ÍH 2005.60 A KÜLFÖLDÖN TARTÓZKODÓ TERHELT TÁVOLLÉTÉBEN LEFOLYTATOTT ELJÁRÁS SZABÁLYAI
A külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatott büntetőeljárásra értelemszerűen a távollévő terhelttel szembeni eljárás szabályait kell alkalmazni. [Be. XXIV. fejezet, Be. 532. § (4) bekezdés, Be. 527. §, Be. 531. §]
A megyei bíróság a 2004. január 16. napján kelt ítéletével V. M. vádlottat - távollétében - 3 rb. hivatali vesztegetés bűntette miatt, halmazati büntetésül 1 évi a végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és a Magyar Köztársaság területéről 2 évi kiutasításra ítélte. Egyben vele szemben 30 000 Ft vagyonelkobzást is elrendelt.
Az ítélet ellen a vádlott és a védő felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
Álláspontja szerint a megyei bíróság a törvényi előfeltételek hiányában és több okból is lényeges eljárási szabálysértéssel folytatta le az eljárást.
Hivatkozott arra, hogy az iratokból megállapíthatóan a vádlott utoljára 2003. szeptember 24. napján jelent meg a nyomozó hatóság előtt.
Ezt követően az ügyész 2003. november 7-én határozott a védő kirendeléséről, utalással arra, hogy a terhelt külföldön tartózkodik. Arra vonatkozó adatot ugyanakkor az iratok nem tartalmaznak, hogy ezt a körülményt az ügyész miből állapította meg.
Kifogásolta azt is, hogy nem bocsátott ki elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot sem az ügyész, sem pedig a bíróság. Nem került tisztázásra az sem, hogy az ügyész szerint a külföldön tartózkodó vádlott kiadatásának van-e helye, illetőleg azt megtagadták-e.
Az ügyész, de a bíróság is elmulasztotta annak tisztázását, hogy a terhelt külföldön, illetve ismeretlen helyen tartózkodik-e.
Ezért az ügyész a törvényi előfeltételek hiányában előterjesztett indítványa okából a távollévő terhelttel szembeni eljárás szabályai alkalmazásának nem volt helye. Emiatt pedig úgy kell tekinteni, mintha a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta volna meg, akinek a részvétele a tárgyaláson kötelező.
A bíróság azonban ezen túlmenően is lényeges eljárási jogszabálysértést valósított meg, amikor a Be. 530. § (2) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezés ellenére sem a vádiratot, sem az idézést, sem az ügydöntő határozatot hirdetményi úton, továbbá az idézést a terhelt védőjének nem kézbesítette.
Az ítélőtábla a Be. 348. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt, teljes terjedelmében felülvizsgálta.
Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok lényeges megsértésével folytatta le.
A Be. 532. § (1) bekezdése értelmében ha a terhelt külföldön tartózkodik, és kiadatásának, vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadásának nincs helye, illetőleg a kiadatását vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadását megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében folytassák le.
A (4) bekezdés szerint, ha az eljárást a külföldön tartózkodó terhelttel szemben folytatják, az 527-531. § rendelkezéseit a távollévő terhelttel szembeni eljárás során értelemszerűen kell alkalmazni.
A terhelt távollétében folytatott eljárás a büntetőeljárás általános szabályaitól bizonyos elemeiben eltérő ún. külön eljárás, melynek sajátossága az, hogy az eljárás egyes szakaszaiban, vagy az egész eljárás folyamán hiányzik a terhelt személyes joggyakorlásának és személyes védekezésének a lehetősége. Ennek ellensúlyozására a külön eljárásra való áttéréstől kezdve kötelező a védő közreműködése, az eljárás jogerős befejezése előtt - kérelemre - az elsőfokú tárgyalás megismétlése, az eljárás jogerős befejezése után pedig - kérelemre - a perújítás elrendelése.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!