A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40675/2018/4. számú határozata szerződés létre nem jöttének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 123. §, 253. §] Bírók: Bleier Judit, Koday Zsuzsanna, Pusztai Anita

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.44322/2017/15., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40675/2018/4.*, Kúria Gfv.30188/2019/4. (BH 2020.8.243)

***********

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Vargha Balázs Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Vargha Balázs ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Madar és Társa Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Pozsa László ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés létre nem jöttének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. október 9-én kelt 8.G.44.322/2017/15. számú ítélete ellen a felperes 16. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a perköltségre is kiterjedően - részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes 2017. .......-án módosított alapszabályának II.1.6.) pontja alapján a felperes tulajdonában álló ..... db ........ forint névértékű részvény (ebből ....... db törzsrészvény és ......... db likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény) tulajdonának átruházása tárgyában vételi jogot alapító szerződés nem jött létre. A felek az elsőfokú eljárással felmerült költségeiket maguk viselik. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felek a másodfokú eljárással összefüggésben felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2017. .........-én kelt vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozata szerint az adásvétel a felperesnek az alperesi társaságban meglévő ........ darab törzsrészvénye és ........... likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvénye tárgyában a felek között nem jött létre, így a felperes a részvények tulajdonosa, és a részvényekre nem történt vételi jog alapítása.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 431.800 forint ügyvédi munkadíjat.

Az ítélet indokolásában idézte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:58. §-át, a 6:225. § (1) bekezdését, a 3:213. § (1) bekezdését, a 3:214. § (1) bekezdését és a 3:215. § (3) bekezdését. Megállapította, hogy az alperes a 2017. június 30-án megtartott közgyűlésén meghozott 3/2017. (VI.30.) számú határozatával megerősítette a vezérigazgató 1/2017. (VI.30.) számú határozatát, amely a társaság alaptőkéjének felemeléséről rendelkezett, és a közgyűlésen új alapszabályt fogadott el. A 2017. június 30-án megtartott közgyűlésen hozott határozatok felülvizsgálata tárgyában nincs eljárás folyamatban. Ettől a naptól kezdődően a társaságnak az új alapszabályt kell alkalmazni. Az alapszabály II.1.6. pontja szerint az alperes a saját részvényeire elővásárlási jogot alapított. A Ptk. 3:102. § (4) bekezdése alapján a létesítő okirat módosításánál az alapításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, így az alapszabály módosítását tartalmazó okiratot a tagoknak nem kell aláírniuk. Idézte a Ptk. 3:215. § (4) bekezdését, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 7. § (2) bekezdését és a 8. § (2) bekezdését. Az alperes csatolta a K. Zrt.-hez benyújtott, a vezérigazgató által aláírt okiratokat. Nem volt vitás, hogy a módosított alapszabállyal egyező az alperesnek a K. Zrt.-hez benyújtott nyilatkozata. A 2017. .......-tól hatályos alapszabály II.1.6. pontjában a szindikátusi szerződésben szabályozott eljárást követően az úgynevezett "bad leaver" besorolást és az alperes javára vételi jog alapítását az alperes meglévő összes részvényére kikötötték. A 3/2017. (VI.30.) számú közgyűlési határozatot a felperes nem támadta meg, így az alperest megilleti a vételi jog az úgynevezett "bad leaver" besorolás esetén. A felperes a szindikátusi szerződés aláírásával annak tartalmát elfogadta. Az alapszabálynak az a rendelkezése, amely a szindikátusi szerződésben szabályozottakat átvette, a "bad leaver" besorolást jogkövetkezményeit illetően nem tekinthető olyan új szabályozásnak, amelynek visszamenő hatálya lenne. Az alperes a felperest a 2010. .......-én tartott közgyűlésen a 4/2012. (VII.25.) számú közgyűlési határozattal a szindikátusi szerződés ....... pontja értelmében "bad leaver"-nek minősítette. A határozat felülvizsgálatát a felperes nem kérte, ezáltal elfogadta annak tartalmát. A szindikátusi szerződés 9.2.2. pontjának megfelelően az alperes a hatályos alapszabályban a részvényekre vételi jogot kötött ki. Az alperes 2017. december 12-én megküldte, és a felperes 2017. december 14-én átvette a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot, amely a Ptk. 6:225. §-a szerint hatályosult. Mindezekre tekintettel elutasította a felperes keresetét, mert a felek között a részvények átruházása a vételi jog gyakorlásával bekövetkezett.

Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes annak megváltoztatásával keresetének teljesítését kérte.

Álláspontja szerint már az ítélet tényállási részéből is kiderült, hogy a vételi jogot a szindikátusi szerződés nem keletkeztetett, és az elsőfokú bíróság ennek ellenére jutott arra a következtetésre, hogy a felek vételi jog alapításáról rendelkeztek. A szindikátusi szerződés 9.2. pontja értelmében a társaság a "bad leaver" részvényes részvényeit a társaság előző évi eredményének 5%-a fejében jogosult megvásárolni. Ha mindez vételi jogot alapító rendelkezés is lenne, az ekkor hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 375. § (2) bekezdése értelmében a határozatlan időre alapított vételi jog 6 hónap elteltével megszűnt. Maga az alperes is azt adta elő, hogy a szindikátusi szerződés nem hozott létre vételi jogot. Iratellenes, hogy a szindikátusi szerződés 2006 októberében történő aláírása, illetve a felperes távollétében elfogadott és újraszabályozott alapszabály elfogadása vételi jogot keletkeztetett, és a K. Zrt. bármilyen intézkedése sem keletkeztet ilyen jogot. A vételi jogot a Ptk. 6:225. § (1) bekezdése értelmében csakis a vételi jog tárgyának tulajdonosa alapíthatja szerződéssel, amelyben a tulajdonos a felperes, a vételi jog jogosultja pedig az alperes lenne. Az alapszabály módosítása nem alkalmas a kétpólusú jogviszony létrehozására. A Ptk. 5:13. § szerint a tulajdonos tulajdonjogának tárgyán teljes és kizárólagos hatalom illeti meg, ezért ezt a rendelkezést is durván sérti az elsőfokú ítélet. A Ptk. 3:102. § (4) bekezdésének tartalmából sem következik, hogy a kisebbségi részvényes részvényeire a többségi részvényes vételi jogot alapíthat.