A Kúria Kfv.37475/2017/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 336. §, 336/A. §, 339. §, 340. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 103. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 4. §, 5. §, 51. §, 82. §, 101. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:33. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 101. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács András, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

Az önálló bírósági végrehajtó megkeresése alapján a közlekedési igazgatósági hatóságnak a gépjármű forgalmi engedélyének és hatósági jelzésének bevonásáról, és az ideiglenes forgalomból kivonásról kell rendelkezni. Határozatában rögzíteni kell azt is, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom a közúti közlekedési nyilvántartásban bejegyzésre került.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélet

Az ügy száma: Kfv.III.37.475/2017/9.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke

Dr. Fekete Ildikó előadó bíró

Dr. Sperka Kálmán bíró

A felperes: dr. felperes neve

()

Képviselője: dr. felperes neve Ügyvédi Iroda

()

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. kerületi Hivatala

()

Képviselője: jogtanácsos

(Budapest Főváros Kormányhivatala, fél címe 2.)

A per tárgya: végrehajtói megkeresés tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.31.206/2016/16.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.31.206/2016/16. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Végrehajtói megkeresés alapján a felperes tulajdonában álló frsz-ú gépjármű ideiglenes kivonásra került a forgalomból 2012-ben, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság 2015. március 9-én a jármű rendszámát levette, forgalmi engedélyét a felperestől elvette. Ezen ideiglenes kivonástól eltérő ügyben, az alperes László öbv. különböző foglalási jegyzőkönyvei alapján eljárva 2015. november 16. napján 11 db azonos tartalmú határozatot hozott. A határozatok rendelkezése szerint a forgalmi engedély és a hatósági jelzés bevonásával, hivatalból, a gépjárművet ideiglenesen a forgalomból kivonta és megállapította, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom a közúti közlekedési nyilvántartásba 2015. október 28-án bejegyzésre került. A határozat kötelezte a felperest a gépjármű hatósági engedélyének és hatósági jelzésének öt napon belüli leadására.

A kereset és ellenkérelem

[2] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a határozatok jogsértőek, mert nem került bevonásra a felperes az eljárásba, a bírósági végrehajtó iratait részére nem kézbesítették. Az eljárás megindításáról sem értesült, ezáltal sérültek a felperesnek a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 4., 5. §-ában, 29. § (3) bekezdésében és 51. § (1) bekezdésében foglalt ügyféli jogai. Kifogásolta, hogy a határozat tényállást nem állapít meg, a rendelkező rész jelentős része nem döntés, hanem jövőbeli eseményekre vonatkozó szabályozó előírás, ami egyedi közigazgatási határozatban nem szerepelhet. Álláspontja szerint a forgalomból kivont jármű ismételt kivonását hivatalból hozott határozattal nem lehet elrendelni, hanem a végrehajtót értesíteni kellett volna arról, hogy nem folytatja le a szerv a közigazgatási eljárást. Utalt arra is, hogy a korábban már ideiglenesen kivont gépjárművel kapcsolatosan nem rendelkezik a visszaadandó iratokról, illetve jelzésről. Álláspontja szerint a a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011.(XII.28.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.) 101. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem kapott felhatalmazást az elsőfokú szerv forgalomból kivont jármű újabb kivonására, ezáltal az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése sem lett volna elrendelhető, ilyen esetben ugyanis a jármű-nyilvántartás már tartalmazza a tilalmat. Hangsúlyozta azt, hogy az elidegenítési és terhelési tilalomnak a bejegyzését kifejezetten el kell rendelni, azonban ez a határozatban nem történt meg. Kifogásolta, hogy nem a határozat rendelkező részében szerepelt a jogorvoslati kioktatás, hanem az indokolásban és hiányzik a tárgyalás tartása iránti kérelemről szóló tájékoztatás is. További kifogása volt, hogy a 2015. december 22. napján történt kézbesítéssel vált jogerőssé a támadott határozat, azonban az alperes már a határozatban foglaltakat meghozatalának napján, 2015. november 16-ot megelőzően, 2015. október 28. napján bejegyezte. Hivatkozott arra, hogy a határozat tévesen utalt a 218/2012.(VIII.13.) Korm.rendeletre, ami már nem volt hatályban 2015. április 1-ját követően, azaz a határozat meghozatalakor, továbbá felrótta az alperesnek, hogy a 66/2015.(III.30.) Korm.rendelet illetékességről szóló törvényhelyét tévesen jelölte meg.