A Kúria Pfv.22072/2015/6. számú precedensképes határozata szerződés létrehozása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 373. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 16. §] Bírók: Madarász Anna, Molnár Ambrus, Tokaji Mónika Fruzsina

A határozat elvi tartalma:

Előhaszonbérleti jog esetében az 1959. évi IV. tv. 373. § (3) bekezdése analóg módon nem alkalmazható. Az előhaszonbérleti jog nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba, így az nem is lehet mindenkivel szemben hatályos. Az előhaszonbérleti jog megsértése esetén nincs relevanciája az új haszonbérlő jó- vagy rosszhiszeműségének. 1959. IV. Tv. 373. § (3), 1997. CXLI. Tv. 16. §

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Járásbíróság P.20249/2015/7., Gyulai Törvényszék Pf.25447/2015/7., *Kúria Pfv.22072/2015/6.*, 3148/2022. (IV. 1.) AB végzés

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.V.22.072/2015/6.

A jogtanácsos által képviselt felperesnek dr. Kaszai Balázs ügyvéd és dr. Varga István ügyvéd által képviselt I. rendű, dr. Roxin György ügyvéd által képviselt II. rendű, a Bak Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bak Tibor ügyvéd) által képviselt III. rendű, dr. Tóth Enikő ügyvéd (JUHÁSZ Társas Ügyvédi Iroda) által képviselt IV. rendű és V. rendű alperes ellen haszonbérleti szerződés létrehozása iránt a Gyulai Járásbíróságon 1.P.20.249/2015. számon megindított perében a Gyulai Törvényszék 2015. október 19. napján meghozott 9.Pf.25.447/2015/7. számú jogerős ítéletével szemben az I. rendű alperes 2015. november 17. napján 10., a IV. és V. rendű alperes 2015. november 17. napján 11., a II. rendű alperes 2015. november 20. napján 12., a III. rendű alperes 2015. november 25. napján 13. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

Ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül együttesen fizessenek meg a felperesnek 130.000 (százharmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felperes 2014. március 14. napján előterjesztett, utóbb módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a HU33-20761, HU33-20761/2, HU33-20773, HU33-20774 és HU33-20775 pályázati azonosító számú mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződések vele szemben hatálytalanok, és kérte ezen szerződésekkel egyező tartalommal közte és a I. rendű alperes között a haszonbérleti szerződések létrehozását. Előadta, hogy 1993. december 2. napjától haszonbérleti szerződés keretében használta a pályázatokban meghatározott mezőgazdasági rendeltetésű külterületi ingatlanokat. A 2005. január 6. napján megkötött földhaszonbérleti szerződés az 5. pontjában számára elővásárlási, előhaszonbérleti jogot biztosított. Szerződése 2013. december 2. napján lejárt. Még ennek megtörténte előtt, 2013. május 7. napján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tájékoztatta, hogy az általa haszonbérelt területekre földhaszonbérleti pályázatokat ír ki húszéves időtartamra. A felperes a pályázatokon elindult. Az általa üzemeltetett internetes felületről, majd írásban is értesült arról, hogy az I. rendű alperes harmadik személyekkel kíván szerződést kötni. Az I. rendű alperes döntése folytán állattartó telephelyén végzett gazdasági tevékenység teljességgel ellehetetlenül, mivel az szántók és legelők nélkül nem tartható fenn. Uniós és hazai támogatásokból megvalósított nagyértékű beruházásait arra alapozta, hogy a szerződésben biztosított elővásárlási és előhaszonbérleti joga van a pályázatban szereplő valamennyi földrészletre. Erre tekintettel közölte az I. rendű alperessel, hogy az előhaszonbérleti jogával élni kíván, azonban érdemi választ nem kapott. Az I. rendű alperes jóllehet tudott a felperest megillető, szerződésben kikötött előhaszonbérleti jogról, harmadik személyekkel kötött szerződést, mellyel a felperes jogait és törvényes érdekei súlyosan csorbította. Az I. rendű alperes eljárása sértette a Ptk. 4. § (1), (4), 5. § (1), (2) és 7. § (1) bekezdését, az előhaszonbérleti jog esetén analóg alkalmazandó Ptk. 373. § (1) és (2) bekezdését. A harmadik személyektől kapott ajánlatot az I. rendű alperes nem közölte vele, azokat nem ismerhette meg, így ennek hiányában volt kénytelen bejelenteni, hogy él az előhaszonbérleti jogával, ezáltal a szerződések az I. rendű alperes és közte jöttek létre.

Valamennyi alperes védekezésében foglaltakra tekintettel hangsúlyozta, rendelkezett szerződés alapján biztosított előhaszonbérleti joggal. Nincs jogszabályi alátámasztása annak, hogy ez a pályáztatás folyamatának lezárását követően már nem volna figyelembe vehető. Nyilvános pályázat útján történő haszonbérbeadás esetén csak a jogszabályon alapuló előhaszonbérleti jog gyakorlása kizárt, a szerződésen alapuló nem. Nincs jelentősége, hogy maga is részt vett a pályázaton, mert azt a meghirdetett kiemelt cél miatt tette meg. Az előhaszonbérleti jog gyakorlásának lehetősége éppen azért nyílt meg, mert az I. rendű alperes nem őt hirdette ki győztesként. Az előhaszonbérleti jog nem jegyeztethető be az ingatlan-nyilvántartásba.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az I. rendű alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes nem rendelkezik szerződésen alapuló előhaszonbérleti joggal, de ha mégis rendelkezne, úgy azt csak a nyilvános pályázati eljárásban lehet figyelembe venni, ezt követően már nem. A jogszabályon alapuló előhaszonbérleti jog nem volt gyakorolható (a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (NFA tv.) 18. § (1a) bekezdés). Az I. rendű alperes nyilvános pályázatot hirdetett, amelyen a felperes is részt vett, feltételeit ismerte, pályázatát benyújtotta. A pályázati eljárás lezárására tekintettel az már nem vitatható. Állította, hogy az előhaszonbérleti jog bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba. A pályázati eljárásban a felperes sem jelezte, hogy előhaszonbérleti joga van.

A II., III., IV. és V. rendű alperesek hivatkoztak arra, hogy a felperes előhaszonbérleti jogáról nem tudtak, jóhiszeműen jártak el a pályázás és a szerződéskötés során. Csak a szerződéseik megkötése után jelentkezett náluk a felperes azzal, hogy előhaszonbérleti joga van. Vitatták, hogy a felperes a 2/2009. (VI. 24.) PK véleménynek megfelelő elfogadó nyilatkozatot tett volna.

A II. rendű alperes szerint az NFA tv. 18. § (1) bekezdés b) pontja szerint nyilvános pályázaton kellett a per tárgyát képező ingatlanokat hasznosítani. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (NFA r.) tartalmazza a földterületek hasznosítására, a nyilvános pályáztatás részletes szabályaira, a nyertes pályázóval történő szerződéskötésre vonatkozó rendelkezéseket. Az I. rendű alperesnek jogszabályi kötelezettsége a nyertes pályázóval szerződést kötni. A jogszabály nem teszi lehetővé, hogy akár szerződésen, akár jogszabályon alapuló előhaszonbérleti jog jogosultja ezen jogát nyilvános pályázat esetén gyakorolja, sőt ezt a törvény 18. § (1a) bekezdése kifejezetten tiltja. Nincs olyan szabály, amely alapján a felperes a nyilvános pályázat esetén előhaszonbérleti jogon alapuló elfogadó nyilatkozat tételére lenne jogosult. A felperes földhaszonbérleti szerződésének megszűnésével a szerződésen alapuló előhaszonbérleti joga is megszűnt. A jogszabályi előírások betartásával kötött szerződést az I. rendű alperessel, nincs lehetőség annak hatálytalansága megállapítására, és a felperessel a szerződés létrehozására.