A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20510/2010/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 355. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 9. §] Bírók: Csőke Andrea, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.20.510/2010/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sahin-Tóth Balázs ügyvéd által képviselt I.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r. felpereseknek a dr. Vaskó Katalin jogi előadó által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság előtt 13.P.20.580/2008. számon megindult és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.125/2009/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által 31. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését - a perköltségviselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 100.000 (Egyszázezer) forint tőkét és ennek 2008. január 1-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatát.

A peres felek első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségeiket maguk viselik.

Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint az .. által indított közérdekű kereset alapján a Debreceni Ítélőtábla a 2006. június 9-én meghozott Pf.I.20.683/2005/7. számú jogerős ítéletében - az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva - megállapította: az alperes azzal az intézkedésével, hogy az általa fenntartott - több oktatási intézmény mellett a - .. a .. való igazgatási és gazdasági integrációjának 2004. július 1-jei időpontjában elmulasztotta a beiskolázási körzet tekintetében való integrációt és arra csak 2005. augusztus 30-i hatállyal került sor, megsértette a felperes által képviselt roma származású tanulók egyenlő bánásmódhoz való jogát. Kötelezte az alperest, hogy a másodfokú ítélet rendelkező részét a felek megjelölésével juttassa el a Magyar Távirati Irodához. A miskolci .. tagiskolájában a III.r. felperes a 2004/2005. tanévben, a többi felperes a 2005/2006. tanévben fejezte be az általános iskolai tanulmányait.

A felperesek keresetükben kérték megállapítani, hogy az alperes megsértette az egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogaikat, továbbá az alperes elégtétel adására és személyenként 500.000 forint nem vagyoni káruk, valamint 2008. január 1-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatának megfizetésére kötelezését. Kereseti álláspontjuk szerint az alperes azzal, hogy az általa fenntartott oktatási intézmények igazgatási és gazdasági integrációját a beiskolázási körzethatárok tekintetében nem hajtotta végre, a felperesek el voltak zárva attól a lehetőségtől, hogy átiratkozzanak a magasabb oktatási színvonalat képviselő székhelyi iskolába. Az alperes magatartásának következményeként továbbtanulási és életlehetőségeik hátrányosan alakultak.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint önmagában a jogsértés - korábbi perben hozott jogerős ítélettel történt - megállapítása a kártérítés alapjául nem szolgálhat. A felperesek pedig a perben nem bizonyítottak olyan hátrányt, amely indokolja a nem vagyoni kárpótlást. A felperesek ugyanis nem a megfelelő színvonalú oktatás hiányában, hanem azért nem nyertek felvételt az általuk választott középiskolákba, mert képességeik, illetve tanulmányi eredményeik nem voltak elegendőek a középiskolák által támasztott követelményeknek.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a pert - elállása folytán - a II.r. felperes tekintetében megszüntette. Megállapította: az alperes azzal az intézkedésével, hogy az általa fenntartott Iskolának .. Iskolával való igazgatási és gazdasági integrációjának 2004. július 1-jei időpontjában elmulasztotta a beiskolázási körzet tekintetében való integrációt - s arra csak 2005. augusztus 30-i hatállyal került sor - megsértette az I., III., IV., V. és VI.r. felperesek egyenlő bánásmódhoz való jogát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 10.000 forint perköltséget. Rendelkezése szerint a le nem rótt illetéket az állam viseli. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az integráció nem teljes körű megvalósítása miatt a felperesek, akik a közérdekű keresettel érintett csoport tagjai, hátrányt szenvedtek, amelyet a korábbi, közérdekű igényérvényesítés folytán hozott jogerős ítélet is megállapított. A tagiskolából a székhelyi iskolába való átiratkozás lehetősége ugyanis nem azonos a körzethatáron belül és azon kívül lakó gyermekek számára. Utóbbi esetben a gyermek felvételének kérdésében az iskolának mérlegelési lehetősége van. Annak nincs jelentősége, hogy az átjelentkezés igényével a felperesek éltek-e. Önmagában a lehetőségtől való megfosztás megalapozza a jogsértés megállapítását. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a Ptk. 75. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pont alapján a jogsértést megállapította és a c) pont alapján alkalmazta az egyéb objektív jogkövetkezményt. A Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontján keresztül alkalmazandó Ptk. 339. § (1) bekezdés alapján előterjesztett nem vagyoni kárigényt ugyanakkor alaptalannak találta. Nem fogadta el a felpereseknek azt az álláspontját, hogy a korábbi perben a jogsértés megállapításával egyidejűleg a kárigény jogalapja is megállapításra került. Kifejtette, hogy a kártérítés általános szabályai szerint szükséges bizonyítani a jogsértéssel okozati összefüggésben keletkezett, nem vagyoni kárpótlást megalapozó hátrányt. A lefolytatott bizonyítás eredményeként azonban a székhelyi és a tagiskolában folytatott oktatás eltérő színvonala nem volt megállapítható. Ezért önmagában amiatt, hogy a gazdasági integrációval egyidejűleg a beiskolázási körzethatárok nem kerültek módosításra, a felpereseket kár nem érte.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek nyújtottak be fellebbezést, elsődlegesen a nem vagyoni kártérítés iránti keresetüknek való helyt adás, másodlagosan az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítása érdekében. Az alperes az első fokú ítélet helybenhagyását kérte.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek személyenként 5.000 forint másodfokú perköltséget.

A másodfokú ítélet indokolása szerint a közérdekű kereset alapján a korábbi perben hozott jogerős ítélet az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. (Ebtv.) 10. § (2) bekezdése alapján állapította meg a jogellenes elkülönítést. A jogellenes elkülönítés megvalósulásának - a törvényi definíció szerint - nem feltétele az elkülönített csoport által elszenvedett hátrány. A jogellenesen elkülönített oktatás abban az esetben is jogszerűtlen, ha teljes mértékben azonos feltételek biztosításával történik. Ezért önmagában az előzményi perben hozott ítéletből még nem lehet levonni azt a következtetést, hogy a teljes körű integráció elmaradásával a felperesek - akik az ítélettel jogvédelemben részesített csoport tagjai - hátrányt szenvedtek. A téves fellebbezési állásponttal szemben önmagában a személyhez fűződő jog megsértése - a jogellenes magatartással okozati összefüggésben keletkezett kár bekövetkeztének bizonyítása nélkül - nem ad alapot a nem vagyoni kártérítésre. Ezért a perben felperesenként szükséges vizsgálni, hogy a jogsértő magatartással okozati összefüggésben keletkezett-e hátrány.