Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

31982L0176[1]

A Tanács K irányelve (1982. március 22.) a klóralkálielektrolízis-iparágból származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1982. március 22.)

a klóralkálielektrolízis-iparágból származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről

(82/176/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. és 235. cikkére,

tekintettel a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 1976. május 4-i 76/464/EGK tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak 6. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 2 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 3 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 4 ),

mivel a Közösség vizeinek egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezéstől való megóvása érdekében, a 76/464/EGK irányelv 3. cikke egy előzetes engedélyezési rendszert vezet be, amely kibocsátási szabványokat határoz meg a mellékletében lévő I. listába tartozó anyagok kibocsátására vonatkozóan; mivel a szóban forgó irányelv 6. cikke úgy rendelkezik, hogy ezekre a kibocsátási szabványokra határértékeket, az ilyen anyagok kibocsátása által érintett vízi környezetre pedig minőségi célkitűzéseket kell megállapítani;

mivel a higany és vegyületei az I. listán vannak felsorolva;

mivel a tagállamoknak alkalmazniuk kell a határértékeket, kivéve olyan esetekben, amikor minőségi célkitűzéseket alkalmazhatnak;

mivel a higanynak a vízbe való kibocsátásával okozott szennyezés legnagyobb részben a klóralkáli elektrolízisére vezethető vissza, először ezen iparágban kell rögzíteni a határértékeket és meghatározni a minőségi célkitűzéseket azokra a vizekre, amelyekbe ez az iparág higanyt bocsát ki. A kibocsátásokat ezért előzetes engedélytől kell függővé tenni;

mivel ezen minőségi célkitűzések célja az kell hogy legyen, hogy megszűnjön azoknak a vizeknek a higanyszennyezése, amelyek minőségét a klóralkálielektrolízis-iparág által kibocsátott higanytartalmú szennyvizek ronthatják;

mivel ezeket a minőségi célkitűzéseket kifejezetten erre a célra kell előírni és nem a fogyasztóvédelemre vagy a vizekből származó termékek marketingjére vonatkozó szabályok alkotásának szándékával;

mivel a minőségi célok teljesülésének tagállamok általi bizonyításának lehetővé tétele érdekében speciális ellenőrzési eljárást kell létrehozni;

mivel rendelkezéseket kell alkotni arra vonatkozóan, hogy a higanykibocsátás által érintett vízi környezetet a tagállamok folyamatosan ellenőrizzék ezen irányelv hatékony végrehajtása szempontjából; mivel az ilyen ellenőrzés bevezetésére vonatkozó hatáskörökről a 76/464/EGK irányelv nem rendelkezik; mivel a Szerződés ilyen különleges felhatalmazást nem ad, annak 235. cikkéhez kell fordulni;

mivel szükség van arra, hogy a Bizottság ötévente összehasonlító értékelést adjon a Tanácsnak ezen irányelv tagállamok általi végrehajtásáról;

mivel a felszín alatti vízre külön irányelv vonatkozik, az nem tartozik ezen irányelv hatálya alá,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ez az irányelv

- a 76/464/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban határértéket állapít meg az ezen irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében vett ipari üzemekből származó szennyvizekben a higanyra vonatkozó kibocsátási szabványokra,

- a 76/464/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a vizekre minőségi célkitűzéseket fogalmaz meg a higanyra vonatkozóan,

- a 76/464/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban határidőket határoz meg a tagállamok illetékes hatóságai által a meglevő kibocsátásokra adott engedélyek feltételeinek teljesítésére,

- a 76/464/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban mérési referenciamódszereket határoz meg a kibocsátásokban és a vizekben lévő higanytartalom meghatározásához,

- a 76/464/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban megfigyelési eljárást határoz meg,

- előírja a tagállamok számára, hogy működjenek együtt olyan kibocsátások esetében, amelyek több tagállam vizeit érintik.

(2) Ezen irányelv hatálya - a felszín alatti vizek kivételével - a 76/464/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott vizekre terjed ki.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alakalmazásában

a) "higany":

- a higany kémiai elem,

- a bármely vegyületében jelen lévő higany,

b) "határértékek":

az I. mellékletben megadott értékek;

c) "minőségi célkitűzések":

a II. mellékletben felsorolt követelmények;

d) "ipari üzem":

minden olyan üzem, amelyben alkáli-kloridokat higany katódcellák felhasználásával elektrolízises eljárásnak vetnek alá.

e) "meglévő üzem":

ipari üzem, amely működik az ezen irányelvről szóló értesítéskor;

f) "új üzem":

- olyan ipari üzem, amely az ezen irányelvről szóló értesítést követően kezdi meg működését,

- olyan meglévő ipari üzem, amelynek a higanykatód cellák felhasználásával történő klóralkálielektrolízis kapacitása jelentősen megnövekedett az ezen irányelvről szóló értesítést követően.

3. cikk

(1) A határértékeket, a betartásukra megállapított határidőket és a kibocsátások megfigyelésére és ellenőrzésére szolgáló eljárásokat az I. melléklet tartalmazza.

(2) A 76/464/EGK irányelv 3. cikkében meghatározott engedélyeknek legalább olyan szigorú rendelkezéseket kell tartalmazniuk, mint amilyenek ezen irányelv I. mellékletében szerepelnek, kivéve azokat az eseteket, amikor egy tagállam a 76/464/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltakat valósítja meg ezen irányelv II. és IV. melléklete alapján.

Ezeket az engedélyeket legalább négyévenként ellenőrzik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésből és a 76/464/EGK irányelv rendelkezéseiből eredő kötelezettségeik sérelme nélkül, a tagállamok csak akkor adhatnak ki engedélyt új üzemeknek, ha ezek az engedélyek a higany kibocsátás megakadályozása érdekében az elérhető legjobb műszaki megoldásnak megfelelő szabványokra vonatkoznak.

A választott eljárástól függetlenül, amennyiben az alkalmazni kívánt intézkedések műszaki okok miatt nem felelnek meg az elérhető legjobb műszaki megoldásnak, az érintett tagállam még az engedélyezés előtt benyújtja a Bizottságnak az ennek okait alátámasztó indoklást.

A Bizottság három hónapon belül eljuttat egy jelentést a tagállamoknak, amelyben rögzíti véleményét a második albekezdésben meghatározott mentességgel kapcsolatban.

(4) A higany jelenlétének meghatározására szolgáló elemzési referenciamódszert a III. melléklet 1. pontja írja le. Más módszerek alkalmazhatók, feltéve, ha azok kimutatási határa, precizitása és pontossága legalább annyira megfelelő, mint a III. melléklet 1. pontjában meghatározottak. Az elfolyó térfogatáram mérésekor megkövetelt pontosságot a III. melléklet 2. pontja tartalmazza.

4. cikk

A tagállamok gondoskodnak azoknak a vizeknek a megfigyeléséről, amelyeket az ipari üzemekből származó kibocsátások érintenek.

Olyan kibocsátások esetében, amelyek több tagállam vizeit érintik, ezek a tagállamok együttműködnek az ellenőrzési eljárások harmonizálása érdekében.

5. cikk

A tagállamok 3 éves időközönként tájékoztatást küldenek a Bizottságnak ennek az irányelvnek a végrehajtásáról ágazati jelentés formájában, amely más, ehhez tartozó közösségi irányelveket is felölel. Ez a jelentés a 91/692/EGK irányelv ( 5 ) 6. cikkében megállapított eljárással összhangban, a Bizottság által kidolgozott kérdőív vagy vázlat alapján készül el. A kérdőívet vagy vázlatot a jelentés által felölelt időszak kezdeteelőtt 6 hónappal küldik meg a tagállamoknak. A tagállamok a jelentést az általa felölelt 3 éves időszak végétől számított 9 hónapon belül küldik meg a Bizottságnak.

Az első jelentés az 1993-tól 1995-ig terjedő időszakot öleli fel.

A Bizottság a tagállamok jelentésének benyújtását követő 9 hónapon belül közösségi jelentést tesz közzé az irányelv végrehajtásáról.

Abban az esetben, ha megváltoznak a tudományos ismeretek, főleg a higany toxicitását, élettartamát, az élő szervezetben és az üledékekben való felhalmozódását tekintve, vagy ha tökéletesednek a legjobb rendelkezésre álló műszaki eszközök, a Bizottság szükség esetén a Tanácsnak megfelelő javaslatokat nyújt be a határértékek és a minőségi célkitűzések módosítása céljából.

6. cikk

(1) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1983. július 1-je előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

Határértékek, a határértékek betartására vonatkozó határidők és a kibocsátások megfigyelésének (monitoring) és ellenőrzésének eljárásai

1. A következő táblázat a koncentrációértékekben kifejezett határértékeket tartalmazza, amelyeket alapvetően nem szabad túllépni. Mértékegység Határértékek, mint havi középértékek, amelyeket július 1-jétől nem szabad túllépni Megjegyzések 1983 1986 A sóoldat visszavezetése és sóoldatveszteség mikrogramm higany literenként 75 50 az ipari üzem területéről származó valamennyi kibocsátásban lévő összes higanymennyiségre érvényes A legnagyobb koncentrációban kifejezett határértékek semmi esetre sem haladhatják meg a legnagyobb higanymennyiség és az installált klórtermelési kapacitás tonnánkénti vízigényének hányadosát.

2. Mivel a kibocsátások higanykoncentrációja a víz mennyiségének függvénye, amely az eljárás és az ipari üzem jellege szerint változik, a következő táblázatban megadott határértékeket, amelyek a kibocsátott higany mennyisége és a tonnában kifejezett, installált klórtermelési kapacitás hányadosaként vannak kifejezve, minden esetben be kell tartani. Mértékegység Határértékek mint havi középértékek; átlépésük július 1-jétől tilos Megjegyzések 1983 1986 A sóoldat visszavezetése Gramm higany/ tonnában kifejezett installált klórtermelési kapacitás 0,5 0,5 a klórt termelő egységek kibocsátásában lévő higanyra érvényes 1,5 1,0 az ipari üzem területéről származó valamennyi kibocsátásban lévő összes higanymennyiségre érvényes Sóoldat-veszteség Gramm higany/ tonnában kifejezett installált klórtermelési kapacitás 8,0 5,0 az ipari üzem területéről származó valamennyi kibocsátásban lévő összes higanymennyiségre érvényes

3.

A határértékek, mint napi középértékek, a négyszeresei az 1. és 2. pont szerinti megfelelő havi középértékek határértékeinek.

4.

Annak ellenőrzéséhez, hogy a kibocsátások megfelelnek-e azoknak a kibocsátási szabványoknak, amelyeket az e mellékletben meghatározott határértékeknek megfelelően rögzítettek, ellenőrzési eljárást kell bevezetni. Ez az eljárás előírja

- 24 óra kibocsátásaiból naponta egy reprezentatív minta vételét és e mintában a higanykoncentráció mérését, valamint

- az ezen időszakban történő teljes kibocsátás mérését.

Az egy hónap alatt kibocsátott higany mennyiségét az e hónapban mért napi higanykibocsátások mennyiségének összegeként kell kiszámítani. Ezt az összeget azután el kell osztani a tonnában kifejezett installált klórtermelési kapacitással.

II. MELLÉKLET

Minőségi célkitűzések

Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 76/464/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti kivételes szabályozást alkalmazzák, azokat a kibocsátási szabványokat, amelyeket a tagállamok az említett irányelv 5. cikke szerint határoznak meg és alkalmaznak, úgy kell rögzíteni, hogy betartsák az alábbiakban felsoroltak közül a megfelelő minőségi célkitűzést (vagy célkitűzéseket) azon a területen, amelyet a klóralkálielektrolízis-iparágból származó higanykibocsátás érint. Minden esetben az illetékes hatóság jelöli ki az érintett területet és választja ki az 1. szám alatt felsoroltak közül azt a célkitűzést, vagy azokat a célkitűzéseket, amelyet (amelyeket), az érintett terület rendeltetésére tekintettel megfelelőnek talál, számításba véve, hogy ezen irányelv célja mindenféle szennyezés megakadályozása.

1. Annak érdekében, hogy a 76/464/EGK irányelv értelmében vett szennyezést az ugyanazon irányelv 2 cikke szerint meg lehessen akadályozni, a következő célkitűzések adottak:

1.1.

A higanykoncentráció a reprezentatív próba indikátorává választott halakból vett húsban nem lépheti túl a 0,3 mg/kg nedves súly értéket.

1.2.

Az összes higanykoncentráció a kibocsátások által érintett belföldi felszíni vizekben, nem lépheti túl egy év eredményeinek számtani középértékeként az 1 μg/l értéket.

1.3.

Azokban a torkolati vizekben, amelyeket a kibocsátások érintenek, az oldott higany koncentrációja egy év eredményeinek számtani középértékeként nem lépheti túl a 0,5 μg/l értéket.

1.4.

Azokban a parti tengerekben és a torkolati vizektől különböző belső parti tengervizekben, amelyeket a kibocsátások érintenek, az oldott higany koncentrációja egy év eredményeinek számtani középértékeként nem lépheti túl a 0,3 μg/l értéket.

1.5.

A víz minőségének meg kell felelnie a higany tekintetében az e vizekre alkalmazandó összes többi tanácsi irányelvnek is.

2.

A higany koncentrációja nem növekedhet jelentősen az idővel az üledékekben vagy a puhatestűekben és a kagylókban.

3.

Ha egy terület vizeire több minőségi célkitűzést is alkalmaznak, a víz minőségének e célkitűzések mindegyikének meg kell felelnie.

4.

Amennyiben technikai okok miatt szükségesnek tűnik, az előző 1.2., 1.3. és 1.4. pontok alatt felsorolt minőségi célkitűzések számértékeit kivételesen és a Bizottságnak tett bejelentés után 1986. június 30-ig 1,5 tényezővel megszorozható.

III. MELLÉKLET

Mérési referenciamódszerek

1.

A vízben, a halak húsában, az üledékekben, a puhatestűekben és a kagylókban a higany tartalmának meghatározására szolgáló elemzési referenciamódszer a láng nélküli atomabszorpciós spektrofotometria a minta megfelelő előkészítése után, figyelembe véve különösen a higany előoxidációját, és a higany-ionok Hg(II) azt követő redukcióját.

Be kell tartani azt a kimutatási határt ( 6 ), amelynél a higanykoncentrációt ± 30 %-os pontossággal, és ± 30 %-os precizitással mérik a következő koncentrációk mellett:pobleme (6)

- kibocsátások esetében az engedélyben megadott megengedett legnagyobb higanykoncentráció egy tizede,

- felszíni vizek esetében a minőségi célkitűzésekben meghatározott higanykoncentrációk egy tizede,

- a halak, puhatestűek, kagylók húsa és üledék esetében a minőségi célkitűzésekben megadott higanykoncentrációk egy tizede,

- üledékek estében a mintában lévő higanykoncentráció egy tizede, vagy a 0,05 mg/kg szárazanyag közül a nagyobb érték.

2.

Az elfolyó térfogatáram mérésére ± 20 %-os pontosság van előírva.

IV. MELLÉKLET

A minőségi célkitűzésekre vonatkozó megfigyelési eljárások

1.

Minden olyan engedélyhez, amit ezen irányelv alkalmazásával adnak meg, az illetékes hatóság határozza meg a korlátozásokat, az ellenőrzési modalitásokat és a határidőket a vonatkozó minőségi célkitűzés, vagy a minőségi célkitűzések betartásának biztosítása érdekében.

2.

A 76/464/EGK irányelv 6. cikkének 3. bekezdésével összhangban a tagállam minden kiválasztott és alkalmazott minőségi cél esetében tájékoztatja a Bizottságot:

- a bevezetési helyekről és az eloszlás módjáról,

- arról a területről, amelyen a minőségi célkitűzést alkalmazzák,

- a mintavételek helyéről,

- a mintavételek gyakoriságáról,

- a mintavételi- és a mérési módszerről,

- az eredményekről.

3.

A mintáknak a vizek minőségére megfelelően reprezentatívnak kell lennie a kibocsátással érintett területen, és a mintavétel gyakoriságának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy azzal ki lehessen mutatni a víz állapotának esetleges változásait, különösen a vízháztartás természetes változásainak figyelembevétele mellett. Tengeri halak esetében az elemzéshez vett mintáknak a számszerűséget és a fajtát tekintve megfelelően reprezentatívnak kell lenniük.

4.

A II. mellékletben előírt 1.1. minőségi célkitűzésekkel összefüggésben az eljáró hatóság kiválasztja az indikátorként elemzendő halfajtákat. Tengervíznél a fajták a parti tengervizekben élő, a helyszínen kifogott fajták közül magukban foglalhatják, például a tőkehalat, a veresszárnyú koncért, a sima lepényhalat, a makrélát, a foltos tőkehalat, és az érdes lepényhalat.

( 1 ) HL L 129., 1976.5.18., 23. o.

( 2 ) HL C 169., 1979.7.6., 2. o.

( 3 ) HL C 341., 1980.12.31., 24. o.

( 4 ) HL C 83., 1980.4.2., 16. o.

( 5 ) HL L 377., 1991.12.31., 48. o.

( 6 ) Ezeknek a kifejezéseknek a definíciója megfelel a tagállamokban az ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérésének módszereiről, valamint a mintavételek és elemzések gyakoriságáról szóló, 1979. október 9-i 79/869/EGK tanácsi irányelvben lévő definícióknak. HL L 271., 1979.10.29., 44. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31982L0176 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31982L0176&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01982L0176-19911223 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01982L0176-19911223&locale=hu

Tartalomjegyzék