A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40577/2017/10. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. §, 33/A. §] Bírók: Pálné dr. Mikola Júlia, Rápolti Barbara, Spiegelbergerné dr. Pofonka Mariann

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40817/2015/15., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40577/2017/10.*, Kúria Gfv.30484/2018/5.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

15.Gf.40.577/2017/10/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Szita Zsolt Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a személyesen eljárt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, ügyvezető felelősségének megállapítása iránt indított perében,

a Budapest Környéki Törvényszék 2017. május 30. napján kelt, 1.G.40.817/2015/15. számú ítélete ellen, a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán, a 2018. május 9. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes az XY Kft. "felszámolás alatt" vezető tisztségviselőjeként nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látta el az ügyvezetési feladatait, ezáltal meghiúsította a hitelezők követeléseinek kielégítését, így a felperes számára 46.135.940 (Negyvenhatmillió-százharmincötezer-kilencszáznegyven) forint összegben kárt okozott, amelyért felelősség terheli.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek összesen 84.000 (Nyolcvannégyezer) forint első- és másodfokú eljárási illetéket, valamint 50.000 (Ötvenezer) forint + áfa első- és másodfokú ügyvédi munkadíjat.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a 15. sorszámú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 forint perköltséget.

Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az adós társaság 2013. december 19. napjától felszámolás alatt állt.

Az alperes az XY Kft. vezető tisztségviselője volt 2008. június 23-tól a társaság felszámolásáig. Az adós társaság 2012 júniusától fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt, 2011. és 2012. évre vonatkozóan a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes a felszámoló részére iratanyagot nem adott át. A felperes az adós társaság hitelezője volt, akinek hitelezői igényét a felszámoló 46.135.940 forint összegben nyilvántartásba vette. A ... Törvényszék a 2015. április 30. napján kelt végzésével a felszámolási eljárást az egyszerűsített szabályok szerint befejezte és az adós társaságot megszüntette.

A felperes a keresetében a törvényi vélelemre tekintettel annak megállapítását kérte, hogy az alperes a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, továbbá kérte az alperes vagyoni biztosíték nyújtására való kötelezését. Keresetét a Cstv. 33/A. §-ára alapította. Állította, hogy az alperes 2011. évtől nem tett eleget az adós éves beszámolója külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, ezért a Cstv. 33/A. § (3) bekezdése alapján a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Álláspontja szerint, mivel a 2011. évi beszámoló letétbe helyezésére a jogszabályban előírt határidő eredménytelenül telt el, 2012. május 31. napján bekövetkezett az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete. A vagyoni biztosíték nyújtása iránti igényét a Cstv. 33/A. § (2) bekezdésére alapította tekintettel arra, hogy az előterjesztett bizonyítékokból valószínűsíteni lehet azt, hogy az alperes felelőssége megáll, és a követelés kielégítése veszélyben van. A felszámoló nyilatkozata értelmében megtérülés a felszámolási eljárásban nem várható, mivel az alperes a felszámolóval minden együttműködést megtagadott, iratokat nem adott át. A felszámoló megállapította, hogy az adós társaságnak nincs fellelhető vagyona, így a felperes követelése kiegyenlítetlen maradt.

Az alperes a per megszüntetését kérte figyelemmel arra, hogy a keresetlevél a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt előírásoknak nem felel meg, azt idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. Álláspontja szerint, a felperesnek meg kell jelölnie az alperesi károkozó magatartást. A vélelem nem azt jelenti, hogy e körben a felperesnek nem kell tényelőadást tennie. Hivatkozott arra, hogy a felperesi követelés nem áll fenn, az még 2008-ban a tartozásátvállalással és engedményezéssel kiegyenlítésre került. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperesi követelés elévült, ugyanis 2008 és 2015 között a felperes a követelését nem érvényesítette és a Cstv. 33/A. §-ában foglaltak alkalmazhatóságának előkérdése, hogy a felperes hitelező-e. Álláspontja szerint a felszámoló ugyan visszaigazolta a felperesi hitelezői igényt, azonban valójában nem minősül hitelezőnek, mivel a követelése elévült, továbbá beszámítás útján rendezésre került, azaz megszűnt már 2008-ban.