GKT 36/1973. szám

[1]A megrendelő nem esik átvételi késedelembe, ha bizonyítja, hogy a szállító abban az időben, amelyet a neki küldött értesítésben az átadás idejeként megjelölt, a teljesítésre képtelen volt vagy, hogy a felajánlott termék nem felelt meg a szerződésnek. Ha a felajánlott és késedelmesen átvett termék a felajánláskor nem felelt meg a szerződésnek, a megrendelő késedelméből le kell számítani azt az időt, amely alatt a szállító a terméket kijavította.

A Ptk. 382. §-ának (1) bekezdése szerint a szállító - a felek eltérő megállapodása hiányában - köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább három nappal megelőzően értesíteni. Ha az átvétel helye a szállító telepe és a megrendelő az értesítésben megjelölt időpontban nem jelenik meg, a szerződést megszegi, a szállító pedig a terméket felelős őrzésbe veszi, s egyben az ellenszolgáltatás megfizetését követelheti.

A megrendelő (jogosult) késedelmének bekövetkeztéhez szükséges, hogy a kötelezett valósággal, tehát a kitűzött időben való teljesítés lehetőségével ajánlja fel a szolgáltatás tárgyát, az tehát valóban átadásra kész legyen, továbbá, hogy a felajánlott szolgáltatás kötelemszerű legyen. A szolgáltatás felajánlása akkor valóságos (reális), ha abból a teljesítési készség és képesség kétséget kizáróan megállapítható. A teljesítést ezért a szerződésnek megfelelő mennyiségben, minőségben és állapotban kell felajánlani. A megrendelő abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a szállító a teljesítési értesítésben megjelölt időpontban a teljesítésre képtelen volt, késedelmének bekövetkezését elháríthatja. Ez nem kimentés, mert ilyenkor a megrendelő nem a maga vétlenségét bizonyítja, hanem azt, hogy a megrendelői késedelem fennállásának egyik feltétele, a szolgáltatás kellő felajánlása hiányzik. Osztható szolgáltatás esetén a fentiek arra a részmennyiségre vonatkoznak, amely a teljesítésre megadott időpontban nem állott rendelkezésre.

Az ilyen hiba utólag kiküszöbölhető, aminek következménye az, hogy a megrendelő nem hivatkozhat kellő alappal arra, hogy a szállító a továbbiakban a teljesítésre képtelen volt.

A késedelem tartamát a valóságnak megfelelően kell megállapítani. Ehhez képest a szállító késedelmének idejét a megrendelő késedelmének időtartama nem növelheti, mert ezáltal a kötelezett helyzete a megrendelő hibájából súlyosbodnék. A kapcsolódó késedelmek megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy egyidejűleg nem állhat fenn átadási és átvételi késedelem.

Abban az esetben, ha a szállító a megrendelőt a teljesítés idejéről értesíti, de a megrendelő a kitűzött időben a szállítónál a termék átvétele végett nem jelenik meg, utóbb pedig az nyer megállapítást, hogy a termék minőségileg hibás és azt ki kell javítani, a szállító csak annyi nap után kötelezhető késedelmi kötbér fizetésére, ahány napot a termék általa történt kijavítása igénybe vesz. A különbözeti időre a megrendelőt átvételi késedelem miatt kötbér terheli. Ennyiben a megrendelő viseli saját késedelmének következményeit.

Természetesen az a körülmény, hogy a szállító a megrendelőhöz küldött értesítésében a teljesítés idejét a szerződésben kikötött határidő lejártát megelőző időpontban jelöli meg, nem jelenti azt, hogy a szerződésben kikötött teljesítési határidő módosul, esetleg megrövidül, s hogy ennélfogva a szállító abban az esetben, ha a teljesítési értesítésben jelzett időpontban a terméket átadni nem tudja, már késedelembe esik. A szerződésben kikötött teljesítési határidő a szállító kötelezettsége szempontjából az ilyen előbbi időpontra való "készrejelentés" ellenére is változatlan marad.

(A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.)