A Győri Ítélőtábla Pf.20090/2006/35. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 81. §, 177. §, 249. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 339. §, 344. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 35. §] Bírók: Ábrahám Éva, Lezsák József, Vass Mária

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.090/2006/35.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla dr. Kalas Géza ügyvéd által képviselt "I. A" I.r., "I.B " II.r., "I.C." III.r., "I.D." IV.r. felpereseknek dr. Pergel Elza ügyvéd által képviselt "E" Önkormányzat I.r., dr. Fekete Anna ügyvéd által képviselt "F" Rt. II.r. és "G" KHT III.r. alperesek ellen 18.650.000,- forint és járulékai megfizetése iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság által 2006.január hó 11.napján meghozott P.20.880/2004/37. számú ítélete ellen I-II-III.r. alperesek által 39. és 40.sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatja a felpereseknek az I-II.r. alperesekkel szemben előterjesztett keresetét elutasítja.

Mellőzi az I-II.r. alpereseknek egyetemlegesen a felperes részére 9.880.000 (kilencmillió-nyolcszáznyolcvanezer) Ft, a II-IV.r. felperesek részére fejenként 1.773.000 (egymillió-hétszázhetvenháromezer) Ft és a tőkeösszegeknek az elsőfokú ítéletben írt kamatai, valamint az I.r. felperes részére 200.000 (kettőszázezer) Ft, a II-IV.r. felperes részére fejenként 40.000-40.000 (negyvenezer-negyvenezer) Ft perköltség, valamint a Magyar Állam részére 900.000 (kilencszázezer) Ft feljegyzett kereseti illeték megfizetésére szóló marasztalását.

A III.r. alperes által az I.r. felperes részére fizetendő marasztalás tőkeösszegét 5.250.000 (ötmillió-kettőszázötvenezer) Ft-ra, a II-IV.r. felperes részére fejenként fizetendő tőkeösszeget 1.750.000 (egymillió-hétszázötvenezer) Ft-ra és ezen tőkeösszegek után az elsőfokú ítéletben írt kamatokra, az I.r. felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 100.000 (egyszázezer) Ft-ra, a II-IV.r. felperes részére fizetendő elsőfokú perköltség összegét fejenkénti 20.000-20.000 (húszezer-húszezer) Ft-ra, az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására fizetendő feljegyzett kereseti illeték összegét 718.000 (hétszáztizennyolcezer) Ft-ra leszállítja.

Köteles az I.r. felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljárt hatóság felhívására 277.800 (kettőszázhetvenhétezer-nyolcszáz) Ft, a II-IV.r. felperes fejenként 1.400-1.400 (egyezer-négyszáz-egyezer-négyszáz) Ft feljegyzett kereseti illetéket.

Köteles az I.r. felperes megfizetni az I-II.r. alperesnek fejenként 100.000 (egyszázezer) Ft elsőfokú perköltséget.

Köteles a II-IV.r. felperes fejenként megfizetni az I-II.r. alperesnek fejenként 20.000-20.000 (húszezer-húszezer) Ft elsőfokú perköltséget.

Köteles az I.r. felperes megfizetni 15 napon belül a III.r. alperesnek 280.000 (kettőszáznyolcvanezer) Ft, az I-II.r. alperesnek fejenként 50.000-50.000 (ötvenezer-ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

Köteles a II-IV.r. felperes fejenként 15 napon belül megfizetni az I-II.r. alperesnek szintén fejenként 20.000-20.000 (húszezer-húszezer) Ft másodfokú perköltséget.

Köteles a III.r. alperes megfizetni a II-IV.r. felperesnek 15 napon belül fejenként 10.000-10.000 (tízezer-tízezer) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A megyei bíróság az ítéletében kötelezte az I-III.r. alpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg egyetemlegesen az I.r. felperes részére 9.880.000,- forintot, a II-IV.r. felperesek részére fejenként 1.773.333,- forintot és a tőkeösszegek után 2003. január 1-től a kifizetésig számított kamatot.

Kötelezte az I-III.r. alperest egyetemlegesen megfizetni az I.r. felperes részére 200.000,- forint, a II-IV.r. felperes részére fejenként 40.000,- forint perköltséget.

Kötelezte a II-III.r. alperest, hogy az illetékhivatal felhívásában írt módon és időben egyetemlegesen fizessenek meg az állam javára 900.000,- forint feljegyzett kereseti illetéket.

Ítéletének indokolásában rögzítette, ha a közérdekből végzett útkialakítás az előírások betartásával történik is, kárfelelősség megállapítására ad alapot, ha a zavarás a szükséges és az elkerülhetetlen mértéket túllépi. Az a körülmény, hogy a beruházás az építési engedélynek megfelelő volt, a bírói gyakorlat szerint nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

Az új bevezető szakasz kialakítása a felperesek ingatlanának forgalmi értékét jelentősen csökkentette. Az út kialakításából eredő káros hatások, hátrányos változások, melyek a megnövekedett forgalmat, nagyobb zajt, rezgést és légszennyezettséget eredményezik, illetőleg a pihenést, a nyugodt lakhatást zavarják, az ingatlan értékében 40 % értékcsökkenést okoztak.

A megyei bíróság álláspontja szerint az alperesek alaptalanul támadták "H" szakértői véleményének megalapozottságát. A szakértő helyszíni szemlét, a per adatait összehasonlító ingatlanforgalmi adatokat is értékelve aggálytalan szakvéleményt terjesztett elő. A szakértő a beruházás előtti forgalmi értéket 38.000.000,- forintra tette, amely gyakorlatilag azonos a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodájának felkérésére "I" igazságügyi szakértő által 2002. május 15-én adott értékeléssel. A megbízást a nevezett szakértő azért kapta, hogy "az ingatlan vétele érdekében szükséges értékbecslést elkészítse".

A beruházás miatt a 38.000.000,- forint értékű ingatlan értékcsökkenése 40 %-os mértékű. A szabad forgalomban ilyen értékcsökkenést eredményez a csomópont kialakítása. A határértéket el nem érő környezeti terhelés (forgalom-növekedés, ebből eredő zaj, rezgés, légszennyezettség) olyan súlyú, amely a korábban családi házas, kertvárosi beépítésű területen lévő ingatlan forgalmi értékét ilyen jelentős arányban csökkentette. A szakértői tapasztalatok szerint a régi nyomvonal kettévágja a .... utat, amelynek a felperesi ingatlan előtti körforgalomba bevezető szakasza gyakorlatilag "menekülő útként" funkcionál. A személygépkocsi forgalom a felperesi ingatlan előtti ... úton is nőtt. Amennyiben a benzinkút is elkészül, az további értékcsökkenést fog okozni.

A megyei bíróság a szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadta, más szakértő kirendelésére irányuló alperesi indítványt mint szükségtelent elutasította.

Kiemelte, hogy a Ptk.100. §-ára alapított, a 40 %-os értékcsökkenés megfizetésére irányuló felperesi igény megalapozott: a városfejlesztés, a motorizáció fokozódása szükségképpen és elkerülhetetlenül együtt jár bizonyos mértékű zavarással, hiszen minden fejlesztés, beruházás óhatatlanul okoz érdeksérelmeket is. Azonban a felperesek ingatlanát a szükséges mértéket túllépő zavaró hatás éri az ingatlan használata során, az építkezés a felperesek szomszédos ingatlanának értékét szükségtelenül és aránytalanul csökkentette.

Kiemelte továbbá, hogy az előterjesztett jogcímek közül a Ptk. 100.§-ára alapítottat ítélte alaposnak, az érdeksérelem a Ptk.339.§-a alapján alapot ad kárigény érvényesítésére. A teljes megvalósulást követően indított jogvita nem tartozhat a kisajátítási jogszabály hatálya alá.