ÍH 2009.76 ÜZLETRÉSZT TERHELŐ ZÁLOGJOG BEJEGYZÉSÉNEK FELTÉTELEI - BÍRÓSÁGI VIZSGÁLAT TERJEDELME ÜZLETRÉSZT TERHELŐ ZÁLOGJOG BEJEGYZÉSÉNÉL - AZ ÜZLETRÉSZT TERHELŐ ZÁLOGJOG A JOGOKON ALAPÍTOTT ZÁLOGJOG FOGALMI KÖRÉBE TARTOZIK

I. Az üzletrészt terhelő zálogjog bejegyzésénél a cégbíróság a zálogjog alapításának érvényességét nem vizsgálhatja [Ctv. 61/A. §].

II. Az üzletrész nem a vagyont terhelő zálogjog, hanem a jogokon alapított zálogjog fogalmi körébe tartozik, ezért közjegyzői okiratba foglalást nem igényel [Ctv. 121-127. §, Ptk. 266. § (1) bek., 267. § (1) bek.].

A 01-09-879739 cégjegyzékszámú, a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által nyilvántartott Hotel Mirage Szállodaipari Kft.-nek tagja az M-H. Szállodaipari és Fejlesztő Zrt. zálogkötelezett. A zálogkötelezett 350 000 000 Ft. biztosítására a CIB Bank Zrt. zálogjogosulttal a fenti kft.-ben lévő üzletrészre üzletrészt terhelő zálogszerződést kötött.

2008. április 10-én kelt változásbejegyzési kérelemmel a zálogkötelezett tag kérte az elsőfokú bíróságtól az üzletrészét terhelő zálogjognak a H. Szállodaipari Kft. cégjegyzékében történő feltüntetését. Kérelméhez - egyebek közt - csatolta teljes bizonyító erejű magánokirati formában a zálogszerződés kivonatát, mely kivonat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2. számú melléklete II. 1. ea) pontjában írt tartalmi elemeket magában foglalta.

Az elsőfokú bíróság hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. Arra hivatkozással, hogy üzletrészen zálogjog alapítása érvényesen csak közjegyzői okiratban történhet, elrendelte a zálogjog bejegyzéséhez közjegyzői okirat benyújtását.

Miután a kérelmező eltérő jogi álláspontját fejtette ki, és a hiánypótlási felhívás teljesítésére nem volt hajlandó, az elsőfokú bíróság 15. számú végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Határozata indokolása szerint az üzletrész elzálogosítása a Ptk. 266. § (1) bekezdése szerinti vagyont terhelő zálogjog fogalmi körébe tartozik, és az ilyen zálogjog alapítása érvényesen kizárólag közjegyzői okiratba foglalással történhet. A cégbíróság álláspontja szerint meg kell győződnie arról, hogy érvényesen létrejött az a zálogjog, amelynek a közhiteles cégnyilvántartásban való feltüntetését kérik, továbbá a Ptk. 266. § (1) bekezdésére figyelemmel az üzletrészt terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés kivonatát is csak közjegyző készítheti.

A végzés ellen a kérelmező jogi képviselője útján fellebbezést terjesztett elő, melyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a változásbejegyzés elrendelését, másodlagosan pedig az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárás lefolytatására utasítását kérte.

A kérelmező a fellebbezését anyagi jogi és eljárásjogi érvekkel is alátámasztotta. Hivatkozott arra, hogy az üzletrész vagyoni értékű jogosultságok együttese, de elzálogosítása nem vonható a vagyont terhelő zálogjog körébe, és így a Ptk. 266. § (1) bekezdése szerinti közjegyzői okiratba foglalási kötelezettség sem áll fenn. Az üzletrészen történő zálogjog alapítására a Ptk. 267. § (1) bekezdésének rendelkezései irányadóak, e szabályok pedig közjegyzői okiratba foglalást nem követelnek meg, azonban a szerződésen kívül szükség van - ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja - a zálogjognak e nyilvántartásban történő feltüntetésére.

A fellebbezésében eljárásjogi szempontból hivatkozott a Ctv. 61/A. § (1)-(2) bekezdésében és a Ctv. 2. számú mellékletének II. 1. ea) pontjában foglaltakra, mely előírásoknak - álláspontja szerint - a változásbejegyzési kérelem megfelelt, az elsőfokú bíróság pedig túlterjeszkedett a fenti jogszabályokban meghatározott hatáskörén, ugyanis a zálogszerződés érvényességét jogszerűen eljárva nem vizsgálhatta volna.

A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.