ÍH 2025.51 A VAGYONI HÁTRÁNY KIKÜSZÖBÖLÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖLTSÉG

A fogyatékkal született gyermek hozzátartozója költségpótló járadékként gondozási többletköltség mellett - amely az egészséges gyermek gondozásához képest jelentkező többletidő-ráfordítás miatt merül fel - a jövedelemveszteségét is érvényesíthet, ha a károkozó magatartás miatt nem tud jövedelemszerző tevékenységet folytatni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (1) bekezdés, 6:522. § (2) bekezdés b) és c) pont, 6:522. § (3) bekezdés].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék P.20418/2023/7., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20160/2024/7. (*ÍH 2025.51*), Kúria Pfv.21197/2024/5.

***********

Az ítélkezés alapjául elfogadott, a fellebbezések elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az I-II. rendű felperesek gyermeke súlyos lábfejlődési rendellenességgel született 2016. november 30. napján az alperesi kórházban. A gyermek alsó végtagjai között jelenleg is hossz- és körfogatkülönbség észlelhető: a jobb alsó végtag rövidebb és sorvadtabb, fejletlenebb, mint a bal. Emiatt számos akadályba ütközik, egyensúlyhiánnyal küzd, nem tud futni, lépcsőzni, tömegközlekedni, mozgásában gyakorta segítségre szorul. Járni 16 hónapos korában kezdett, de szüleinek azóta is gyakrabban kell cipelni őt egészséges kortársaihoz képest. A rendellenességek miatt több műtétet végeztek rajta, és további műtétek várnak rá.

Az I. rendű felperes személyisége a gyermek fejlődési rendellenessége miatt hátrányosan megváltozott, szorongással küzd, társas kapcsolatai beszűkültek, házastársi kapcsolata elsivárosodott. A II. rendű felperes esetében a gyermek állapotával kapcsolatos folyamatos alkalmazkodás fokozott szenzitivitást, szexualitással kapcsolatos tünetképződést és a házastársi kapcsolatának elsivárosodását eredményezte. A szülők élethelyzetében keletkezett negatív változások a gyermek állapotának javulásával és pszichoterápiás segítséggel javulhatnak.

A fejlődési rendellenességek miatt a gyermeknek korai fejlesztést, gyógytornát kellett igénybe vennie, otthonában fokozott mértékű gondozásra, illetőleg szülei által végzett gyógytornára volt szüksége. Károsodása miatt egy egészséges gyermekhez képest több alkalommal szorult egészségügyi ellátásra. Anyatejes táplálása nem volt megoldható. A gyermek élete első 16 hónapjában egy egészséges gyermek gondozásához képest napi 1 óra, ezt követően napi 2 óra többletgondozást igényelt, ez a szükséglet iskolás korában is fennmarad.

Amennyiben a gyermek egészségesen születik, úgy az I. rendű felperes 2 éves korától kezdődően folytatta volna jövedelemszerző tevékenységét. A gyermek ortézisének félévente történő cseréjével együtt járó kisebesedés miatt több időt töltenek otthon, a gyermek könnyebben elfárad, programokra kevésbé járnak. Az otthonléttel kapcsolatban havi 6.991 forint rezsi többletköltség merült fel a gyermek 2 éves korától a 2023. szeptemberi iskolakezdésig. Emiatt az I. rendű felperes nem tudott munkát vállalni. Amennyiben a gyermek 3 éves korától elhelyezkedett volna, úgy legalább a minimálbérnek megfelelő jövedelemre tett volna szert. Ennek megfelelően az I. rendű felperes jövedelemkiesése 2019. december 1. és 2020. december 10. napja között 1.176.794 forint, 2020. december 11. és 2020. december 31. napja között további 15.966 forint volt. Az I. rendű felperesnek 2021. január 1. napjától nincs jövedelemkiesése.

A gyermek szellemi téren nem mutat elmaradást a kortársaihoz képest, 2023 szeptemberétől az I-II. rendű felperesek által választott iskolába jár, ahová az I. rendű felperes gépjárművel szállítja.

A Fővárosi Ítélőtábla a 7.Pf.20.730/2022/6. számú rész- és közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a 2016. július 14-ei ultrahang szűrővizsgálat felróható elvégzésével megsértette az I-II. rendű felperesek családban éléshez fűződő személyiségi jogát; az I-II. rendű felpereseknek fennáll az a joga, hogy sérelemdíjat és kártérítést követeljenek az alperestől amiatt, hogy a 2016. július 14-ei felróhatóan elvégzett ultrahang szűrővizsgálat következtében kiskorú E. D. E. súlyos lábfejlődési rendellenességgel született meg 2016. november 30-án.

Az I-II. rendű felperesek végleges keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest személyenként 10.000.000 forint sérelemdíj, valamint annak 2016. november 30. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére. A vagyoni kártérítés keretében az I. rendű felperes jövedelemkiesés címén 3.360.191 forint és annak 2018. december 15. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére tartott igényt. Az I-II. rendű felperesek egymás között egyenlő arányban további vagyoni kártételek megtérítésére is igényt tartottak: gondozási többletköltség címén 6.516.750 forintot, valamint annak 2020. április 25. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata, a fejlesztési költségek, a közlekedési többletköltségek, gyógyszerek, oltások, táplálékkiegészítők költsége címén összesen 1.185.149 forintot és annak késedelmi kamatai megtérítésére támasztottak igényt. Közlekedési többletköltség címén 7.725 forint, valamint annak 2023. szeptember 8. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Rezsi többletköltség címén 524.287 forint és 2020. április 28. napjától a késedelmi kamata iránt léptek fel követeléssel. Kértek továbbá 2023. szeptember 16. napjától a jövőre nézve minden hónap 10. napjáig véghatáridő nélkül havi 85.500 forint gondozási többletköltséget, 15.449 forint közlekedési többletköltséget, 6.991 forint rezsi többletköltséget, mindösszesen havi 107.940 forint járadékot.

A sérelemdíj körében előadták, hogy az I. rendű felperes a mai napig nem tudja elfogadni, hogy gyermeke egészségkárosodással született, élete elnehezült, társas kapcsolatai beszűkültek, a gyermek mozgáskorlátozottsága miatt számos programból kiszorultak. Egy lift nélküli IV. emeleti lakásban laknak, oda a gyermek felcipelése külön erőfeszítés. Nehezen viseli, hogy a gyermeket megbámulják. Házassága elsivárosodott, párjával külön alszanak, gyakran sír, aggódik a jövő, a további műtétek miatt. A II. rendű felperes hivatkozott a gyermek egészségkárosodása okozta pszichés megterhelésére, a szabadidő eltöltésének korlátozottságára. Pszichés terhelésük ugyan nem éri el a betegség szintjét, de annak puszta ténye megalapozza a sérelemdíj iránti igényüket. Az összegszerűség meghatározásakor a gyermek alsó végtagjának rendellenességét vették figyelembe.

Az I. rendű felperes a jövedelemkiesés körében hivatkozott a Kúria 2/2022. Jogegységi határozatára. Előadta, hogy a gyermek csak 4 éves korában kezdhette meg az óvodát, onnan sokszor hamarabb haza kellett hozni, mert az ortézis miatt gyakrabban elfáradt, lába kisebesedett. Jövedelemkiesését 2019. április 15. napjáig összesen 1.523.872 forintban határozta meg akként, hogy ebből 82.972 forint 2018. december 1. és 2018. december 31. napja között, 321.779 forint 2019. január 1. és 2019. április 15. napja között merült fel. Havi járadék igénye 2019. április 16. napjától 91.937 forint, így 2020. december 10. napjáig összesen 1.820.353 forint, 2020. december 11. napjától 2020. december 21. napjáig további 15.966 forint jövedelemkiesése volt. 2020. december 31. napjáig 1.523.872+1.820.353+15.966=3.360.191 forint jövedelemkiesése keletkezett.