A Fővárosi Ítélőtábla Bf.319/2014/22. számú határozata testi sértés bűntette (ÉLETVESZÉLYT okozó testi sértés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 29. §, 37. §, 47. §, 89. §, 97. §, 137. §, 170. §, 189. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 245. §, 247. §, 258. §, 348. §, 349. §, 351. §, 360. §, 371. §, 381. §, 403. §] Bírók: Lassó Gábor, Révész Tamásné, Ujvári Ákos

Kapcsolódó határozatok:

Váci Járásbíróság B.365/2009/112., Fővárosi Törvényszék B.1002/2013/45., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.319/2014/22.*, Kúria Bt.1641/2017/12. (BH 2018.10.273)

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

2.Bf.319/2014/22. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2015. szeptember hó 24. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

végzést :

Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2014. május hó 26. napján kelt 26.B.1002/2013/45. számú ítéletét a vádlottal szemben helybenhagyja azzal, hogy az I.r. vádlott - helyesen - 2009. december hó 19. napjától 2010. február hó 9. napjáig előzetes fogvatartásban volt, 2010. február hó 10. napjától 2010. október hó 7. napjáig jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte, 2010. október hó 8. napjától 2011. május hó 16. napjáig ismételten előzetes letartóztatásban volt.

A másodfokú eljárásban felmerült 30.000.- (harmincezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Törvényszék 2014. május hó 26. napján kihirdetett 26.B.1002/2013/45. számú ítéletével vádlott bűnösségét 2 rendbeli testi sértés bűntettének kísérletében (1978. évi IV. tv. 170.§ (1) bekezdés és (6) bekezdés I. fordulata, 1978. évi IV. tv. 170.§ (1) és (2) bekezdés) és járművezetés tiltott átengedésének vétségében (1978. évi IV. tv. 189.§ (1) bekezdés) állapította meg, ezért őt mint erőszakos többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az I.r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő kiszabott szabadságvesztés büntetésbe történő beszámításáról. A vádlottat a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből kizárta, továbbá kimondta, hogy a Váci Városi Bíróság 3.B.365/2009/112. számú ítéletével kiszabott börtönbüntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje jelen elítélés tartamával meghosszabbodik.

Az elsőfokú bíróság döntött a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről is.

A törvényszék ítélete II.r. vádlott és III.r. vádlottakkal szemben 2014. május hó 26. napján jogerőre emelkedett.

Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, míg vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.20/2014/8-I. számú átiratában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, az általa megállapított ítéleti tényállás teljes mértékben megalapozott. Az ügyészi vélekedés szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét is megfelelő terjedelemben teljesítette, a rögzített tényállás alapján okszerűen vont következtetést az I.r. vádlott elkövetéskori tudattartalmára, valamint bűnösségére. A vádlott terhére rótt bűncselekményeket törvényesen minősítette az 1978. évi IV. tv. rendelkezései szerint.

A Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az erőszakos többszörös visszaesői minőség megállapítása is megfelel az anyagi jogi szabályoknak. Az ügyészi érvelés alapján a vádlott fellebbezésében foglaltak nem foghatnak helyt, mivel az 1978. évi IV. tv. 29.§-ában írt jogos védelmi helyzet a javára nem volt megállapítható. A büntetés kiszabás körében az eljárt bíróság az I.r. vádlott javára és terhére szóló bűnösségi körülményeket megfelelő körben vizsgálta, az általa kiszabott büntetés inkább méltányosnak tekinthető.

Mindezekre tekintettel a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Be.360.§ (4) bekezdése szerinti tanácsülésen a Fővárosi Törvényszék ítéletét a vádlott vonatkozásában hagyja helyben.

A Fővárosi Ítélőtábla - az ügyészi indítványnak megfelelően - az ügyet tanácsülésre tűzte ki, azonban a vádlott és védője indítványozta az ügy nyilvános ülésen történő elbírálását, ezért a másodfokú bíróság gondoskodott a nyilvános ülés kitűzéséről.

A vádlott a Fővárosi Ítélőtáblához 2015. március hó 4-én érkezett beadványában vitatta az erőszakos többszörös visszaesői minőségét, sérelmezte a feltételes szabadságra bocsátás kizárását kimondó ítéleti rendelkezést, továbbá azt, hogy egyszerre volt sértettje és vádlottja is az ügynek. Hangsúlyozta, hogy a hatályon kívül helyezett ítélet elleni fellebbezését továbbra is fenntartja.

A 2015. szeptember hó 2. napján érkezett beadványában indítványozta tanú1 kihallgatását, hivatkozott arra, hogy a nevezett személy már írásban nyilatkozatot tett, amelyet csatolt a korábbi iratokhoz.

A vádlott védője a nyilvános ülésen előadta, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat betartotta. Kiemelte, hogy védence az eljárás során a terhére róttakat mindvégig következetesen tagadta, nem érezte magánt bűnösnek, jogos védelmi helyzetre hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy a III.r. vádlott az első vallomásában elismerte a támadást és azt, hogy a védencét üldözte. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a jogos védelmi helyzetre tekintettel védence felmentését a terhére rótt 2 rendbeli testi sértés bűntette miatt emelt vád alól. Másodlagos indítványa a kiszabott büntetés lényeges enyhítésére irányult, tekintettel a bekövetkezett jelentékeny időmúlásra, valamint a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokára.

A vádlott a nyilvános ülésen az utolsó szó jogán előadta, hogy szerinte a tényállás tévesen került megállapításra, "jogos önvédelmi" helyzetben cselekedett. Hangsúlyozta azt is, hogy a "hazaáruló bíróságnak" kötelessége a jogos védelmi helyzetét megállapítani, míg a tényállásnál az erőszakos többszörös visszaesői minőséget nem lehet figyelembe venni, ez "sztereotípia és nem is releváns". Kiemelte azt is, hogy figyelemre méltó milyen "rasszista a tényállás", életszerűtlenül és hamisan vádolják őt. Utalt arra, hogy a történtektől teljesen kikészült, pedig ő maga semmit nem csinált.

A vádlottnak és védőjének fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos.

A Fővárosi Ítélőtábla a vádlott és védője perorvoslatai folytán bírálta felül a Be.348.§ (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Be.349.§ (1) bekezdésére is - a Fővárosi Törvényszék ítéletét az azt megelőző elsőfokú bírósági eljárással együtt.

Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan megtartásával folytatta le a bizonyítási eljárást.

A Fővárosi Ítélőtábla a vádlott a fellebbezésében foglaltakra, valamint az általa a nyilvános ülésen előadottakra figyelemmel az alábbiakra kíván rámutatni.

A Fővárosi Törvényszék a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.234/2012/45. számú hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatásokat teljes körűen megtartva járt el.