32004D0677[1]

2004/677/EK: A Tanács határozata (2004. szeptember 24.) az Európai Védelmi Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. szeptember 24.)

az Európai Védelmi Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról

(2004/677/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Védelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 2004/551/KKBP tanácsi közös fellépésére ( 1 ), és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésének 3.2 pontjára,

mivel:

(1) Lehetővé kell tenni, hogy a kirendelt nemzeti szakértők (a továbbiakban: KNSZ) és a kirendelt nemzeti katonai állomány magas szintű tudását és szakmai tapasztalatát az Európai Védelmi Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) felhasználhassa, különösen azokon a területeken, ahol e szakértelem nem áll könnyen rendelkezésre.

(2) A KNSZ-ek előmozdítják a védelmi képességek fejlesztésével, kutatásával, beszerzésével és a fegyverkezéssel kapcsolatos szakmai tapasztalat és tudás cseréjét azáltal, hogy a tagállamok a közigazgatásukból ideiglenes jelleggel az Ügynökséghez szakértőket jelölnek ki,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ezeket a szabályokat az Ügynökségben részt vevő tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt KNSZ-ekre kell alkalmazni.

(2) Az e szabályok hatálya alá tartozó személyek saját munkaadójuk alkalmazásában maradnak kirendelésük időtartama alatt, és illetményüket is ugyanezen munkaadótól kapják.

(3) A KNSZ felvételét az Ügynökség végzi saját igényeinek és költségvetési lehetőségeinek megfelelően. A felvétel részletes szabályait az Ügynökség ügyvezető igazgatója az Ügynökség Irányítóbizottságának hozzájárulásával dolgozza ki.

(4) A KNSZ-nek valamely tagállam állampolgárának kell lennie, akit a tagállamok állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon kell toborozni. A tagállamok és az Ügynökség együttműködnek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a férfiak és nők közötti egyensúlyt és az esélyegyenlőség elvének tiszteletben tartását.

(5) A kirendelés az Ügynökség ügyvezető igazgatója és az érintett tagállam állandó képviselete közötti levélváltás útján történik. A levélváltáshoz másolatban csatolni kell az Ügynökséghez kirendelt KNSZ-re vonatkozó szabályokat.

(6) A KNSZ-t a tagállamok kormányaiból, minisztériumaiból vagy kormányzati szerveiből kell kiválasztani.

2. cikk

A kirendelés időtartama

(1) A kirendelés időtartama két hónapnál nem lehet rövidebb, és nem haladhatja meg a három évet, illetve azt követően meghosszabbítható összesen négy évet meg nem haladó időtartamra.

(2) A kirendelésre szánt időtartamot előre, az 1. cikk (5) bekezdése rendelkezésének megfelelő levélváltásban kell meghatározni. Ugyanezen eljárás vonatkozik a kirendelés időtartama meghosszabbításának esetére.

(3) Az Ügynökséghez már kirendelt KNSZ-t újra ki lehet rendelni azon belső szabályozásnak megfelelően, amely meghatározza az egy személy által az Ügynökség szervezeti egységeinél eltölthető leghosszabb időtartamot és a következő feltételekre is figyelemmel:

a) a KNSZ-nek továbbra is meg kell felelnie a kirendelés feltételeinek;

b) az előző kirendelés vége és bármely további kirendelés között legalább hároméves időtartamnak kell eltelnie; e rendelkezés nem akadályozza, hogy az Ügynökség elfogadja egy olyan KNSZ kirendelését, akinek az első kirendelése négy évnél rövidebb ideig tartott, de ez esetben az új kirendelés nem haladhatja meg a négyéves időtartam le nem járt részét.

3. cikk

A kirendelés helye

A kirendelés helye az Ügynökség székhelye vagy az a hely, ahol az Ügynökség azon igazgatósága/egysége található, ahová a KNSZ-t kirendelték.

4. cikk

Feladatok

(1) A nemzeti szakértő az Ügynökség ügyvezető igazgatója által meghatározottak szerint teljesíti megbízatását, végzi el feladatait és teljesíti a számára kijelölt kötelezettségeket.

A végrehajtandó feladatokat az Ügynökség és a nemzeti szakértőt kirendelő nemzeti közigazgatási szerv között létrejött kölcsönös megállapodásban kell meghatározni az Ügynökség érdekében és figyelemmel a jelölt képesítéseire.

(2) A KNSZ csak az alábbiak szerint vesz részt a feladatokban és az üléseken:

a) az Ügynökség vezetője vagy egy ideiglenesen megbízott alkalmazott kíséretében, vagy

b) megfigyelőként vagy kizárólag tájékoztatási célokra, ha egyedül van.

Az Ügynökség ügyvezető igazgatója a nemzeti szakértőnek adott megbízás alapján eltérhet ettől a szabálytól, miután meggyőződött arról, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenség lehetősége. A KNSZ cselekménye az Ügynökség részére nem keletkeztethet külső kötelezettségvállalást, kivéve, ha arra az Ügynökség vezetőjének felügyelete alatt az Ügynökség ügyvezető igazgatója különleges megbízást adott.

(3) Kizárólag az Ügynökség felelős a KNSZ által elvégzett feladatok eredményének jóváhagyásáért.

(4) Az Ügynökség, a KNSZ munkaadója és a KNSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy a kirendelés időtartama alatt elkerüljön minden, a KNSZ megbízatásaival kapcsolatos lehetséges összeférhetetlenséget vagy ilyen összeférhetetlenség látszatát. E célból az Ügynökség kellő időben tájékoztatja a KNSZ-t és a munkaadót a tervezett feladatokról, és mindegyiküket felkéri annak írásbeli megerősítésére, hogy nem tudnak olyan okról, amely következtében a KNSZ-t ne lehetne az adott feladattal megbízni. A KNSZ-t fel kell kérni arra, hogy nyilatkozzon különösen a családi körülményei (közeli hozzátartozók szakmai tevékenységei vagy saját, illetve hozzátartozói jelentős pénzügyi érdekeltségei) és a javasolt feladatok között a kirendelés során esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségről.

A munkaadó és a KNSZ vállalja, hogy az Ügynökséget minden - a kirendelés során a körülményekben bekövetkezett - olyan változásról értesíti, amely ilyen összeférhetetlenséget eredményezhet.

(5) Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a KNSZ-re bízott feladatok jellege különleges biztonsági óvintézkedéseket követel meg, a KNSZ kirendelése előtt biztonsági ellenőrzési eljárást folytat le.

(6) Az ezen cikk (2), (3) és (4) bekezdése rendelkezéseinek be nem tartása esetén az Ügynökség a 8. cikk feltételei szerint a KNSZ kirendelését megszüntetheti.

5. cikk

Jogok és kötelezettségek

(1) A kirendelés időtartama során:

a) a KNSZ feladatainak végrehajtása során kizárólag az Ügynökség érdekeit tartja szem előtt, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít;

b) a KNSZ tartózkodik minden olyan tevékenységtől, és különösen minden olyan nyilvános véleménynyilvánítástól, amely az Ügynökségnél betöltött tisztségével függ össze;

c) az a KNSZ, akit megbízatásának végrehajtása során olyan ügy kezelésével vagy eredményével kapcsolatban kérnek fel döntéshozatalra, amelyben a függetlensége csorbítására alkalmas személyes érdekeltsége áll fenn, erről köteles tájékoztatni a kirendelése szerinti szervezeti egység vezetőjét;

d) a KNSZ sem egyedül, sem másokkal együtt nem hozhat nyilvánosságra az Ügynökség vagy az Európai Unió munkájával foglalkozó szöveget, illetve nem idézheti elő ilyen szöveg nyilvánosságra hozatalát, ha erre vonatkozóan nem szerezte meg az Ügynökség hatályos feltételeinek és szabályainak megfelelő engedélyt. Az engedély megadása csak abban az esetben tagadható meg, ha a tervezett kiadvány alkalmas az Ügynökség vagy az Európai Unió érdekeinek megsértésére.

e) a KNSZ feladatai végrehajtása során végzett bármely munkájához fűződő minden jog az Ügynökséget illeti meg;

f) a KNSZ-nek a kirendelés helyén vagy attól olyan távolságban kell tartózkodnia, amely összeegyeztethető tevékenysége megfelelő elvégzésével;

g) a KNSZ segítséget nyújt és tanácsot ad a kirendelése szerinti felettesének, és a rábízott feladatok teljesítéséről felettesének tartozik felelősséggel;

h) feladatainak teljesítése során a KNSZ munkaadójától vagy nemzeti kormányától nem fogadhat el utasításokat. A KNSZ semmiféle tevékenységet nem végezhet sem munkaadója, sem pedig kormányok vagy bármely más személy, magánvállalat vagy közintézmény részére.

(2) A kirendelés időtartama alatt és azt követően a KNSZ-t a legteljesebb titoktartási kötelezettség terheli a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban tudomására jutott valamennyi tényt és információt illetően. Jogosulatlan személy számára semmilyen formában nem tehet hozzáférhetővé nyilvánosságra még nem hozott dokumentumot vagy információt, és azokat személyes előnyére sem használhatja fel.

(3) A kirendelés befejeztével a KNSZ továbbra is köteles feddhetetlenül és tartózkodóan eljárni új feladatai elvégzése során és bizonyos tisztségek vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

E célból a KNSZ a kirendelést követő három évig késedelem nélkül tájékoztatja az Ügynökséget minden olyan, a munkaadója részére elvégzendő megbízatásról vagy feladatról, amely valószínűsíthetően összeférhetetlen a kirendelés során elvégzett feladataival.

(4) A KNSZ az Ügynökség hatályos biztonsági szabályainak hatálya alatt áll.

(5) Amennyiben a kirendelés időtartama alatt a KNSZ e cikk rendelkezéseit nem tartja be, az Ügynökség a 8. cikk rendelkezései alapján jogosult a kirendelést megszüntetni.

6. cikk

Szint, szakmai tapasztalat és nyelvismeret

(1) Az Ügynökséghez való kirendelés feltétele, hogy a KNSZ legalább hároméves, teljes munkaidős tapasztalattal rendelkezzen olyan közigazgatási, tudományos, műszaki, tanácsadói vagy vezetői munkakörben, amely az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekről szóló, 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben ( 2 ) (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) meghatározott AD5-AD16 és AST5-AST11 besorolásnak felel meg. A kirendelést megelőzően a KNSZ munkaadója igazolást bocsát az Ügynökség rendelkezésére a szakértő alkalmazásáról a megelőző 12 hónapra vonatkozóan.

(2) A KNSZ-nek feladatai ellátása érdekében egy közösségi nyelv alapos ismeretével és egy másik közösségi nyelv kielégítő ismeretével kell rendelkeznie.

7. cikk

A kirendelés felfüggesztése

(1) Az Ügynökség engedélyezheti a kirendelés felfüggesztését és meghatározhatja az arra vonatkozó feltételeket. A felfüggesztés során:

a) a 15. és 16. cikkben említett juttatásokat nem kell kifizetni;

b) a 18. és 19. cikkben említett költségeket csak akkor kell kifizetni, ha a felfüggesztésre az Ügynökség kérésére került sor.

(2) Az Ügynökségnek erről tájékoztatnia kell a KNSZ munkaadóját.

8. cikk

A kirendelés megszüntetése

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a kirendelést az Ügynökség vagy a KNSZ munkaadója kérelmére, három hónapos felmondási idővel lehet megszüntetni. A kirendelés ugyanilyen felmondási idővel és az Ügynökség egyetértésével a KNSZ kérelmére is megszüntethető.

(2) A kirendelés egyes, rendkívüli körülmények esetén azonnali hatállyal is megszüntethető:

a) a KNSZ munkaadója által, amennyiben annak alapvető érdekei így kívánják,

b) az Ügynökség és a munkaadó közötti megállapodással a KNSZ mindkét félhez intézett kérelmére, amennyiben a KNSZ alapvető személyes vagy szakmai érdekei így kívánják,

c) az Ügynökség által, amennyiben a KNSZ nem teljesíti az e szabályokban foglalt kötelezettségségeit. Ezt megelőzően a KNSZ számára lehetővé kell tenni, hogy védekezzen az ellene felhozottakkal szemben.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti felmondás esetén az Ügynökség haladéktalanul tájékoztatja a munkaadót.

II. FEJEZET

MUNKAFELTÉTELEK

9. cikk

Szociális biztonság

(1) A kirendelést megelőzően a nemzeti szakértőt kirendelő munkaadó az Ügynökség számára igazolja, hogy a kirendelés időtartama alatt a KNSZ-re továbbra is az őt alkalmazó közigazgatási szervre vonatkozó szociális biztonsági jogszabályok vonatkoznak, továbbá, hogy az őt alkalmazó közigazgatási szerv vállalja a külföldön felmerülő költségeket is.

(2) A KNSZ-t a kirendelés megkezdésétől az Ügynökség biztosítja baleseti kockázat ellen. Azon a napon, amikor nemzeti szakértő a kirendelésével kapcsolatos ügyviteli formaságok elintézése érdekében megjelenik a megfelelő igazgatóság/egység részlegében, az Ügynökség másolatban átadja neki a biztosítás feltételeit.

10. cikk

Munkaidő

(1) A munkaidő tekintetében a KNSZ-re az Ügynökség hatályos szabályai vonatkoznak. E szabályokat az Ügynökség ügyvezető igazgatója módosíthatja, amennyiben a szervezeti egység igényei úgy kívánják.

(2) A KNSZ a kirendelés időtartama alatt teljes munkaidőben teljesít szolgálatot.

(3) A KNSZ kizárólag a kirendelése szerinti ügynökségi szervezeti egység engedélyével dolgozhat rugalmas munkaidőben. Az engedélyt tájékoztatási célból továbbítani kell az Ügynökség megfelelő egységéhez.

(4) Az Ügynökségnél hatályban lévő, a váltott műszakos munkarendben történő munkavégzésre vonatkozó juttatásokat a KNSZ részére is meg lehet adni.

11. cikk

Betegség vagy baleset miatti távollét

(1) Betegség vagy baleset miatti távollét esetén a KNSZ a lehető legrövidebb időn belül értesíti felettesét és megadja az aktuális lakcímét. Három napot meghaladó távollét esetén orvosi igazolást kell benyújtania, és az Ügynökség által szervezett orvosi vizsgálatnak is alávethető.

(2) Ha a három napot meg nem haladó, betegség vagy baleset miatti távollétek tizenkét hónapon belül meghaladják a tizenkét napot, a KNSZ minden további betegség vagy baleset miatti távollét esetén orvosi igazolást köteles benyújtani.

(3) Amennyiben a betegszabadság időtartama meghaladja az egy hónapot vagy a KNSZ által teljesítendő szolgálat idejét, ezek közül a hosszabbat figyelembe véve, a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatásokat automatikusan fel kell függeszteni. E rendelkezés nem vonatkozik a terhességhez kapcsolódó betegségek esetére. A betegszabadság nem haladhatja meg az érintett személy kirendelésének időtartamát.

(4) Ha azonban a KNSZ a kirendelése során munkájával összefüggő balesetet szenved, a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt juttatásokat a munkaképtelensége teljes időtartama alatt, egészen a kirendelési időszak végéig továbbra is teljes összegben megkapja.

12. cikk

Éves szabadság, külön szabadság és munkaszüneti napok

(1) A KNSZ-t minden teljes szolgálati hónap után két és fél nap szabadság illeti meg (naptári évenként 30 nap).

(2) A szabadságot előzetesen engedélyeztetni kell a KNSZ kirendelése szerinti igazgatósággal/egységgel.

(3) A KNSZ az alábbi esetekben - indokolt kérelmére - külön szabadságot kaphat:

- a KNSZ házasságkötése esetén: két napot;

- a házastárs súlyos betegsége esetén: legfeljebb három napot;

- a házastárs halála esetén: négy napot;

- felmenő ági rokon súlyos betegsége esetén: évente legfeljebb két napot;

- felmenő ági rokon halála esetén: két napot;

- gyermek születése esetén: két napot;

- gyermek súlyos betegsége esetén: évente legfeljebb két napot;

- gyermek halála esetén: négy napot.

(4) A KNSZ munkaadójának kellően indokolt kérésére az Ügynökség tizenkét hónapos időtartamon belül legfeljebb két nap külön szabadságot engedélyezhet, eseti elbírálás alapján.

(5) A kirendelés végéig ki nem vett szabadság a kirendelés időtartamának végével elvész.

13. cikk

Szülési szabadság

(1) A várandós KNSZ-nek tizenhat hét szülési szabadság jár, amely időtartam alatt a 15. cikkben meghatározott juttatásokat kapja.

(2) A szoptató KNSZ kérésére, és a tényt igazoló orvosi igazolás alapján külön, legfeljebb négyhetes szabadságot kaphat, amely szülési szabadság végétől kezdődik, és amely időtartam alatt a KNSZ a 15. cikkben megállapított juttatásokat kapja.

(3) Amennyiben a KNSZ munkaadójának nemzeti jogszabályai hosszabb szülési szabadságot biztosítanak, a kirendelést az Ügynökség által szülési szabadság címén biztosított időtartamot meghaladó időszak alatt fel kell függeszteni. Ebben az esetben a felfüggesztés időtartamának megfelelő időszakkal a kirendelést meg kell hosszabbítani, amennyiben az Ügynökség jogos érdekei így kívánják.

(4) Másik lehetőségként a KNSZ kérheti kirendelése - a szülésre és a szoptatásra engedélyezett szabadság teljes időtartamára - történő felfüggesztését. Ebben az esetben a felfüggesztés tartamának megfelelő időszakkal a kirendelést meg kell hosszabbítani, amennyiben az Ügynökség jogos érdekei így kívánják.

14. cikk

Kezelés és ellenőrzés

A szabadságok kezelése és ellenőrzése az Ügynökség igazgatási feladatai közé tartozik. A munkaidő és a távollétek ellenőrzéséért azon igazgatósági egység tartozik felelősséggel, ahová a KNSZ-t kirendelték.

III. FEJEZET

JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGEK

15. cikk

Napidíj

(1) A KNSZ-t kirendelése teljes időtartamára napidíj illeti meg, amely megegyezik az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőnek fizetett napidíjjal.

(2) Ha a KNSZ-nek sem az Ügynökség, sem a munkaadója nem téríti meg a költözési költségeit, részére kiegészítő havi juttatást kell fizetni, amely megegyezik a Tanács Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőnek fizetett napidíjjal. A juttatást havonta, utólag kell kifizetni.

(3) E juttatásokat a kirendelés, az éves szabadság, a szülési szabadság, a külön szabadság és az Ügynökség által kiadott munkaszüneti napok idejére is ki kell fizetni.

(4) Az a KNSZ, akinek a kirendelését hat hónappal megelőző három év során szokásos tartózkodási helye vagy szakmai főtevékenységének helyszíne a kiküldetés helyétől 150 kilométerre vagy annál közelebb volt, az (1) bekezdésben meghatározott napidíjban részesül. E rendelkezés alkalmazása során nem vehetők figyelembe a KNSZ által a kirendelés helyszínétől eltérő állam vagy nemzetközi szervezet részére végzett munkából eredő körülmények.

(5) A KNSZ kiküldetése megkezdésekor előlegként 75 napi napidíjnak megfelelő összeget kap, aminek következtében a jelzett időtartamra vonatkozólag bármely ilyen juttatásra való jogosultsága megszűnik. Amennyiben az Ügynökséghez történő kirendelés az előleg kiszámításához figyelembe vett időtartam vége előtt megszűnik, a KNSZ köteles az időtartam hátralévő részének megfelelő összeget visszatéríteni.

(6) Az 1. cikk (5) bekezdésében előírt levélváltáskor az Ügynökséget tájékoztatni kell az e cikk (1) bekezdésében említett kifizetéshez hasonló bármely juttatásról, amelyben a KNSZ részesült. Ezeket az összegeket le kell vonni az Ügynökség által az említett (1) bekezdés értelmében fizetendő juttatásból.

(7) A napi és a havi juttatásokat évente, visszamenőleges hatály nélkül kell kiigazítani, a Közösség brüsszeli és luxemburgi tisztviselői alapilletményének változása alapján.

(8) Az összekötő hivatalhoz kirendelt KNSZ esetében az e cikkben említett napidíjat lakhatási támogatás válthatja fel, amennyiben ezt a kirendelés országának különleges körülményei indokolják, és erről az Ügynökség ügyvezető igazgatója indokolással ellátott határozatot hoz.

16. cikk

Kiegészítő átalányjuttatás

(1) Azon eset kivételével, amikor a KNSZ lakóhelye a kirendelés helyétől legfeljebb 150 kilométerre található, a szakértő - szükség esetén - kiegészítő átalányjuttatásban részesül, amelynek összege megegyezik a munkaadója által fizetett éves bruttó jövedelme (melyből a családi támogatások levonásra kerülnek) és az Ügynökség által fizetett napidíj, valamint az AD7 vagy AST5 besorolású 1. fizetési fokozatba tartozó tisztviselő alapilletménye közötti különbséggel attól függően, hogy a szakértő melyik besorolási kategóriába tartozik.

(2) Ezt a juttatást évente egyszer, a Közösség tisztviselői alapilletményének változása alapján, nem visszaható hatállyal kell kiigazítani.

17. cikk

Lakóhely

(1) E szabályok értelmében lakóhelynek minősül az a hely, ahol a KNSZ - kirendelését közvetlenül megelőzően - munkaadója részére munkát végzett. A kirendelés helye az a hely, ahol az Ügynökség azon igazgatósága/egysége található, ahová a KNSZ-t kirendelték. Az 1. cikk (5) bekezdésében említett levélváltásban mindkét helyet meg kell jelölni.

(2) Ha a kirendelt KNSZ-t munkaadója képviseletében már kirendelték egy olyan helyre, amely nem azonos a munkaadó központi ügyvezetésének helyével, azt a helyet kell lakóhelynek tekinteni, amely a kettő közül a kirendelés helyéhez közelebb esik.

(3) A kirendelés helyét kell lakóhelynek tekinteni a következő esetekben:

a) a kirendelést hat hónappal megelőző három év során a KNSZ szokásos tartózkodási helye vagy szakmai főtevékenysége gyakorlásának a helye a kirendelés helyétől 150 kilométerre vagy annál közelebb volt, vagy

b) az Ügynökség kirendelésre irányuló megkeresése idején a kirendelés helye azonos a KNSZ házastársának vagy bármely eltartott gyermekének elsődleges lakóhelyével.

E célból a kiküldetés helyétől legfeljebb 150 kilométer távolságra lévő lakóhelyet a kirendelés helyén található lakóhelynek kell tekinteni.

(4) E cikk alkalmazásában nem vehetők figyelembe a szakértő által a kirendelés helyétől eltérő állam részére végzett munkából eredő körülmények.

18. cikk

Utazási költségek

(1) A KNSZ az alábbi utazásiköltség-térítésekre jogosult, amennyiben lakóhelye a kirendelés helyétől 150 kilométert meghaladó távolságra esik:

a) saját részre:

- a kirendelés időtartamának megkezdésekor a lakóhelytől a kirendelés helyéig,

- a kirendelés időtartamának befejezésekor a kirendelés helyétől a lakóhelyig;

b) házastársa és eltartott gyermekei részére, feltéve, hogy azok a KNSZ-szel együtt élnek, és a költözés költségeit az Ügynökség megtéríti:

- a kirendelés megkezdésekor a lakóhelyről a kirendelés helyére való költözéskor,

- a kirendelés befejezésekor a kirendelés helyétől a lakóhelyig.

(2) Amennyiben az utazás nem repülőgéppel történik, az összeget átalánydíjas formában kell megtéríteni, legfeljebb a pótlékok nélkül számított másodosztályú vasúti viteldíj összegének erejéig. Ugyanez vonatkozik az autóval megtett útra is. Amennyiben a vasúton megtett út hossza meghaladja az 500 km-t, vagy ha a szokásos útvonalba tengeri átkelés is tartozik, a légi közlekedés ára is visszatéríthető, legfeljebb a kedvezményes árú jegy (PEX vagy APEX) tényleges költségéig, a jegyek és beszállókártyák bemutatása ellenében.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az a KNSZ, aki bizonyítani tudja, hogy megváltoztatta azt a helyet, ahol főtevékenységét a kirendelés után gyakorolni fogja, a fenti korlátok között az erre a helyre való utazást illetően utazásiköltség-térítésre jogosult. A költségtérítés nem jelentheti nagyobb összeg kifizetését, mint amelyre a KNSZ akkor lenne jogosult, ha a lakóhelyére térne vissza.

(4) Amennyiben a KNSZ intézkedett a lakóhelyéről a kirendelés helyére való költözésről, minden évben átalánydíjas juttatásra jogosult, amelynek összege azonos a kirendelés helyéről a lakóhelyre történő menettérti utazás költségével saját részére, házastársa és valamennyi eltartott gyermeke részére, az Ügynökségnél hatályban lévő rendelkezések alapján.

19. cikk

Költözési költségek

(1) A 15. cikk (4) bekezdésének második mondatában foglalt eset kivételével a KNSZ - az Ügynökség előzetes hozzájárulását követően - személyes használati tárgyait az Ügynökség költségén lakóhelyéről a kirendelés helyére viheti át az Ügynökségnél a költözési költségek térítéséről szóló, az adott időpontban hatályban lévő szabályok alapján, feltéve, hogy az alábbi feltételek is teljesülnek:

a) a kirendelés első időtartama három év;

b) a KNSZ lakóhelye a kirendelés helyétől legalább 100 km távolságra van;

c) a költözést a kirendelés kezdeti időpontjától számított hat hónapon belül be kell fejezni;

d) a hozzájárulást a költözés tervezett időpontja előtt legalább két hónappal meg kell kérni;

e) a költözés költségeit a munkaadó nem téríti meg;

f) a KNSZ az Ügynökség részére elküldi az árajánlatok, átvételi elismervények és számlák eredeti példányait, valamint egy igazolást a saját munkaadójától, amely megerősíti, hogy a költözés költségeit nem a munkaadó viseli.

(2) Amennyiben a kirendelés helyére történő költözés költségeit az Ügynökség megtérítette, a KNSZ - a (3) és (4) bekezdésre is figyelemmel - a kirendelés végén és előzetes engedélyezés után jogosult a kirendelés helyéről a lakóhelyre történő visszaköltözés költségeinek megtérítésére, az Ügynökségnek a költözési költségek térítéséről szóló, az adott időpontban hatályban lévő szabályok alapján, az (1) bekezdés d), e) és f) pontjában megállapított feltételekre és az alábbi kiegészítő feltételekre is figyelemmel:

a) a visszaköltözésre nem kerülhet sor a kirendelés végét megelőző három hónapnál korábbi időpontban;

b) a visszaköltözést a kirendelés végének időpontjától számított hat hónapon belül be kell fejezni.

(3) Az a KNSZ, akinek kirendelését saját vagy munkaadója kérésére a kirendelés kezdetétől számított két éven belül megszüntetik, nem jogosult a lakóhelyre történő visszaköltözés költségeinek megtérítésére.

(4) Amennyiben a KNSZ bizonyítja, hogy megváltozott az a hely, ahol főtevékenységét a kirendelés után folytatni fogja, az új helyre történő költözés költségei megtéríthetők, de legfeljebb azon összeg erejéig, amelyre a KNSZ a lakóhelyére történő visszaköltözés esetében jogosult lett volna.

20. cikk

Kiküldetések és kiküldetési költségek

(1) A 4. cikknek megfelelően a KNSZ kiküldetést teljesíthet.

(2) A kiküldetés költségeit a Tanács Főtitkárságánál hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelően meg kell téríteni.

21. cikk

Képzés

A KNSZ jogosult részt venni az Ügynökség által szervezett tanfolyamokon, amennyiben az Ügynökség érdekei úgy kívánják. A tanfolyamon való részvétel engedélyezéséről szóló döntés meghozatala során a KNSZ-nek a kirendelés utáni, különösen a szakmai előmenetelével összefüggő, megfelelő érdekeit is figyelembe kell venni.

22. cikk

Ügyviteli rendelkezések

(1) A KNSZ-nek a szükséges ügyviteli formaságok intézése céljából a kirendelés első napján meg kell jelennie a megfelelő igazgatóságnál/egységénél. Feladatai teljesítését a hónap első vagy tizenhatodik napján kell megkezdenie.

(2) Az Ügynökség valamely összekötő hivatalához kirendelt KNSZ-nek a kirendelés helyén jelentkeznie kell az Ügynökség megfelelő igazgatóságánál/egységénél.

(3) A kifizetéseket az Ügynökség megfelelő igazgatósága/egysége folyósítja euróban, a kirendelés helyén található bankintézetnél nyitott bankszámlára.

IV. FEJEZET

A SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KIRENDELT NEMZETI KATONAI ÁLLOMÁNYRA

23. cikk

A kirendelt katonai állományra vonatkozó szabályok

A 24-33. cikkekre is figyelemmel e szabályok az Ügynökséghez kirendelt katonai állományra is vonatkoznak.

24. cikk

Feltételek

A kirendelt katonai állomány kirendelése során mindvégig valamely részt vevő tagállam fegyveres erőinek fizetett szolgálatában áll.

25. cikk

Külső kötelezettségvállalások

A kirendelt katonai állomány cselekménye az Ügynökség számára nem keletkeztethet külső kötelezettségvállalást, kivéve az Ügynökség ügyvezető igazgatójának a saját hatáskörében adott különleges megbízatás esetén.

26. cikk

Biztonsági átvilágítás

A 4. cikk (5) bekezdésétől eltérően az 1. cikk (5) bekezdésében említett levélváltásban meg kell határozni a kirendelt katonai állomány megfelelő szintű biztonsági átvilágítását, amely "TITKOS"-nál alacsonyabb szintű nem lehet.

27. cikk

Szakmai tapasztalat

A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérően a kirendelt katonai állomány igazgatási vagy tanácsadói szinten dolgozó és a végrehajtandó feladatok terén magas fokú szakmai hozzáértést tanúsító tagját ki lehet rendelni az Ügynökséghez.

28. cikk

A kirendelés felfüggesztése és megszüntetése

(1) A kirendelt katonai állomány tagja esetében az Ügynökség ügyvezető igazgatója adhat engedélyt a 7. cikk alkalmazására.

(2) A 8. cikktől eltérően a kirendelés megszüntethető, ha az Ügynökség vagy a kirendelt katonai állomány tagjának nemzeti közigazgatásának érdekei úgy kívánják, vagy bármely egyéb, elégséges okból.

29. cikk

A kötelezettségek teljesítésének súlyos megszegése

(1) A 8. cikk (3) bekezdésétől eltérően a kirendelést felmondási idő nélkül is meg lehet szüntetni olyan súlyos esetekben, amikor a kirendelt katona szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztja kötelezettségei teljesítését. A döntést az Ügynökség ügyvezető igazgatójának kell meghoznia, azt követően, hogy az érintett személy lehetőséget kapott a védekezése előadására. Az ügyvezető igazgató a döntéshozatal előtt értesíti azon tagállam állandó képviselőjét, amelynek a kirendelt katonai állomány tagja az állampolgára. E döntés következtében a 18. és 19. cikkben említett juttatásokat a továbbiakban nem folyósítják.

Az első bekezdésben említett döntést megelőzően a kirendelt katonai állomány tagját fel is lehet függeszteni, amennyiben az Ügynökség ügyvezető igazgatója kötelezettségei teljesítésének súlyos elmulasztásával vádolja, és azt követően, hogy az érintett személy lehetőséget kapott a védekezése előadására. A 15. és 16. cikkben említett juttatásokat a felfüggesztés időtartama alatt - amelynek időtartama nem haladhatja meg a három hónapot - nem folyósítják.

(2) Az Ügynökség ügyvezető igazgatója a nemzeti hatóságok figyelmét is felhívhatja arra, hogy a kirendelt katonai állomány tagja az e határozatban megállapított vagy említett bármely szabályt megszegte.

(3) A kirendelt katonai állomány tagja a kiküldetés során is saját nemzeti fegyelmi rendelkezéseinek hatálya alatt áll.

30. cikk

Külön szabadság

A 12. cikk (4) bekezdésétől eltérően az Ügynökség fizetés nélküli külön szabadságot is jóváhagyhat a munkaadó által nyújtott képzésre, a munkaadó kellően indokolt kérése alapján.

31. cikk

Juttatások

A 15. cikk (1) bekezdésétől és a 16. cikktől eltérően az 1. cikk (5) bekezdésében említett levélváltás kikötheti, hogy a levélváltásban említett juttatásokat nem kell kifizetni.

32. cikk

Lakóhely

(1) A kirendelt katonai állomány tagját úgy kell tekinteni, mintha lakóhelye azon tagállam fővárosában lenne, amelynek az állampolgára, amennyiben a 17. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerint lakóhelye a kirendelés helyétől legfeljebb 150 kilométer távolságra van.

(2) A kirendelt katonai állomány tagját úgy kell tekinteni, mintha lakóhelye azon tagállam fővárosában lenne, amelynek az állampolgára, amennyiben házastársának vagy gyermekének (gyermekeinek) a 17. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett elsődleges lakóhelye olyan tagállamban van, amely nem azonos a kirendelés helyével.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Módosítások és végrehajtási szabályok

A 2004/551/KKBP együttes fellépés 9. cikke (1) bekezdésének 1.10. pontjával és 11. cikke (3) bekezdésének 3.2. pontjával összhangban az Ügynökség Irányítóbizottsága ezen szabályok rendelkezéseit a 4., 5., 8., 10., 12-14., 21. és 32. cikkre vonatkozóan a szükséges mértékig módosíthatja. Bármely ilyen jellegű javasolt módosítást továbbítani kell a Tanácsnak. E módosításokat jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács két hónapon belül, minősített többséggel eljárva azok megváltoztatásáról határoz.

E szabályok - különösen a javadalmazásra, juttatásokra és a szociális biztonsági ellátásokra vonatkozó szabályok - egyéb rendelkezéseinek módosításait a Tanács egyhangúlag, az Ügynökség Irányítóbizottságának javaslatára fogadja el.

34. cikk

Értékelés

Az e határozat hatálybalépését követő három éven belül vagy - ha ez utóbbira hamarabb sor kerül - az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépésekor a Tanács értékeli és módosítja e szabályokat, vagy adott esetben határoz ezek hatályon kívül helyezéséről.

35. cikk

Hatály

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

( 1 ) HL L 245., 2004.7.17., 17.o.

( 2 ) HL L 56., 1968.3.4., 1. o. A legutóbb a 723/2004/EK, Euratom rendelettel (HL L 124., 2004.4.27., 1.o.) módosított rendelet.