BH 1969.4.6023 Az ingatlan egy részét érintő elbirtoklást az érintett ingatlan átruházása csak akkor szakítja meg, ha az átruházás kétségtelenül és felismerhetően kiterjed a kérdéses ingatlanrészre is. Nem tekinthető az elbirtoklás alatt álló ingatlanrészre vonatkozó rendelkezésnek önmagában az, hogy a telekkönyvi megjelölés és tulajdon-átruházás formailag az egész ingatlanra vonatkozik [Ptk. 124. § (1) bek. b) pont].

A perbeli 194 négyszögöl területű ingatlannak telekkönyvileg nyilvántartott tulajdonosai az alperesek.

Kezdetben a felperesként egyedül fellépő özv. N. I.-né keresetlevelében előadta, hogy ebből az ingatlanból 44 négyszögöl területet kb. 40 éve békésen birtokol, ezt az ingatlanrészt tehát elbirtokolta. Előzményként előadta, hogy a kérdéses ingatlanrészt ő és a férje 1926-ban megvásárolták, s a 44 négyszögöl területet ekkor kerítették el a sajátjukhoz. Annak megállapítását kérte, hogy a szóban levő ingatlanból ennek a 44 négyszögölnek a tulajdonjoga őt és a meghalt férjét illeti elbirtoklás jogcímén.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, viszontkeresetet támasztottak, és a felperest arra kérték kötelezni, hogy az általa elfoglalva tartott "8,5 hossz ölnyi" ingatlanrészt bocsássa az ő birtokukba.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, és az alperesek viszontkeresetet elutasította.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította, s az alperesek viszontkeresete folytán a felperest arra kötelezte, hogy az alperesek ingatlanához tartozó 44 négyszögöl területet bocsássa az alperesek birtokába és használatába. Döntését a Ptk. 121 - 124. §-aira alapítva, azt az álláspontot foglalta el, hogy az elbirtoklás megszakadt, s így a felperes elbirtoklása nem következett be.

A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A törvényességi határozat rámutatott arra, hogy ingatlan telekkönyvi állapotát érintő perről lévén szó, a bíróságnak feltétlenül gondoskodnia kellett volna a perbeli ingatlanok hiteles telekkönyvi kivonatának a beszerzéséről. Szükségesnek tartotta a tényállás további felderítését, mindenekelőtt olyan telekkönyvi kivonat beszerzését, amely a perbeli ingatlan telekkönyvi betétjének B. lapjára vonatkozóan a megszűnt bejegyzéseket is magában foglalja, továbbá a telekkönyvi iratok beszerzését és az alperesi jogelődök (átruházók) tanúkénti kihallgatását az átruházás körülményeire.

Az új eljárás során az eredeti felperes mellett - tehát ugyanabban a perállásban - perbeléptek "az ingatlan többi tulajdonosai is", akik a maguk részéről is a keresetet eredeti formájában terjesztették elő. A per adatai szerint a személyükben így bővült felperesek az alperesekkel szomszédos, a 218. hrsz. alatt felvett ingatlanok telekkönyvi tulajdonosai.

A felperesek az új eljárásban csatolták az építésügyi hatóság által jóváhagyott megosztási vázrajzot, amely szerint az alperesek nevén álló ingatlanból 30 négyszögöl terület kerülhet leválasztásra. Ezek után a felperesek keresetüket módosították, és annak megállapítását kérték, hogy a vázrajzon megjelölt 30 négyszögöl területre szereztek tulajdonjogot elbirtoklás címén.

Az alperesek viszontkeresetüket ugyanilyen értelemben "a 30 négyszögöl visszaadására" módosították.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperesek keresetét elutasította, az alperesek viszontkeresetének helyt adott, és a felpereseket 500 Ft együttes első- és másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezte.