A Kúria Kfv.37116/2017/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 58. §] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Tergalecz Eszter

A határozat elvi tartalma:

A kötelező, életkorhoz kötött védőoltás alól kizárólag az Eütv. 58. § (3) bekezdésében foglaltak esetén lehet mentesülni. A mentesítésre vonatkozó kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó orvosi szakvéleményt.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.116/2017/3.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Tergalecz Eszter bíró

A felperesek: I.rendű felperes neve I. rendű (I.rendű felperes címe)

II.rendű felperes neve II. rendű (I.rendű felperes címe)

A felperesek képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala

Az alperes képviselője: dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: védőoltás alóli mentesítés tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek

A felülvizsgálati kérelem száma: 28.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. március 8-án kelt 9.K.27.828/2014/27. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.828/2014/27. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú közigazgatási szerv a felperesek 2012. 01. 30-án született gyermekének, Pintér Nimródnak (a továbbiakban: Gyermek) az életkorhoz kötötten kötelező MMR védőoltása alóli mentesség iránti kérelmét PE-06R/033/00008-5/2014. számú határozatával - tekintettel az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Oltást Követő Nemkívánatos Események (OKNE) Bizottsága 2014. február 13-án kelt véleményére - elutasította. A határozat ellen a felperesek fellebbezéssel éltek. Az alperes az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát - a fellebbezést elutasítva - PER/102/00071-3/2014. számú határozatával helybenhagyta. Az alperes határozatának indokolásában kiemelte, hogy a védőoltás alóli mentesítésnek akkor van helye, ha az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt konjunktív feltételek teljesülnek. Az alperes rögzítette, hogy a felperesek által csatolt orvosi vélemények közül egyik sem mondja ki, hogy fennállnak az Eütv. 58. § (3) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározottak. Az alperes kiemelte továbbá, hogy dr. ... véleményét nem tudta figyelembe venni az Eütv. 110. § (2) bekezdése alapján, mivel az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal nyilvántartása alapján nem rendelkezik Magyarországon érvényes szakvizsgával, így egészségügyi tevékenység végzésére önállóan nem jogosult. Az OEK OKNE Bizottság szerint pedig a Gyermek további védőoltásának nincs ellenjavallata.

A kereseti kérelem

[2] A felperesek keresettel támadták az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. A felperesek keresetükben elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan az alperes határozatának az elsőfokú közigazgatási szerv határozatára is kiterjedően történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérték. Keresetlevelük I.1. és I.2. pontjaiba foglalt érvelésük szerint az eljárt hatóságok nem tettek eleget a tényállás tisztázására irányuló kötelezettségüknek, ezzel megszegték a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-át. E körben sérelmezték, hogy az alperes nem vette figyelembe dr. ... "szakvéleményét", valamint nem vizsgálta sem a felhozott orvos-szakmai érveket, sem az OKNE Bizottság véleményének iratellenes voltára történő felperesi hivatkozást. Az Eütv. 58. § (3) bekezdésének alperes általi megsértésére is hivatkoztak, mivel megítélésük szerint az első-és másodfokú közigazgatási határozat alapját képező, OKNE Bizottság általi orvos-szakmai álláspont téves, ezáltal a határozatok megalapozatlanok. Kiemelték továbbá, hogy a tényállás tisztázása körében az orvos-szakmai kérdéseket a hatóságnak hivatalból, "mindenféle külön kérelmezői bizonyítás nélkül" kell megvizsgálnia.

Az elsőfokú ítélet

[3] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az indokolásban felhívta az Eütv. 58. § (3), (3a), (4), (6), (7) bekezdéseit, 110. §-át, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (1) bekezdését, 164. §-át, valamint 339/A. §-át.

[4] Érvelése szerint a perbeli ügyben a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az Eütv. 58. § (3) bekezdésében foglalt konjunktív feltételek teljesülnek-e. E körben a felperesek bizonyítási indítványának helyt adva az elsőfokú bíróság igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki, aki 7854/2014. számú véleményében részletesen nyilatkozott egyrészt arra, hogy nem ért egyet dr. ... neurológus véleményével, aki felvetette egy ritka oltási szövődmény lehetőségét a Gyermek korábbi védőoltásával kapcsolatosan, illetve másrészt nem osztja dr. ... álláspontját, miszerint a Gyermek esetében mindenféle oltás kontraindikált, mivel következményei kiszámíthatatlanok. Az igazságügyi orvosszakértő kiemelte, az OKNE Bizottság véleményével egyetért abban, hogy a Gyermek átmeneti hypotóniája és a korábbi BCG oltás közötti oksági összefüggés nem bizonyítható. A Gyermeknél semmilyen neurológiai elváltozás nem volt kimutatható a személyes vizsgálatakor. Kétséget kizáró módon nem jelenthető ki, hogy az MMR oltás nem jelent veszélyt, azonban ilyen megállapítás más gyermek esetén sem tehető, figyelemmel az MMR oltás ismert szövődményeire. Az igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint a védőoltás elmaradása miatt kialakuló mumpsz és/vagy rózsahimlő, és/vagy kanyaró következményei mindazonáltal az egészségkárosodás (tartós egészségromlás) szempontjából jelentősen nagyobb kockázatot jelentenének a Gyermek számára, mint az oltás ismert és reális eséllyel kialakuló gyakoribb szövődményei. A szakértő véleménye szerint a Gyermeknél nem áll fenn olyan betegség jelenleg, amely kontraindikálná az életkorhoz kötött védőoltások beadását, és a jelenlegi orvosi iratok alapján a Gyermek valószínűleg nem rendelkezik kellő védettséggel a mumpsz, a rózsahimlő és a kanyaró kórokozójával szemben.

[5] Az elsőfokú bíróság az igazságügyi orvosszakértő véleményét a Pp. 182. § (3) bekezdésének megfelelően elfogadta ítélkezése alapjául, mivel azt pontosnak, részletesnek és önmagával ellentétben nem állónak ítélte, olyannak, melynek helyességéhez nem fér kétség. A szakértői vélemény ismeretében megállapíthatónak találta, hogy az Eütv. 58. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak nem nyertek bizonyítást. Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy a dr. ... által készített "szakvéleményt" nem vette figyelembe és osztotta az igazságügyi orvosszakértő és az alperes arra vonatkozó érvelését, hogy dr. ... nem tagja a Magyar Orvosi Kamarának (MOK), holott 2011. április 1-től a kamarai tagság kötelező.