A Debreceni Ítélőtábla Pf.21082/2017/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 217. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §] Bírók: Csiki Péter, Gárdosi Judit, Veszprémy Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék P.21503/2017/6., *Debreceni Ítélőtábla Pf.21082/2017/7.*, Kúria Gfv.30294/2018/8.

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.21.082/2017/7. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Czudar Balázs ügyvéd (cím) által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű és II.rendű felperes neve II. rendű (cím) felpereseknek - a Burai-Kovács Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda (cím. ügyintéző ügyvéd ifj. dr. Burai-Kovács János) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 10.P.21.503/2017/6. ítélete ellen a felperesek által 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla a felperesek előzetes döntéshozatal kezdeményezése és a per tárgyalása felfüggesztése iránti kérelmét elutasítja.

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi egyetemlegesen a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek 13 500 (Tizenháromezer-ötszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 63 500 (Hatvanháromezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási költséget, és térítsenek meg az államnak külön felhívásra 581 190 (Ötszáznyolcvanegyezer-százkilencven) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

2008. május 8.-án a felperesek mint adósok és adóstársak az alperessel mint kölcsönadóval JDD-40058820. szerződésszám alatt kölcsönszerződést kötöttek (a továbbiakban 1. számú szerződés). A szerződés 2. pontja szerint az alperes 18 929 svájci franknak megfelelő, legfeljebb 2 647 554 forint kölcsönt folyósít a felperesek, mint egyetemleges adóstársak részére. A szerződésben megállapították, hogy a kölcsön folyósításának és törlesztésének pénzneme forint, és rögzítették, hogy a kölcsön összege az igénylés benyújtásának napján érvényes, alperes hivatalos pénztári devizavételi árfolyamon számított (igényelt) devizaösszeg 110 %-ának felel meg.

A szerződés 3. pontjában írtak szerint a futamidő 300 hónap, a lejárat napja 2033. április 20. a kölcsön első kamatperiódusára érvényes havi törlesztőrészlet összege 82 svájci frank, a törlesztőrészletek száma 300, az első törlesztőrészlet esedékessége 2008. május 20. azzal hogy, a felperesek ezt követően minden hónap 20. napján kötelesek eleget tenni a törlesztőrészlet fizetési kötelezettségüknek.

A szerződés 4. pontjában foglaltak szerint az induló éves kamatláb 2,99 %, azzal, hogy a kamatrögzítés időtartama 1 év, és a kölcsön kamatának megfizetése a kölcsön pénznemében történik, úgy, hogy a kölcsön kamatának mértéke a mindenkori kondíciós lista alapján változhat.

A szerződés 5. pontjában a kezelési költség induló mértékét havi 0,11 %-ban állapították meg azzal, hogy ennek mértéke a mindenkori kondíciós lista alapján változhat.

A 6. pontban a folyósítási díj mértékét 1,5 %-ban jelölték meg.

A szerződés 10. pontjában rendelkeztek a teljes hiteldíjmutatóról (THM) akként, hogy az nem más, mint azon belső kamatláb, mely mellett az adós által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az adós által a kölcsön folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban fizetett összes költséggel [41/1997. (III.05.) Kormányrendelet 8. § (2) bekezdésében meghatározott költségek kivételével] csökkentett hitelösszeggel. A THM mértékét 6,82 %-ban határozták meg azzal, hogy ezen mutató mértéke a kölcsön árfolyamkockázatát, változó kamatozású kölcsön esetén a kölcsön kamatkockázatát sem tükrözi. Az adósok a szerződés aláírásával kijelentették, hogy a szerződés aláírása előtt a szerződésben alkalmazásra kerülő THM-et, annak számítási módját, és a THM számítása során figyelembe nem vett költségeket, különösen a közjegyzői díjat és a kölcsön folyósításához megkövetelt biztosítási díj meghatározását és várható összegét megismerték.

A szerződés 12. pontjában rögzítették a záró rendelkezéseket. A 12.2. pontban írt nyilatkozat szerint a felperesek a szerződés aláírásával tanúsították, hogy a lakossági üzletág általános szerződési feltételek és a lakossági ingatlanfedezetes hitelek szerződési feltételek tartalmát megismerték, annak egy példányát átvették és azt kifejezetten elfogadták.

Az általános szerződési feltételek (Ászf.) I.4. pontja szól a folyósítás devizaneméről akként, hogy ha forintban történik a folyósítása a kölcsön összegének, akkor az úgy történik, hogy annak forint ellenértékét a bank jóváírja a bankszámlán, ha azonban devizában történik a folyósítás, akkor a bank a kölcsön összegét devizaszámlán írja jóvá. A folyósított kölcsön összegének átszámítása forintra a bank által a folyósítás napjára meghirdetett, úgynevezett pénztári devizavételi típusú árfolyamon történik.

A peres felek ugyanezen a napon JDM-40058821. szerződésszám alatt egy másik kölcsönszerződést is kötöttek (a továbbiakban 2. számú szerződés), melyben írtak szerint a kölcsönadó az alperes, a kölcsönvevők a felperesek, mint adóstársak. E szerződésben 37 538 svájci franknak megfelelő, legfeljebb 5 252 446 forint összegű kölcsön folyósítására kötöttek a felek szerződést, és abban a futamidőt 300 hónapban, a lejárat napját 2033. április 20.-ában határozták meg. A havi törlesztőrészletek összegét 201 svájci frankban, az első törlesztőrészlet esedékességének idejét 2008. május 20.-ban, a kölcsön kamatlábát 4,99 %-ban, a folyósítási díj mértékét 1,5 %-ban, a THM mértékét 7,57 %-ban állapították meg. Egyebekben a szerződés valamennyi releváns rendelkezése megegyezik az 1. számú szerződésben írtakkal.

A felperesek a szerződéskötést megelőzően, 2008. március 27-én ajánlatot tettek az alperesnek a szerződés megkötésére, és ebben az igényelt kölcsön rovatban svájci frank alapú kölcsön megkötésére tettek ajánlatot. Ugyanezen a napon a felperesek aláírtak egy nyilatkozatot, melyben egyebek mellett tájékoztatást kaptak a devizakölcsön fogalmáról, a vételi és eladási árfolyamban rejlő különbözetről, a törlesztőrészletek mértékének változásáról és a THM-ről. A devizakölcsön fogalma körében az alperes arról tájékoztatta e nyilatkozatban a felpereseket, hogy a devizakölcsön olyan kölcsön, amelynél a kölcsön összege nem forintban, hanem valamely más pénznemben kerül meghatározásra, és a futamidő alatt a tartozás nyilvántartása is ebben a pénznemben történik. A devizakölcsönök kamatlába jelenleg alacsonyabb, mint a forint kölcsönöké, ezért a devizakölcsönök aktuális törlesztőrészlete alacsonyabb. A devizában nyilvántartott kölcsönök rendelkeznek azonban néhány olyan jellemzővel, amelyek további költségeket és kockázatot jelenthetnek az üzletfeleknek. A devizában nyújtott, forintban folyósított és törlesztett kölcsönöknél a kamat és az árfolyamváltozások hatásaként a deviza alapú kölcsönök havi törlesztőrészlete a forintkölcsönöknél gyakrabban és nagyobb mértékben változhat. Amikor a forint árfolyama gyengül az adott devizával szemben (azaz egy egységnyi devizáért a korábbinál több forintot kell fizetni), akkor a törlesztőrészlet növekszik, amikor viszont a forint árfolyama erősödik (vagyis egy egységnyi devizáért a korábbinál kevesebb forintot kell fizetni), akkor a törlesztőrészlet csökken. A devizakölcsönök kamatait a devizakamatok ingadozása is befolyásolhatja. A bank a lakossági ingatlanfedezetes devizahitel kérelmeknél éves kamatrögzítést alkalmaz, amely azt jelenti, hogy a hitel kamatlába 12 hónapig nem változik, az éves kamatfordulókor pedig a kamatforduló időpontjában hatályos kondíciós listában szereplő, az igényelt termékre vonatkozóan meghirdetett kamatláb kerül ismét 12 hónapos időtartamra rögzítésre.