A Szegedi Törvényszék Mf.20039/2015/6. számú határozata kormánytisztviselői jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §, 4. §, 5. §, 6. §, 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 8. §]

Szegedi Törvényszék

2.Mf.20.039/2015/6.

A Szegedi Törvényszék dr. Ember Alex ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve... sz. alatti lakos felperesnek - .... jogtanácsos (..) által képviselt alperes neve ... sz. alatti székhelyű alperes ellen - kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetésének a megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. november 19. napján kelt 8.M.361/2013/23 számú ítélete ellen az alperes 25. sorszám alatti fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az elsőfokú bíróság által megítélt 576.072,- (Ötszázhetvenhatezer-hetvenkettő) Ft elsőfokú perköltséget egyúttal másodfokú perköltségnek is tekinti.

Megállapítja, hogy a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes 1996. június 1. napjától határozatlan időtartamú köztisztviselői, majd kormánytisztviselői jogviszonyban állt az alperesnél, legutolsó munkaköre egészségügyi igazgatóhelyettes, kormánytisztviselői jogviszonya megszűnésének időpontjában illetménye havi 630.000,- Ft összegű volt.

Az alperes Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztálya (EOSZEF) a 2009. április 30. napján kelt 3850-67/17/2009. szám alatt elrendelte a 19211 neuro-pszichológia-diagnosztika OENO kódszámmal elszámolt teljesítmény országos vizsgálatát.

A ... helység .... Kórház és Rendelőintézetben lefolytatott ellenőrzés tekintetében a témafelelős a felperes volt, aki Az EOSZEF vezetőjével együtt 2009. június 11-én helyszíni ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés eredményét a ..... Kórház és Rendelőintézet kifogásolta, ezért utóellenőrzésre került sor, melyet lezáró, 2009. október 24-én kelt jegyzőkönyvi megállapítások nem tértek el a korábbiaktól. Az ellenőrzés során szabálytalanságok kerültek feltárásra, melynek következtében a jogosulatlanul elszámolt ....OENO kódok alapján felvett finanszírozási összeg és kamatai visszavonásra kerültek.

Az ellenőrzés során a hódmezővásárhelyi egészségügyi intézmény képviseletében többek között személy1 járt el, kifogásolva az ellenőrzés megállapításait, annak eredményét és a felperes kompetenciáját is.

Az alperes főigazgatója, személy2 2010. november 17-én, 2010. november 1. napjától kezdődően a régió főigazgatója, személy3 mellé egészségügyi igazgatóhelyettes munkakörbe nevezte ki a felperest.

A felperes kinevezésének napján a főigazgató titkárságvezetőjének levelet adott át, melyben a felperes, személy4 osztályvezető és személy3 arra hívták fel a figyelmet, hogy személy5 finanszírozási főosztályvezető és személy6 megyei szintű vezetők a művese-kezeléssel kapcsolatos ellenőrzési kötelezettségüket nem, illetve csak részben teljesítették, a központi utasítás megtagadásáról senkit nem értesítettek.

Az alperes a .... , 2010. december 10. napján kelt .... nyilvántartási számú okiratával a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján indokolás nélkül, két hónap felmentési idő közbeiktatásával 2011. február 13. napi hatállyal megszüntette, a felmentési idő teljes időtartamára a felperest a munkavégzési kötelezettsége alól mentesítette, és 5 + 4 havi, azaz összesen 9 havi végkielégítés megfizetéséről rendelkezett.

A felmentést az alperes oly módon közölte a felperessel, hogy .... 2010. december 11. napján „Szent Kristóf Érem" elismerést adományozott részére, majd ezt közvetlenül követően az alperes főigazgatójának megbízásából a humánpolitikai osztályvezető átadta részére a felmentést.

Az alperes 2010. december hónapban szintén megszüntette személy3, valamint személy4 kormánytisztviselői jogviszonyát.

Az alperes 2011. januárjától személy1-t nevezte ki kormánytisztviselővé, aki egyben az egyébként felmentési idejét töltő felperes felettese lett.

Magyarország Alkotmánybírósága a 2011. február 15. napján kelt 8/2011. (II.18.) AB határozatával megállapította, hogy a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontja, melynek értelmében a kormánytisztviselői jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti, alkotmányellenes, ezért azt 2011. május 31-i hatállyal megsemmisítette. A határozat a Magyar Közlöny 2011. február 18-ai számában került közzétételre.

A felperes a törvényes határidőn belül előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a kormánytisztviselői jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. Módosított keresetében továbbfoglalkoztatása mellőzésével az alperest az ítélet jogerőre emelkedése napjáig elmaradt munkabérként 630.000,- Ft/hó illetmény, valamint 12 havi kárátalány címén 2.560.000,- Ft és perköltség megfizetésére kérte kötelezni.

Álláspontja szerint jogviszonyának megszüntetése több szempontból is jogellenes.

A felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik, mert a felperes egy, a munkáját kiválóan végző, szakmailag elismert munkavállaló, akinek a jogviszonyát a nyugdíj előtt néhány évvel szüntette meg az alperes, ezáltal eljárásának célja a munkavállaló jogos érdekének a csorbítása volt.

A felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik azért is, mert az eljárás célja volt a felperes véleménynyilvánítási lehetőségének az elfojtása. E körben a hódmezővásárhelyi kórházban lefolytatott vizsgálat megállapításaira utalt, arra, hogy álláspontja volt, hogy a feltárt szabálytalanságok további vizsgálatokat tennének indokolttá, mely véleményét szakmai fórumokon is hangoztatta, mely törekvése számos vezető érdekeit sértette, így cél volt az, hogy megakadályozzák, hogy a jövőben ezen véleményének hangot adjon és esetleg újabb ellenőrzést generáljon.

A jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményének megtartásába is ütközik, mert a felperes vélt vagy valós politikai hovatartozása, véleménye miatt - az előző ....-s beállítottságú vezetőt kiszolgálta - került sor a felmentésére.

Hivatkozott továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkére, amely kimondja a munkavállaló indokolatlan elbocsátásával szembeni védelmet, mely uniós norma köti a tagállamokat.

Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének az elutasítására és perköltségben való marasztalására irányult.

A felperes által hivatkozott rendeltetésellenes joggyakorlás körében arra hivatkozott, hogy a felperes nem jelölte meg, hogy mely jogos érdeke sérült az indokolás nélküli felmentés során. Álláspontja szerint érdeksérelemként önmagában a jogviszony indokolás nélküli megszüntetése nem értékelhető. Vitatta, hogy a felmentésnek célja lett volna a felperes véleménynyilvánítási lehetőségének az akadályozása, mert ez esetben már kinevezésére sem került volna sor, továbbá az alperes a felperes által hivatkozott ellenőrzést elrendelte.