A Győri Törvényszék P.20880/2004/37. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 339. §, 344. §, 360. §] Bíró: Savanyóné dr. Lakatos Erzsébet

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

P.20.880/2004/37. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A megyei bíróság dr. Kalas Géza ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű felperesnek dr. Pergel Ügyvédi Iroda /ügyintéző: dr. Pergel Elza ügyvéd/ által képviselt I. rendű, dr. Terényi Katalin ügyvéd által képviselt II.- III. rendű, a Barcza és Társai Ügyvédi Iroda /ügyintéző: dr. Kaponya István ügyvéd/ által képviselt IV. rendű alperes ellen értékcsökkenés megfizetése iránt indított perben meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A megyei bíróság kötelezi az I-III. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessenek meg egyetemlegesen az I. rendű felperes részére 9.880.000 /Kilencmillió-nyolcszáznyolcvanezer/ Ft-ot, a II-IV. rendű felperes részére fejenként 1.773.333 /Egymillió-hétszázhetvenháromezer-háromszázharminchárom/ Ft-ot és a tőkeösszegek után 2003. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó kamatot. A kamat mértéke 2003. és 2004. évben évi 11 %, 2005. január 1. napjától pedig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű.

15 nap alatt köteles továbbá az I-III. rendű alperes egyetemlegesen megfizetni az I. rendű felperes részére 200.000 /Kettőszázezer/ Ft, a II-IV. rendű felperes részére fejenként 40.000 /Negyvenezer/ Ft perköltséget.

Kötelezi továbbá a II-III. rendű alperest, hogy az illetékhivatal felhívásában írt módon és időben egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Állam részére a 900.000 /Kilencszázezer/ Ft feljegyezett kereseti illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon 5 példányban benyújtható - a Győri Ítélőtáblához címzendő - fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen benyújtott fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul

- a felek ezt kérték.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására a fellebbező fél ellenfele tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I n d o k o l á s :

A bíróság a tárgyalás adatai, a felek előadása, a becsatolt okiratok tartalma, a helyszíni szemle adatai, tanúvallomása, iü. ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi család a ..sz. alatti ingatlan tulajdonosa 1972-től, a II-IV. rendű felperes illetőségét az ½-ed illetőségű I. rendű felperes haszonélvezeti joga terheli.

Az 1972-es ÁRT u. északi oldalát zöldterületként tartalmazta, az 1976-os ÁRT programterve változatlanul zöldterületi felhasználást javasolt. Az 1998-ban jóváhagyott, mai napig érvényben lévő szabályozási terv szerint az ingatlan falusias lakóövezetbe tartozik, 30 %-os beépítéssel. A 81-es számú főút átépítése előtt mindkét irányból tehergépkocsival behajtani tilos tábla volt érvényben, kivéve a célforgalom.

A bevezető új szakasz megépítését megelőzően a tehergépjárművek eseti előfordulását sérelmezték az ott lakók, ill. az időszakosan jelentkező - reggel 6 előtt, illetve 13-15 óra között - a nagyobb mérvű személygépjármű átmenő forgalmat. Az utca szabálytalanságból eredő leterheltsége nem volt jellemző.

A bevezető új szakasz megépítését megelőzően zaj- és rezgésterhelési határértéknek nem kellett teljesülnie az akkor hatályos 12/1983. /V.12./ MT sz. rendelet szerint, mert a határértékek teljesítése csak az újonnan létesítendő utakra vonatkozott. A terület a városi alapzaj mellett gyakorlatilag csendes volt.

... város közlekedésének egyik neuralgikus pontja volt a 81. sz. főút győri bevezető szakasza. Az átkelési szakasz építése évek óta szerepelt a város tervei között. Az átépítés fontosságát igazolta, hogy a megnövekedett forgalom káros hatásai a környezetben élők számára már az elviselhetőség határán voltak.

Az út megépítéséhez szükséges területeket az előzetes beruházási megállapodásnak megfelelően az I.rendű alperes bocsátotta rendelkezésre. A .../ a III. rendű alperes korábbi elnevezése/ a II. rendű alperes megbízásából eljárva a beruházáshoz szükséges hatósági engedélyek megszerzését végezte. A beruházó a II. rendű alperes volt. Az I-III. rendű alperes által 2002. március 29-én kötött beruházási megállapodás értelmében a megépülő 81. sz. főúti bevezető szakasz az állami úthálózat részét fogja képezni, míg a kerékpárút és gyalogjárda, valamint az útterületen kívüli közterületek az önkormányzat tulajdonába kerülnek.

2002. év során indult el a 81. sz. főút győri bevezető szakasz építés kivitelezési munkája. Az ideiglenes forgalomba helyezés 2002. december 20-án, a végleges műszaki átadás 2003. május 8-án volt.

A zajterhelési határérték, megengedett egyenértékű rezgésgyorsulás tekintetében elkészült a 81-es út terhelési vizsgálata. A 81-es út melletti körforgalom, továbbá a körforgalomba bevezető ... út, az ... vezető út és a ... út együttes zaját tartalmazó értékből visszaszámolt érték /a tényleges mérés a 81-es útra néző erkélyen volt/ a vonatkozó előírásoknak megfelel. A zajterhelési határérték nappal 65 dB, a mért adat 55 dB, éjszakai határérték 55 dB, a mért adat pedig 46 dB. Az út melletti lakóháznál a rezgések időnként elérik az érzéskelési küszöb szintjét, zavarók, de nem haladják meg a jogszabályban meghatározott határértéket. A felperesi házban a közlekedési eredetű rezgések a nehézjárművek /nehéz teher, pótkocsis, nyerges vontató, csuklós autóbusz/ elhaladásakor észlelhetők, érik el az érzékelési küszöböt. A ... város felől érkező járművek már nagyobb távolságból "üres" fokozatban gurulnak a körforgalomig, a körforgalomnál általában ráfékeznek, majd a körforgalomból távozva gyorsítanak fel a megengedett sebességre. A zajvédő fal árnyékoló hatása csak a földszinti lakószobák vonatkozásában érvényesül, a járművek zaja az emeletre akadálymentesen terjed.

Az út átadásra került az országos közúthálózat részeként a Magyar Államnak, kezelője a III. rendű alperes. A tehermentesítő út megépítése által a felperesi ingatlan előtti út lakóút funkciót tölt be.

A felperesek ingatlanának környezeti terhelése - a megépült zajvédő fal ellenére - igen jelentős.

A felperesek ingatlana a csomópont kialakítását követő zaj- és rezgésterhelés, légszennyezettség a korábban családi házas, kertvárosi beépítésű ingatlan forgalmi értékét megváltoztatta. A 2002. évi - beruházás előtti - forgalmi érték 38 millió Ft, a közút elkészülte után az értékcsökkenés 40 %, azaz 15.200.000 Ft.

Az I. rendű alperes 30 évre az ingatlan környezetében lévő 3675 m2 területű beépítetlen területét bérbe adta a IV. rendű alperesnek üzemanyagtöltő állomás felépítése érdekében. Megismételt eljárást követően a II. fokú építésügyi hatóság 2005. december 2-án építési engedélyt adott. Az I. és IV. rendű alperessel szemben a felperesek részéről 10 %, azaz 3.800.000 Ft értékcsökkenés megfizetése iránti igény tárgyában - idő előttiség okán - a bíróság nem jogerősen a pert megszüntette.