A Kúria Kfv.37110/2020/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÖMEGKÖZLEKEDÉSI TÁMOGATÁS ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 53. §, 65. §, 74. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 88. §, 96. §, 97. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek.] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

Nem zárja ki a hatóság hivatalbóli eljárását az, hogy a közigazgatási bíróság a döntés megsemmisítése mellett nem kötelezte a hatóságot új eljárásra. Nincs helye a döntés megsemmisítésének, ha az eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére nem hatott ki. A polgármester a kiadmányozási jogát belső szabályzatban átengedheti az alpolgármesternek.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.III.37.110/2020/6.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: Dr. felperes neve

A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda

A per tárgya: tömegközlekedési támogatás ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 8.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. október 9-én kelt 22.K.32.494/2019/6. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.K.32.494/2019/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes részére - Sámuel utónevű kiskorú gyermekére figyelemmel - 2016. szeptember 1. napjától 2017. június 30. napjáig terjedő időszakra tömegközlekedési támogatást állapított meg. A 2016. október 17. napján kelt határozatával azonban a támogatást megszüntette, mert megállapította, hogy a felperes a családjával életvitelszerűen nem az V. kerületben lakik. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 30.K.30.446/2017/28. számú ítéletével a jogerős határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a támadott határozat kiadmányozása nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ezért az semmis.

[2] Az alperes a megismételt eljárásban hozott 64/2018. (III.8.) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 30.K.31.406/2018/10. számú ítéletével (a továbbiakban: Ítélet) az alperesi határozatot - az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal - megsemmisítette. Új eljárásra nem kötelezte a hatóságot, mert a 2016-os állapotok visszamenőleg már nem állapíthatók meg, ugyanakkor rögzítette, hogy az alperes nincs elzárva attól, hogy az eljárási szabályok betartása mellett, újabb bizonyítékok bevonásával szükség szerint az eljárását megindítsa.

[3] Az elsőfokú hatóság a felperes tömegközlekedési támogatásra való jogosultságának felülvizsgálatára hivatalból indult közigazgatási eljárásban hozott XI/G-30044-3/2019. számú határozatával a felperes tömegközlekedési támogatását 2016. október 31. napjával megszüntette.

[4] A döntéssel szemben előterjesztett felperesi fellebbezést követően az elsőfokú hatóság a XI/G-30044/15/2019. számú határozatával a tömegközlekedési támogatásra való jogosultságot megszüntető XI/G-30044/3/2019. számú határozatot saját hatáskörben visszavonta, egyben a felperes részére megállapított tömegközlekedési támogatásra való jogosultságot 2016. október 31. napjával megszüntette. Indokolása szerint a visszavont döntésen szereplő aláírás nem a kiadmányozásra jogosulttól származik, a támogatás megszüntetésének oka az, hogy a felperesi család nem a bejelentett Budapest, V. kerületi lakcímen él életvitelszerűen.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2019. május 16. napján hozott 123/2019. (V.16.) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 26/2016. (XI.22.) rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 3. § (1) bekezdés d) pontjára, 6. § (7) bekezdésére, 9. § (1) bekezdésére és (2) bekezdés a) és b) pontjaira utalással rögzítette, hogy a felperes részére küldött 2016. szeptember havi tömegközlekedési támogatás visszaérkezett a hatósághoz, a felperes utánküldést kért egy Budapest XV. kerületi címre. A felperes V. kerületi bejelentett lakcímén végzett környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a család ott életvitelszerűen nem él, a bejelentett lakóhelyen albérlők laknak. Ezt erősíti az is, hogy a kiskorú gyermeket csak 2017. szeptember 5. napján vették nyilvántartásba az V. kerületi területi védőnői szolgálatnál. Ezen kívül a XV. kerületi területi védőnő nyilatkozata szerint nincs tudomása arról, hogy a család nem a XV. kerületben tartózkodik. Az V. kerületi védőnői tájékoztatás értelmében a család hétköznap az V. kerületben, hétvégén a XV. kerületben tartózkodik életvitelszerűen, az V. kerületi ingatlan egy szobáját, illetve a közös helyiségeket használja, a másik szobában albérlő lakik. A XV. kerületben nem sikerült környezettanulmányt készíteni, a szomszédok elmondása szerint a család a XV. kerületi ingatlanban él életvitelszerűen, ahonnan két autóval szállítják a gyermekek reggelente óvodába, iskolába. Az alperes rögzítette, hogy a felperes és házastársa több ingatlantulajdonnal is rendelkezik, így nem életszerű, hogy a 6 tagú család a lakás egy szobáját használja. Megjegyezte, hogy a felperes a postai ügyintézést szintén a XV. kerületben végzi. A feltárt tényekre figyelemmel a felperes az általa igénybe kívánt venni támogatásra nem jogosult, ezért az elsőfokú határozat jogszerű és megalapozott volt.