A Veszprémi Törvényszék Mf.20767/2019/6. számú határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 42. § (1) bek.] Bírók: Balassa Szilvia, Ferenczné dr. Böröcz Éva, Kozma Árpád

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.136/2018/19., *Veszprémi Törvényszék Mf.20767/2019/6.*, Kúria Mfv.10121/2020/5. (BH 2021.6.173)

***********

Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság

3.Mf.20.767/2019/6.

A Veszprémi Törvényszék Felperes1 (cím5) felperesnek a Alperes1 (Cím1) alperes ellen munkaviszony megszüntetése jogkövetkezményei tárgyában kezdeményezett perében a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.136/2018/19. számú ítélete ellen a felperes által 21. sorszámon előterjesztett fellebbezés elbírálása folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

A feljegyzett 79.400,- (hetvenkilencezer-négyszáz) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a 2017. június 16-án kelt munkaszerződés szerint a felperes 2017. június 19-től kezdődően létesített határozatlan idejű munkaviszonyt az alperessel hat hónap próbaidő kikötése mellett. A munkaszerződésben a napi munkaidőt 8 órában, a hetit 40 órában határozták meg, a felperes havi bruttó alapbére 346.000,- Ft-ban került rögzítésre. A felperes munkaköri leírást is kapott. Munkába állását követően több alkalommal kifogásolta alperes irányába a munkavégzés körülményeit, valamint azt, hogy az alperes munkaköri alkalmassági vizsgálatra a munkába állást megelőzően nem küldte el, és munkavédelmi oktatásban sem részesítette. Az ezzel kapcsolatban a felek közötti több email váltást követően a felperes 2017. július 11-én délelőtt 10.00 óra körül személyesen átadta az alperes ügyvezetője részére felmondását. Az ügyvezető az aznap 10.55-kor megküldött emailben arról tájékoztatta a felperest, hogy a felmondását elfogadták, bár az abban írtakkal nem értenek egyet. Az alperes a 2017. július 11-én kelt határozatával (helyesen: okirattal) a felperes munkaviszonyát a próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntette az Mt.79.§ (1) bekezdés a) pontja alapján, amelyet 11.45 perckor az ügyvezető személyesen adott át a felperesnek. Az iraton a felperes kézírásával rögzítette, hogy aznap teljeskörűen elszámolt, munkaeszközeit leadta, de a felmondást nem fogadja el.

A felperes többször módosított, munkaviszonyának az alperes által jogellenesen történő megszüntetésére alapított, annak jogkövetkezményeként az Mt.29.§ (2) bekezdése alapján érvényesített, egy havi távolléti díjnak megfelelő összegű 346.000,- Ft, felmondási időre jutó járandóság, további 346.000,- Ft kártérítés, valamint 300.000,- Ft sérelemdíj iránti keresetét az elsőfokú bíróság megalapozatlanság okán elutasította, kötelezte a felperest az alperes részére perköltség megfizetésére, az eljárási illeték viseléséről pedig akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság döntésének lényegi indoka az volt, hogy a perbeli munkaszerződés érvénytelenségét nem alapozza meg az a körülmény, hogy az alperes előzetesen nem végzett munkaköri alkalmassági vizsgálatot a felperesnél, és munkavédelmi oktatásban sem részesítette őt. Ezen álláspontját azzal támasztotta alá, hogy a munkaszerződés Mt.27.§-ára alapított érvénytelensége abban az esetben állapítható meg, ha a képesítési követelményt jogszabály vagy kollektív szerződés írja elő. Mivel a perbeli esetben a felperes által megpályázott üzemvezetői munkakör betöltése vonatkozásában képesítési követelményt előíró jogszabály nincs, illetve képesítési követelményt meghatározó kollektív szerződés léte sem merült fel a perben, a felek között a munkaszerződés érvényesen létrejött. Az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy a munkáltató által előírt képesítés, végzettség hiányának jogkövetkezménye a munkaviszony felmondással való megszüntetése lehet, de az nem semmisségi ok.