12/1983. (V. 12.) MT rendelet

a zaj- és rezgésvédelemről[1]

A Minisztertanács az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény 53. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja, hogy az emberi környezet és az emberi egészség megóvása érdekében megállapítsa az azokat veszélyeztető zajok és káros rezgések elleni védelem (a továbbiakban együtt: zaj- és rezgésvédelem) alapvető szabályait.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) veszélyes mértékű zaj: a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajterhelési (zajimissziós), illetőleg zajkibocsátási (zajemissziós) határértéket;

b) veszélyes mértékű rezgés: a szilárd testek olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely meghaladja a megengedett rezgésterhelési (rezgésimissziós), illetőleg rezgéskibocsátási (rezgésemisssziós) határértéket;

c)[2]

(2)[3]

(3) Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre - jellegéből adódóan - határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel, megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.

3. §[4] A munkahelyek belső zaj- és rezgésvédelmét e rendelettel összhangban - külön jogszabály rendelkezései alapján - kell megvalósítani.

A zaj- és rezgésvédelmi követelmények érvényesítése a területrendezés során

4. § (1) A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, illetőleg rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és a rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, illetőleg rezgésterhelési határértéket.

(2) Az országra és meghatározott térségekre készülő regionális tervet zajvédelmi szempontból a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyeztetni kell.

(3) A megyei regionális rendezési tervet, továbbá a településrendezési tervet zajvédelmi szempontból az első fokú környezetvédelmi hatósággal (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) egyeztetni kell.

Létesítéssel kapcsolatos zajvédelmi követelmények

5. § Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást (a továbbiakban együtt: üzemi létesítmény) csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni üzembehelyezni, meglevőt pedig bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

6. § (1)[5] Zajt előidéző

a) üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, illetőleg meglévő üzemi létesítmény felújítása, bővítése és korszerűsítése esetén az építtető,

b) jelentős építési munka esetén a munka megkezdése előtt a kivitelező

köteles a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak megtartásáról gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt zajforrásokra nem kell zajkibocsátási határérték megállapítást kérni, ha a zajterhelési határérték teljesül, és erről a tervező, illetőleg a kivitelező nyilatkozik.

7. § Nem kell kibocsátási határérték megállapítását kérni akkor sem, ha az építési munka természeti csapás elhárítása érdekében vagy más sürgős közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodásának kijavítása) szükséges. Ebben az esetben a zaj- illetőleg rezgésterhelési határérték túlléphetők. Törekedni kell azonban ilyenkor is arra, hogy az okozott zaj, illetőleg rezgés a lehető legkevésbé zavarja a lakosságot.

8. §[6]

9. § (1) A zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelemben ismertetni kell a zajforrásokat, a helyszíni viszonyokat, a zaj csökkentésére tervezett megoldásokat, azok várható eredményét, valamint a zajkibocsátási határérték megállapításához szükséges egyéb adatokat.

(2) A zajkibocsátási határértéket az összes üzemi és építési zajforrás figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy a környezetbe jutó zaj a megengedett zajterhelési határértéket ne haladja meg.

(3) A zajkibocsátási határérték megállapításának módját és vizsgálati módszereit a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter határozza meg.

10. § (1) Út, vasútvonal, polgári repülőtér létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújításának, korszerűsítésének tervezésekor - a zaj- és rezgésterhelési határértékek érvényesítése érdekében - zaj- és rezgésvédelmi munkarészt is kell készíteni, amelyben a hosszú távra tervezett forgalmat kell figyelembe venni.

(2)[7] Autópályával, autóúttal, országos főúttal, ennek belterületi szakaszával, városi gyorsforgalmi úttal, továbbá vasútvonallal, polgári célú repülőtérrel kapcsolatos engedélyezési eljárás során - zaj- és rezgésvédelmi szempontból - be kell szerezni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalását, ha a tevékenység a külön jogszabály szerint nem hatásvizsgálat-köteles.

(3) A zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesítése érdekében út, vasútvonal, polgári repülőtér létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítása, korszerűsítése során a környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgéscsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását írhatja elő.

Meglévő létesítmények zaj- és rezgésvédelmi követelményei

11. § A meglévő zaj- és rezgésforrások által okozott veszélyes mértékű zajt és rezgést fokozatosan, tervszerűen csökkenteni kell.

12. § (1) A környezetvédelmi hatóság meglevő üzemi létesítményre - a 9.§ (2) bekezdésében meghatározott módon - zajkibocsátás határértéket állapíthat meg és előírhatja annak teljesítési határidejét.

(2)[8] Az (1) bekezdés szerinti zajkibocsátási határérték megállapításának módját és a vizsgálati módszereket a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter állapítja meg.

13. § (1) A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértékére jelentős hatással van (a technológia megváltoztatása, zajos gépek üzembe állítása, áthelyezése vagy leállítása stb.) 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentés alapján a környezetvédelmi hatóság új zajkibocsátási határértéket állapíthat meg.

14. § (1) Meglevő út, vasútvonal, polgári repülőtér forgalma által okozott, az új létesítményekre megengedett zaj- illetőleg rezgésterhelési határértéket jelentősen túllépő zaj, illetve rezgés csökkentésére az üzemeltetőnek forgalomszervezési és egyéb intézkedéseket kell tennie. Ilyen intézkedések megtételét a környezetvédelmi hatóság is kezdeményezheti, továbbá a 10. § (3) bekezdésben foglaltakat is alkalmazhatja.

(2) Indokolt esetben polgári repülőtér éjszakai forgalma korlátozható.

(3) Az ország légterébe tilos polgári légiközlekedési eszköz hangsebesség feletti üzemeltetése.

15. § (1)[9] A környezetvédelmi hatóság - az első fokú közegészségügyi hatóság (a továbbiakban: közegészségügyi hatóság) véleményének figyelembevételével - elrendelheti a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, illetőleg felfüggesztését, ha a kötelezett nem teljesíti a 12.§ (1) bekezdése alapján előírt kötelezettségét, és a mulasztásból a környezetre közvetlen, súlyos veszély származhat.

(2) A környezetvédelmi hatóság a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a kötelezettségszegés teljes megszüntetése előtt feloldhatja, ha a közvetlen súlyos veszély már nem áll fenn.

Egyes ipari termékek zajvédelmi követelményei

16. § (1) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

- közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési eszközök tekintetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel,

- munkagépek, gépek, gépi berendezések tekintetében a termék előállítása szerint illetékes miniszterrel

egyetértésben állapítja meg azon termékek körét, amelyeknél azok gyártója (üzemeltetője), illetőleg importált termékek esetén importálója köteles a minőségtanúsítás során a termék zaj- és rezgésjellemzőit (pl. zajteljesítményszint, szabványos hangnyomásszint, rezgésgyorsulás, rezgéssebesség) a terméken vagy a termék kísérő iratain (műbizonylat, minőségi bizonyítvány, gépkönyv stb.) feltüntetni.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott termékekre zaj- és rezgéskibocsátási határértékeket kell megállapítani.

(3) Anyagokat, szerkezeteket és eszközöket csak abban az esetben szabad zaj- és rezgéscsökkentési célra hirdetni, ajánlani és forgalomba hozni, ha azokat zaj- és rezgésvédelmi szempontból is minősítették és azok zaj- és rezgésjellemzőit (akusztikai jellemzőit) feltüntetik.

(4) A zaj- és rezgéskibocsátási határérték megállapítása után a termékeket, továbbá a (3) bekezdés szerinti anyagokat, szerkezeteket és eszközöket zaj- és rezgésvédelmi szempontból minősíttetni kell. A minősítésre jogosult szervet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a termék előállítása (üzemeltetése), illetőleg behozatala szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) jelöli ki.

(5)[10] A zaj- és rezgésvédelmi szempontból történő minőségtanúsítás és minősítés általános feltételeit a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter állapítja meg.

Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület

17. § (1)[11][12]

(2) A fokozottan védett területre megengedett zajterhelési határértéket a népjóléti miniszter a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

Csendes övezet

18. § (1) Csendes övezet alakítható ki a rendeltetése miatt zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény (egészségügyi, oktatási, művelődési stb.) körül.

(2)[13][14]

Zajgátló védőterület

19. § (1) Nagymértékű és zajterhelési határérték alá nem csökkenthető zajkibocsátást eredményező létesítmény (pl. repülőtér) környékén a lakosság és a környezet zaj elleni védelme érdekében zajgátló védőterület jelölhető ki. A védőterületen belül a zaj erőssége szerinti fokozatoknak megfelelően zajgátló övezeteket kell kijelölni.

(2) A zajgátló védőterületet a (4) bekezdésben foglalt kivétellel rendezési tervben kell kijelölni, ennek hiányában azt az építésügyi hatóság jelöli ki.

(3)[15]

(4)[16]

20. § A zajgátló védőterületen

a) az építésügyi hatóság előírhatja az építés (létesítés) sajátos feltételeit.

b) a rendezési terv jóváhagyására jogosult szerv, illetőleg, ha az nem rendelkezett, a területfelhasználás engedélyezésére jogosult építésügyi hatóság használati korlátozást, telekalakítási és építési tilalmat rendelhet el.

A zaj- és rezgésbírság

21. §[17] (1) Zaj-, illetve rezgésbírság (a továbbiakban: bírság) fizetésére kell kötelezni:

a) az üzemeltetőt, illetőleg kivitelezőt, ha a zajt előidéző új üzemi létesítmény üzembe helyezését, valamint építési munka során annak megkezdését követően a számára megállapított zajkibocsájtási határértéket nem tartja be, illetőleg a megengedett rezgésterhelési határértéket túllépi,

b) az üzemeltetőt, ha új út, vasútvonal, továbbá repülőtér létesítését követően okozott zaj, illetőleg rezgés meghaladja a megengedett zaj-, illetőleg rezgésterhelési határértéket.

(2) Bírság fizetésére kell kötelezni az üzemeltetőt akkor is, ha a környezetvédelmi hatóság által megállapított határidőt követően a meglévő üzemi létesítmény által okozott zaj továbbra is meghaladja a megállapított zajkibocsájtási, illetőleg az okozott rezgés meghaladja a megengedett rezgésterhelési határértéket.

22. § (1) A bírság összegét a megengedett zajkibocsátási, illetőleg a zaj- és rezgésterhelési határérték túllépése mértékének, hatásának és ismétlődésének figyelembevételével kell megállapítani.

(2)[18]

(3)[19] A bírság - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a települési önkormányzat, illetve a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A központosított bevétellel azonos mértékű költségvetési támogatás illeti meg a Környezetvédelmi Alap Célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzatot.

23. §[20] A bírságot a zajforrás helye szerint illetékes, a 9. §-sal módosított 25. §-ban megállapított első fokú hatóság szabja ki.

24. § A bírság kiszámításának módját a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter állapítja meg.

Zárórendelkezések

25. §[21] (1) Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben:

a) a melléklet szerinti tevékenységek; továbbá

b) a külön jogszabályban meghatározott, épületek védendő helyiségeiben előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó; valamint[22]

c) a külön jogszabályban meghatározott, épületekben emberre ható rezgés-követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben[23]

ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve

cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén a melléklet szerinti tevékenységeknél.

(2)[24] Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá a mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése, valamint valamennyi környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj-és rezgésvédelmi ügyében az első fokú hatósági jogkört a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség gyakorolja.

26. § Az e rendelet alapján nem a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek hatáskörébe tartozó zaj- és rezgéskibocsátási, továbbá a terjedéssel (transzmisszió) összefüggő követelményeket, határértékeket, valamint vizsgálati módszereket és egyéb zaj- és rezgésvédelmi előírásokat

a)[25] a területrendezés, továbbá az épületek, építmények tekintetében a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,

b) a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési eszközökkel kapcsolatban a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a belügyminiszter,

c) a gépek, gépi berendezések, munkagépek és más ipari termékek tekintetében a termék előállítása szerint illetékes miniszter,

d) a honvédelmi tevékenységgel összefüggésben a honvédelmi miniszter,

e)[26] országos szabványok vonatkozásában a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke

a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel és a népjóléti miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

27. §[27]

28. § (1)[28][29] Ez a rendelet 1984. január 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a népjóléti miniszter, az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik összehangoltan gondoskodnak.

(2) A 16. § rendelkezéseit 1985. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

Melléklet a 12/1983. (V. 12.) MT rendelethez[30]

A jegyző hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek

a) Az alábbi gazdasági tevékenységek (TEÁOR szerint)[31]

- TEÁOR 01 mezőgazdaság, vadgazdálkodás

- TEÁOR 02 erdőgazdálkodás

- TEÁOR 05 halgazdálkodás

- TEÁOR 22 kiadói, nyomdai egyéb sokszorosítási tevékenység

- TEÁOR 45 építőipar

- TEÁOR 50 jármű-kereskedelem, -javítás, üzemanyag-kiskereskedelem

- TEÁOR 51 nagykereskedelem

- TEÁOR 52 kiskereskedelem

- TEÁOR 55 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

- TEÁOR 71 kölcsönzés

- TEÁOR 72 számítástechnikai tevékenység

- TEÁOR 73 kutatás, fejlesztés

- TEÁOR 74 egyéb gazdasági szolgáltatás

- TEÁOR 80 oktatás

- TEÁOR 85 egészségügyi, szociális ellátás

- TEÁOR 90 szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés

- TEÁOR 91 érdekképviselet

- TEÁOR 92 szórakoztatás, kultúra, sport

- TEÁOR 93 egyéb szolgáltatás.

b) Az alábbi szolgáltatás (SZJ szerint):[32]

63.21.24.0 parkolási szolgáltatás.

c) Egyéb lakossági zajkeltés (szomszédsági zajok, hobby-, szabadidős tevékenység).