnyújtást igényel, illetve a betegségéből eredő téves eszmék, gyanakvás miatt szintén gondnoki irányítás mellett képzelhető el a hivatalos szervekkel történő levelezés, az eljárásokban való részvétel.

[8] Az állapotát jellemző téves eszmék, gyanakvás miatt a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége is tartósan és nagymértékben csökkent.

[9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az általa indított hatósági eljárások indokoltak, valós tényeken alapulnak. A keresetlevélhez csatolt szakértői vélemény nem a valóságot tartalmazza. Gondnokság alá helyezése indokolatlan, teljes jogfosztását eredményezné.

[10] Az alperest képviselő ügygondok a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú ítélet az alperest a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:19. § (2)-(5) bekezdéseinek alkalmazásával cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondokság alá helyezte az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása, valamint a hivatalos eljárások kezdeményezése, bírósági, ügyészségi és más hatósági eljárásokban nyilatkozatok megtétele ügycsoportokban; továbbá kizárta a választójog gyakorlásából.

[12] A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindítására az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hároméves határidőt állapított meg.

[13] Az elsőfokú bíróság az alperes mentális állapotának vizsgálatára szakértői véleményeket szerzett be, a szakvéleményeket aggálytalannak ítélte és ítélkezése alapjául elfogadta.

[14] A keresetlevélhez csatolt pszichiátriai szakértői vélemény, az elsőfokú bíróság által kirendelt igazságügyi pszichiáter szakértő véleménye, az alperes indítványára elkészített elmeorvos szakértői vélemény és annak kiegészítése alapján - amely szakértői vélemények egybehangzóak voltak - megállapította, hogy az alperes betegsége tartós paranoid zavar, téves eszmékkel jellemzett elmekóros állapot. Betegségével szemben semmilyen betegségtudattal nem rendelkezik, érdemi kezelést soha nem fogadott el, paranoid tartalmai évek óta teljes életvitelét átszövik, mindennapjait meghatározzák, betegsége miatt kritikai ítélő funkciói jelentősen beszűkültek. Ezen mentális zavara miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan és nagymértékben csökkent.

[15] Tekintettel azonban arra, hogy a tartós paranoid zavar pszichiátriailag kezelhető betegség, a felülvizsgálat három év elteltével indokolt.

[16] Az elsőfokú bíróság értékelte az alperes által csatolt klinikai pszichológiai leletet és véleményt is. Álláspontja szerint ez a vélemény is alátámasztja a szakértői véleményben foglaltakat, mert rögzíti az elvégzett tesztvizsgálatok eredményeként, hogy bár az alperes egy gazdag, ambiciózus személyiség, ezt a személyiségét rontja a realitásoktól való erőteljes elszakadás, emiatt egy fékezetlen indulati feszültség és egy alkalmazkodási zökkenő is mutatkozik.

[17] Bár összességében a klinikai szakpszichológus vizsgálata nem erősíti meg a paranoiditást, mégis alátámasztja a kereset indokoltságát, miután a pszichológus is azt rögzítette az összegzésben, hogy az organikus érintettség lehetősége is felvetődik.

[18] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság indokolását kiegészítette azzal, hogy a cselekvőképességet korlátozó gondokság alá helyezés elrendeléséhez az alperes károsodott egészségi állapotának tényén kívül szükséges egyéni körülményeinek, családi, társadalmi kapcsolatainak vizsgálata is. Önmagában ugyanis a belátási képesség csökkenése nem elegendő ok a cselekvőképesség korlátozására, azt is vizsgálni kell, hogy az alperes környezete, családja tud-e megfelelő segítséget nyújtani számára.

[19] A másodfokú bíróság megállapítása szerint az alperes gondnokság alá helyezését egyéni körülményei, családi és társadalmi kapcsolatai is indokolják. Az alperes idős, beteg édesapjával egyedül él, aki maga is ellátásra, támogatásra szorul és akinek gondozója maga az alperes. Támogató környezet nem áll az alperes segítségére. Személyes kapcsolatait háttérbe szorítja, nincsenek körülötte olyan személyek, akik megfelelő segítséget, támogatást nyújtanának számára.