A Pécsi Törvényszék B.52/2008/5. számú határozata vesztegetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 43. §, 53. §, 64. §, 83. §, 250. §] Bírók: Antal Gábor, Csutorás Jánosné, Várnai Márton

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a Pécsett a 2008. év április hó 5. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A vádlott -

személyi adatai -

B ű n ö s : vesztegetés bűntettében - a Btk. 250. §. /1/ bekezdése szerinti törvényhely alapján -

Ezért a bíróság 1 /egy/ évi börtönre és 2 /kettő/ év közügyektől eltiltásra, valamint 50.000 /ötvenezer/ forint pénzmellékbüntetésre

í t é l i.

A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy egynapi szabadságvesztésnek 2.000 /kettőezer/ forint pénzmellékbüntetés felel meg.

I n d o k o l á s :

A Baranya Megyei Főügyészség ...........sorszám alatti vádiratában a vádlottat a Btk.250.§./1/ bekezdésébe ütköző, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével vádolta.

A Megyei Bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás nyomán megállapított tényállás:

A vádlott magyar állampolgár. Házas, egy gyermek eltartásáról gondoskodik, középiskolai végzettséggel rendelkezik, ingatlanforgalmi szakértő, értékbecsüs, az APEH Illetékfőosztály alkalmazásában, havi 125.000 forint jövedelemmel rendelkezik, vagyona egy, megközelítőleg 10.000.000 forintot érő lakásingatlan ½ tulajdoni része és egy présház. Tartozása nincs.

Büntetve nem volt.

A vádlott az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-Dunántúli Regionális Igazgatóság Illetékfőosztály Forgalmi Értékmegállapító és Illetékkiszabó Osztályán dolgozott, mint ügyintéző, 2007. január 1-je óta .Mielőtt az APEH-hez került, a Baranya Megyei Illetékhivatal állt alkalmazásban.

Többek között munkaköri feladatai közé tartozott az, hogy ügyintézői tevékenysége során a visszterhes vagyonátruházási, ajándékozási szerződések tárgyát képező, illetve hagyatéki végzéssel átadott ingatlanok forgalmi értékének megállapításához szükséges előkészítő munkát elvégezze.

Az érintett ingatlanok adásvételével kapcsolatosan a forgalmi érték megállapítása illetve felülvizsgálata kétféle módon történt. Az egyik az adásvételi szerződés adatainak alapulvételével és elfogadásával történő értékmegállapítás, a másik pedig a helyszíni szemle során történő értékbecslés. Ez utóbbi volt a vádlott munkaköri kötelezettségeinek legfontosabb része, vagyis az adásvételi szerződésben bejelentett vételár megalapozottságának a helyszínen történő, szemle útján való összehasonlítása.

Az illeték összegét nem a vádlott állapította meg, hanem a forgalmi értéket megállapító bizottság. Az esetek döntő többségében azonban a helyszíni szemlét lefolytató értékbecslő megállapításait a bizottság nem bírálta felül és azok adataitól nem tért el. Mindez a gyakorlatban akként történt, hogy a vádlott megtekintette az adásvétel tárgyát képező ingatlant, majd megállapított egy forgalmi értéket, amelyet bizonyos adatokkal alátámasztott, és ezt követően ezt az értéket az értéket megállapító bizottság vagy elfogadta vagy nem.

Az illetékkiszabás alapja az értékelő bizottság által megállapított forgalmi érték. Az illetéket ennek a forgalmi értéknek az alapulvételével egy másik ügyintéző végezte. Az értékelő bizottság igen ritkán nem fogadta el a vádlott által megállapított adatokat, vagyis a vádlott pontosan tudta, hogy az általa közölt értékek nagy biztonsággal és valószínűséggel nem kerülnek megváltoztatásra.

-----

Tanú 1 és felesége 2007. augusztus 15-én kelt adásvételi szerződés alapján értékesítették korábban a ..................szám alatt található ingatlanukat. Az ingatlan eladási ára 19.200.000 forint volt.

2007. szeptember 19-én pedig megvásárolták az eladótól .................ben a .......... helyrajzi szám alatt felvett 4221 m² nagyságú, belterületi ingatlanból 1741 m² nagyságú, lakóház és gazdasági épület megjelölésű, belterületi ingatlant. A vételár 17.000.000 forint volt.

Tanú 1-nek a megvásárolt ingatlan kapcsán a vádlott, az APEH Illetékfőosztály Forgalmi Értéket Megállapító és Illetékkiszabó Osztály alkalmazottjaként 2007. november 19. napjára tűzte ki 11 és 16 óra közötti időtartamra a helyszíni szemle megtartását ..........be,a .................................szám alá,a tárgybani ingatlanra.

A vádlott által küldött hivatalos ügyirat száma ..................... ügyszám alatt volt folyamatban.

A megadott időpontban tanú 1, aki már várta az értékmegállapító hivatalos eljárást, fogadta a vádlottat 2007. november 19-én. A vádlott, miután megtekintette az összes ingatlant, lakóépületet és melléképületeket, megkérdezte tanú 1 -től, hogy "spóroljunk"-e, mivel hogy erre mód és lehetőség nyílik.

Ezzel kapcsolatosan tájékoztatta a házigazdát, hogy a melléképületre az illeték 10 %-os mértékű, a lakóépületre 2 %-os . Ám csak a melléképületekkel kapcsolatosan lehetne mégis "spórolni" olyan módon, hogy azokból kisebb értéket állapít meg a valóságosnál, és így készít értékbecslést. Ekként például a 7-800.000 forintos melléképület érték helyett 200.000 forintban határozza meg annak értékét. Így a különbözet 500.000 forint, amely a 10 %-os, ezt érintő illetéket alapul véve 50.000 forintot jelent. És hogy "mindenki jól járjon" ezt a csökkentett összeget meg lehetne felezni, így őt 25.000 forint illetné meg és a másik 25.000 forint pedig megmaradhatna az illetékfizetésre kötelezett személynél.

Miután tanú 1 közölte, hogy nincs ennyi pénze az otthonában, ezért a vádlott azt az ajánlatot tette, hogy az egyébként szükséges, általuk eladott házukat érintő adásvételi szerződésének másolatával november 23-án a pénzzel együtt keresse őt fel a hivatalban.

Miután azonban tanú 1 Ferenc később a feleségének elmesélte a történteket, a felháborodott család elhatározta, hogy az APEH-nél bejelentést tesz.

A vádlottal megbeszélt találkozóig az APEH értesítette a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságot és tanú 1 a nyomozó hatósággal együttműködve megállapodott abban, hogy az illegális pénz átadását a rendőrség tetten éri.

Ennek érdekében a megbeszélt időpont előtt tanú 1 a nyomozó hatóság épületébe ment, majd itt öt darab 5.000 forintos címletű bankjegyet tettek egy borítékba, amely bankjegyek mindegyikének előzőleg jegyzőkönyvileg felírták a sorozatszámát. tanú 1-e t pedig ellátták lehallgató-készülékkel.

Időközben a vádlott is elkészítette a ...................szám alatti ingatlan helyszíni szemléjéről a jegyzőkönyvet. E szerint a tanú 1 és felesége által eladott .................szám alatti ingatlan 19.200.000 forintos vételárát szem előtt tartva a .......................szám alatti ingatlan 17.000.000 forintos vételárára is figyelemmel, az ingatlan értékbecslését akként állapította meg, hogy a 17.000.000 forintos vételárat 16.800.000 forint értékű lakóingatlanra és 200.000 forint értékű egyéb ingatlanra bontotta.

Feltüntette azt is az ügyfél nyilatkozatánál, hogy 2.700.000 forint saját beruházásban került a tatarozásra fordítottan felhasználásra. Mindezekre figyelemmel várhatóan az ingatlan tanú 1-e t terhelő illeték kiszabása során a 17.000.000 forint vételár került figyelembevételre akként, hogy 16.800.000 forintnak a 2 %-át, míg 200.000 forintnak a 10 %-át vette várhatóan figyelembe az illeték mértékét megállapító ügyintéző - a javaslata alapján.