A Fővárosi Ítélőtábla Bf.315/2009/59. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette (JELENTŐS mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 17. §, 99. §, 282. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 85. §, 261. §, 349. §, 351. §, 352. §, 372. §, 373. §, 376. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Miszlayné dr. Lányi Éva, Nehrer Péter

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.315/2009/59.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2010. év október hó 14. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt I. r. vádlott és társa ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2009. év szeptember hó 17. napján kelt 9.B.1139/2008/18. számú ítéletét az I. r. vádlott tekintetében megváltoztatja.

Az 1 rb. kábítószerrel visszaélés vétségeként (Btk. 282. § (1), (5) bekezdés a./ pont) értékelt cselekményét kábítószerrel visszaélés bűntettének (Btk. 282. § (1) bekezdés) minősíti.

1 rb. kábítószerrel visszaélés vétségében (Btk. 282/A. § (1), (6) bekezdés a./ pont) történt bűnösség megállapítását mellőzi.

E vádlott főbüntetését 5 (öt) év 6 (hat) hónapi fegyházbüntetésre enyhíti.

I. r. vádlott anyja neve helyesen xy.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r. és II. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli I. r. vádlott által 2010. év január hó 27. napjától a mai napig házi őrizetben töltött időt is.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Bíróság 2009. év szeptember hó 17. napján kelt 9.B.1139/2008/18. számú ítéletében I. r. vádlottat a Btk. 282/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti kábítószerrel visszaélés bűntette, a Btk. 282. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a./ pontja szerinti kábítószerrel visszaélés vétsége és a Btk. 282/A. § (1) bekezdés, (6) bekezdés a./ pontja szerinti kábítószerrel visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül 7 év fegyházbüntetésre ítélte, melybe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött időt;

II. r. vádlottat az ellene emelt kábítószerrel visszaélés bűntettének [Btk. 282/A. § (1) bekezdés és (3) bekezdés] vádja alól felmentette;

rendelkezett a járulékos kérdésekről, a bűnügyi költségnek I. r. vádlott, illetőleg a Magyar Állam általi viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész 3 napi gondolkodási időn belül I. r. vádlott terhére a büntetés súlyosításáért, II. r. vádlottal szemben bűnössége megállapításáért és büntetés kiszabásáért; I. r. vádlott és védője részben felmentésért, részben enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Az első fokon eljárt ügyész fellebbezésének indokolásában az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta. Abból a körülményből, hogy II. r. vádlott a kábítószert tartalmazó reklámszatyrot a csomagtérből vette ki, azt saját gépkocsijával szállította és nem a buszpályaudvaron adta át I. r. vádlottnak, a csomagot a rendőri intézkedés során a közeli ház udvarába dobta az következik, hogy a II. r. vádlott a csomag tartalmát ismerte, a II. r. vádlott tudata átfogta, hogy abban kábítószer van. Ennek tudatában hozta azt be az országba, adta át az I. r. vádlottnak. Erre utal az is, hogy nem a szokásos 10.000-20.000 forintos, hanem 30.000 forintos juttatásért bonyolította a beszállítást.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.802/2009/2-I. számú átiratával az ügyészi fellebbezést utóbbi vádlott tekintetében módosított tartalommal tartotta fenn. Álláspontja szerint ugyanis az elsőfokú bíróság e vádlottal kapcsolatos tényállása megalapozatlan, az nincs kellően felderítve. A nyomozati iratok 131-133. oldalán található rendőri jelentés szerint a II. r. vádlott a zöld szatyrot a kocsiból dobta a mögötte lévő ház kertjébe. E megállapítás részben ellentétes az iratok közt elfekvő fényképpel, így feltétlenül szükséges lett volna a Nemzeti Nyomozó Iroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály Felderítő Alosztályának azokat a munkatársait kihallgatni, akik a vádlottakat a helyszínről figyelték, róluk fényképfelvételeket készítettek, illetve velük szemben intézkedtek. Meg kellett volna keresni a rendőr alezredes, osztályvezetőt arra a körülményre, hogy kik azok, akik e körben felvilágosítást tudnak adni, őket, valamint a rendőri jelentés aláíróját ki kellett volna hallgatni. Ez cáfolhatta, avagy erősítette volna a II. r. vádlott azon nyilatkozatát, hogy pánik hatására dobta el az általa állítólagosan nem ismeret tartalmú szatyrot. Összességében a II. r. vádlott tekintetében az elsőfokú bíróság ítélete a Be. 351. § (2) bekezdés a./ pont megalapozatlan, ezért a Be. 376. § (1) bekezdése alapján az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

I. r. vádlott tekintetében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nagyobb részt megalapozottnak tartotta a megállapított tényállást. Azt annyiban indítványozta pontosítani, hogy az I. r. vádlott lakásán megtalált kábítószer hatóanyagtartalma meghaladta a csekély mennyiség felső határát; ugyanígy kell korrigálni az elsőfokú ítélet 8. oldal 1. bekezdésének megállapítását, mert az e vádlott által a III. és IV. pontban megszerzett, illetve másoknak átadott, le nem foglalt kábítószer is meghaladta a csekély mennyiség felső határát.

E vádlott bűnösségét egységesen a Btk. 282/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő átadással és kereskedéssel, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, továbbá a Btk. 282. § (1) bekezdésébe ütköző megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében indítványozta megállapítani. E mellett lényegesen hosszabb tartalmú fegyházbüntetés kiszabását kérte vele szemben.

I. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában előadta, hogy a Fővárosi Bíróság ítélete megalapozatlan, mivel elmaradt a védelem által indítványozott 1. számú tanú tárgyaláson történő meghallgatása. Az elsőfokú ítélet a bizonyítási indítvány elutasítására ki sem tért, így ez olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely a Be. 373. § (1) bekezdés III/a. pontja szerinti hatályon kívül helyezést alapozza meg. Tévedett az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményének jogi értékelésekor, amikor nem vette figyelembe, hogy a vádlott nem vette át a kábítószert tartalmazó csomagot, ami kizárja büntetőjogi felelősségét, mert ez a Btk. 17. § (3) bekezdésében szabályozott önkéntes elállás. Az iratokhoz csatolt fényképfelvételeken semmiféle menekülés nem látszik az I. r. vádlott részéről, elfogásának helyszínéről és időpontjáról nincs fénykép. A rendelkezésre álló bizonyítékokból, köztük a II. r. vádlott vallomásából az állapítható meg, hogy e vádlott I. r. vádlott távozását követően dobta el a csomagot, és csak ez után intézkedtek a rendőrök. Az irányadó, az elsőfokú bíróság által is idézett jogesetből pedig az olvasható ki, hogy "ha a kábítószert a címzett nem veszi át és a hatóság lefoglalja a bűncselekmény kísérleti szakban marad".