A Gyulai Törvényszék Pf.25027/2016/45. számú határozata gondnokság alá helyezés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 84. §, 152. §, 157. §, 177. §, 206. §, 253. §, 311. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:19. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Melisné dr. Kovács Zsuzsanna, Orbánné dr. Papp Éva, Pusztai-Sznyida Barbara

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Járásbíróság P.20025/2015/59., *Gyulai Törvényszék Pf.25027/2016/45.*, Kúria Pfv.20940/2017/13. (BH 2018.6.167)

***********

A Gyulai Törvényszék dr. Juhász Lajos főügyészségi ügyész által képviseltfelperesnek - dr. Steigervald Frigyes ügyvéd, kirendelt ügygondnok által képviselt alperes ellen gondnokság alá helyezés iránt a Gyulai Járásbíróság előtt folyamatba tett perében a 2015. évi december hó 1. napján 12.P.20.025/2015/59. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 66. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t.

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy 238.846 (kettőszázharmincnyolcezer-nyolcszáznegyvenhat) forint első- és másodfokon felmerült állam által előlegezett költséget és 45.00 (negyvenötezer) első- és másodfokon felmerült állam által előlegezett illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondokság alá helyezte a következő ügycsoportok tekintetében: az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása, hivatalos eljárások kezdeményezése, bírósági, ügyészségi és más hatósági eljárásokban nyilatkozatok megtétele. Az elsőfokú bíróság az alperest továbbá kizárta a választójogból. Megállapította, hogy a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindítására az illetékes gyámhatóság legkésőbb az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 év elteltével köteles. Az ítélet jogerőre emelkedését követően azt megküldeni rendelte a Békés Megyei Kormányhivatal Sarkadi Járási Hivatal Hatósági és Gyámhivatali Osztályának a szükséges intézkedések megtétele végett, elrendelte a gondnokság alá helyezés tényének a gondnokoltak névjegyzékébe történő bejegyzését.

Megállapította az ítélet indokolásában, hogy az alperes egyedülálló, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, őstermelő, ezen tevékenysége évek óta veszteséges. Édesapjával él - annak nyugdíjából - egy háztartásban egy sarkadi külterületi ingatlanban, amely komfort nélküli, kétszobás, felújításra szorul. Megállapította továbbá, hogy az alperes és édesapja az eltelt években számos polgári peres büntető és egyéb hatósági eljárást kezdeményezett, beadványaik többnyire alaptalanok voltak, ugyanakkor az alperes folyamatosan jellemzően hosszú, terjengős és az adott tárgytól is gyakran eltérő, csapongó szerkezetű iratokkal, beadványokkal fordult a hatóságokhoz.

Az alperes a beszerzett orvos-szakértői vélemények alapján tartós paranoid zavar megbetegedésben szenved, amely téves eszmékkel jellemzett elmekóros állapot, ez belátási képességére is kihatással van. Ez a mentális zavar belátási képességét tartósan nagymértékben csökkenti a betegségbelátás hiánya és az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása területén, valamint a hivatalos eljárások kezdeményezésében és az azokban való nyilatkozatok megtételében, illetőleg betegsége a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességére is kihatással van. Az elsőfokú bíróság ítéletében értékelte az alperes által csatolt pszichológiai véleményt is akként, hogy az lényegében a pszichiátriai szakértői véleményben foglaltakat alátámasztja.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Fellebbezése indokaként hivatkozott arra, hogy a polgári peres, büntető, illetőleg más hatóságok elleni eljárásokat alapos okkal indította, miután őt és édesapját naponta sértegetik, megalázzák és őket Sarkad Város Önkormányzata üldözi. Részletesen ismertette a hatóságok általi üldöztetés egyes megnyilvánulásait és hivatkozott - a véleménye szerint - azt bizonyító körülményekre. Hivatkozott továbbá arra, hogy mindezek az eljárások és üldöztetések édesapja megbetegedését idézték elő, amely pszichiátriai gondozását is szükségessé tették. A beszerzett szakértői véleményeket hiteltelennek minősítette, az abban foglaltakat nem fogadta el. Változatlanul hivatkozott dr. ... szakértő véleményére, mely szerint ő nem pszichiátriai kezelésre szoruló beteg.

Az alperesi ügygondnok fellebbezése az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására és felperes keresetének elutasítására irányult.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.

A fellebbezés nem alapos.

A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű és teljes körű mérlegelésével túlnyomó részben helyes tényállást állapított meg és abból tévedés nélküli jogi következtetéssel döntött akként, hogy az alperest cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi az egészségügyi ellátásokkal összefüggő jogok gyakorlása, a hivatalos eljárások kezdeményezése, bírósági, ügyészségi és más hatósági eljárásokban nyilatkozatok megtétele ügycsoportok tekintetében, illetőleg a választójogból kizárja, ezért az ítéletet a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

A törvényszék az elsőfokú eljárásban beszerzett bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészíti.

Az alperes legközelebbi hozzátartozója az édesapja, aki az ő gondozására, felügyeletére szorul, édesapja beteg, idős, korábban maga is pszichiátriai kezelés alatt állt. Az alperes édesanyjával és testvéreivel, akik Romániában élnek, évek óta nem tartja a kapcsolatot.

Az alperes 2012-2014 között 77 alkalommal élt panasszal, kezdeményezett eljárást vagy tett bejelentést a Sarkadi Rendőrkapitányságon, illetve a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon. Ezt meghaladóan a korábbi években számtalan hatósági eljárást indított, illetve feljelentést tett állami szerveknél, illetve az önkormányzatnál. Peres eljárásokat kezdeményezett vélt sérelmei orvoslására. Az eljárásokban való részvétel életét teljesen kitölti, habár művészeti végzettséggel rendelkezik, alkotómunkát nem végez. A környezete elhanyagolt, jövedelemszerzésre nincs ideje.