A Fővárosi Törvényszék G.44886/2014/43. számú határozata megbízási díj tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 236. §, 483. §] Bíró: Gáll Edit

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

1535 Budapest, Pf. 887.

5.G.44.886/2014/43.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Kiss Árpád ( címe.) ügyvéd által képviselt

felperes neve ( felperes címe) felperesnek

Rátky és Társa Ügyvédi Iroda ( címe ., ügyintéző: dr. Rátky Miklós ügyvéd) által képviselt

alperes neve(alperes címe .) alperes ellen

megbízási díj iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 6.350.000.- (hatmillió-háromszázötvenezer) Ft-ot, 1.587.500.- (egymillió-ötszáznyolcvanhétezer-ötszáz) Ft után 2013. december 10., 1.587.500.- (egymillió-ötszáznyolcvanhétezer-ötszáz) Ft után 2014. január 10., 1.587.500.- (egymillió-ötszáznyolcvanhétezer-ötszáz) Ft után 2014. február 10. és 1.587.500.- (egymillió-ötszáznyolcvanhétezer-ötszáz) Ft után 2014. március 11. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat 8%-kal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamatot.

A bíróság ezt meghaladóan felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 1.224.500.-(egymillió-kétszázhuszonnégyezer-ötszáz) Ft kereseti illetéket. A bíróság megállapítja, hogy a 275.500.- (kétszázhetvenötezer-ötszáz) Ft illetéket az állam viseli.

A bíróság kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 33.396.236.-() Ft -ot, 17.974.468.- () Ft után 2013. július 22-től, 15.421.768.-() Ft után 2014. június 30-tól a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot és 2.540.000.- (kétmillió-ötszáznegyvenezer) Ft perköltséget.

A bíróság ezt meghaladóan alperes viszontkeresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 1.500.000.-Ft viszontkereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszéknél öt egyező példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ezen esetekben a tárgyalás megtartását a fellebbező fél fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.

Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha a felek ezt kérték.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A jogorvoslati eljárás során a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

Felperes a ....... ügyvéd által létrehozott ügyvédi iroda. ... az ügyvédi iroda létrehozását megelőzően a ..... Ügyvédi Iroda tagjaként ellátta az alperes jogi képviseletét az alperessel fennálló megbízási szerződés alapján. ... ügyvéd a ..... Ügyvédi Irodában történő tagságát 2013. április 8. napjával megszüntetni tervezte, melyre tekintette az alperes jogi képviseletének további ellátását 2013. március 22-én háromoldalú megállapodással rendezték. A megállapodást ....... ügyvéd, dr. KML ügyvéd, mint a ..... Ügyvédi Iroda képviselője és alperes írta alá. A megállapodásban rögzítésre került, hogy felperes az ügyvédi irodában levő tagságát 2013. április 8. napjával megszünteti, az alperes pedig kifejezi abbeli szándékát, hogy a jövőben a felperes tagságával létrejövő ügyvédi irodát kívánja a szerződéses jogviszonyba bevonni, a felek a köztük fennálló megbízási jogviszonyt megszűntnek tekintik és a folyó ügyekre vonatkozóan 2013. április 8-i hatállyal elszámolnak. Rögzítették továbbá, hogy felperes és alperes a szerződéses jogutódlás feltételeit egy külön megállapodásban rendezi. Ezen előzményeket követően ....... az ügyvédi irodából 2013. április 8. napi hatállyal kivált, az erről szóló kamarai döntés 2013. április 10-n emelkedett jogerőre.

A felek az ügyvédi megbízási tevékenységnek a felperessel történő folytatásával kapcsolatos kérdéseket az "Ügyvédi megbízási szerződés módosítása" megnevezésű (a továbbiakban: megbízási szerződés) megállapodásban rendezték. A megbízási szerződést az alperes, mint megbízó, a ..... Ügyvédi Iroda, mint jogelőd és a felperesi ügyvédi iroda, mint jogutód írták alá akként, hogy azt a felperesi törvényes képviselő a saját és a ..... Ügyvédi Iroda nevében, alperes részéről Sz. Gy. ügyvezető írta alá. Felek a megbízási szerződést 2013. április 8-n tervezték aláírni, de az alperes akadályoztatása miatt csak április 10-n írták alá.

A megbízási szerződés 2. pontja szerint felperes köteles volt ellátni az alperes általános természetű működéséből eredő jogi természetű ügyeinek vitelét, melynek ellenértékeként 1.250.000.-Ft+ÁFA átalány ügyvédi munkadíj illeti meg. Az átalánydíj tartalmazza a folyamatos rendelkezésre állás díját és havi 80 munkaóra jogi tevékenység díját, amelyről felperes havonta tematikus összefoglalót készít. Amennyiben a megbízó ezt meghaladóan veszi igénybe a megbízott szolgáltatásait, úgy a többletteljesítmény után 15.000.-Ft/óra+Áfa ügyvédi munkadíjra jogosult. Amennyiben az átalányon felül megbízott nem terjeszt elő díjigényt, úgy az átalányban foglalt óraszám tételes igazolása nélkül jogosult az átalánydíjról számlát benyújtani.

A szerződéses tárgyalások során nagy hangsúlyt kapott az alperes képviseletében a ..... Ügyvédi Iroda által indított ún. "NAV perek" kérdése, amelyek az adóhatóság által áfa adónemben lefolytatott eljárások eredményeképpen alperest marasztaló határozatok felülvizsgálata iránt indultak. Ezen perek kimenetele az alperesnek nagyon fontos volt, a belső szakemberei azonban nem bíztak azok érvényesíthetőségében. Az ezen ügyek ellátásával kapcsolatos ügyvédi munkadíj ellenértékét a felek a megbízási szerződés 3. pontjában külön rendezték. Eszerint a felek a megbízó kiemelt jogi természetű ügyeinek vitele kapcsán további megbízási díj fizetéséről állapodtak meg. A 3/b. pont szerint a felek a 10 millió forintot meghaladó, a megbízó marasztalására, bírságolására, egyéb kötelezésére irányuló közigazgatási ügyekben, polgári peres eljárásokban valamint a peren kívüli egyeztetések során történő jogi képviseletben külön utasításra járnak el. Ezekben az ügyekben megbízott akként jogosult díjazásra, hogy a közreműködésével "jogerősen érvényesített követelés" illetve a "jogerősen vagy aláírt egyezséggel csökkentett tartozás" összegének, mint vetítési alapnak az alapulvételével sávosan számított díj illeti meg.