A Barcsi Járásbíróság B.86/2009/81. számú határozata környezetkárosítás bűntette tárgyában. [1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. §, 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) 51. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Barcsi Járásbíróság B.86/2009/81.*, Kaposvári Törvényszék Bf.131/2011/10., Kúria Bfv.207/2012/5. (BH 2013.2.37)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Városi Bíróság, mint első fokú büntető bíróság n a 2009. december hó 1., a 2010. január 19., március hó 1. és 23., június 8., november hó 15. és december hó 1. napjain megtartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta, majd 2010. december hó 15. napján nyilvánosan kihirdette a következő

Í T É L E T E T:

., anyja I.rendű vádlott anyja neve, szig. száma: szám alatti állandó lakos, tartózkodási helye: szám, illetve . szám, magyar állampolgárságú) - v á d l o t t

b ű n ö s:

1 rb. a Btk. 280.§ (1) bekezdés b.) pont szerinti környezetkárosítás bűntettében.

Ezért a bíróság 1 (Egy) év és 2 (Kettő) hónap börtönre í t é l i.

A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 (Kettő) év próbaidőre felfüggeszti.

A bíróság a vádlottat

1 rb. a Btk. 281.§ (2) bekezdés b/1. pont szerinti természetkárosítás bűntettének vádja és következményei alól felmenti.

Kötelezi a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 849.968,- (Nyolcszáznegyvenkilencezer-kilencszázhatvannyolc) Ft bűnügyi költség megfizetésére az állam javára, míg további 514.314,- (Ötszáztizennégyezer-háromszáztizennégy) Ft bűnügyi költséget a Magyar Állam viseli.

I N D O K O L Á S:

Az ügyészség vádlottat, mint a Btk. 20.§ (1) bekezdése szerinti tettest 1 rb. a Btk. 280.§ (1) bekezdés b.) pont szerinti környezetkárosítás bűntettével, és 1 rb. a Btk. 281.§ (2) bekezdés b/1. pont szerinti természetkárosítás bűntettével vádolta az alábbi tényállásra tekintettel:

vádlott a 2004. február 6. napján on kelt adás-vételi szerződéssel megvásárolta a község külterületén található 0333 hrsz-ú, 87 ha. kiterjedésű osztatlan közös, vegyes művelési ágú külterületi ingatlan erdőművelési ágú 0,179 ha. területű, 181/88344-ed tulajdoni hányadát, ezt követően a vádlott 2006. február 21. napján n kelt adás-vételi szerződéssel ezt az erdőrészt eladta tanú 13 nak. Azonban az erdőterülettel továbbra is a vádlott rendelkezett és 2006. augusztus hónapban megbízta tanú 9 t azzal, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő erdőből 2 ha. kiterjedésű, a 37/B. megjelölésű részen véghasználatnak minősülő fakitermelést végezzen anélkül, hogy az ehhez szükséges hatósági engedélyeket a vádlott előzetesen beszerezte volna. A véghasználatnak minősülő fakitermelés során 2 ha. erdőrész mintegy 90%-án kivágásra került összesen 522 db egyed, 612 m3 vegyes fajtájú fa, melyből a helyszínen ledöntve maradt 264 m3. A fakitermelésre utasítására előzetes hatósági engedélyek beszerzése nélkül került sor, a munkák az ő irányításával és felügyelete mellett zajlottak, a fakitermelést végző tanú 9 által vezetett brigádnak a munkabérét a vádlott fizette, illetve a kivágott fák értékesítését és elszállítását is ő végezte.

A vádlott a jogosulatlan fakitermeléssel, tarvágással az alábbi bűncselekményeket követte el:

A vádlott által végeztetett fakitermelés következtében a korábban érintetlen 2 ha. kiterjedésű éger ligetes, égeres mocsárerdő 90%-a eltűnt. Ez olyan mértékben károsította az élővilágot, hogy az éger természetes erdőtársulás eltűnésével az égerhez kötődő rovarvilág is eltűnt, így a faállomány letermelésével eltűntek az égeren élősködő és táplálkozó rovarok, egyedsűrűségük megcsappant. A fakitermelés időpontjában, tehát 2006. augusztus hónapban számtalan élőlénynek jelentetett az erdőtársulás menedéket, az erdőrészlet talajszintjén megtalálható mocsaras, lápos, vizenyős folt révén. Ezen élőlények életfeltételei a tarvágással megszűntek, a magasabban fekvő részeken erőteljes szárazosodás figyelhető meg. Az éger erdő vizenyős talaja miatt jelentős számban megtalálható rovarok okán a letermelt égerekben sok rovarevő madár élt, és talált táplálkozó helyet, amelyek a fakitermeléssel szintén megszűntek. Ezen túlmenően károsító tényezőként hat a terület a tarvágás következtében megjelenő gyomnövények további elszaporodása, a védett növényfajok visszaszorulása és eltűnése. A területen fennmaradt faállomány csak rövid ideig tud a lápos terület egy részére árnyékot vetni, a nyári meleget és annak szárító hatását a maradék állomány nem zárja ki, emiatt elindult a mocsaras, lápos területek visszahúzódása, kiszáradása, ezzel elindult az ilyen területeken megtalálható élőlények eltűnése.

Az igazságügyi erdészeti szakértő véleménye szerint a károsított területet csak beavatkozással lehet helyreállítani, melynek során a vágástakarítást, ültetést, ápolást, tisztítást és gyérítést kell végrehajtani.

A vádlott által végeztetett fakitermelést követően az üzemtervi előírásokat figyelmen kívül hagyva a tarvágással érintett terület felújítását nem végezte el, vágástakarítást nem végzett. A vádlott a területet az üzemtervben megjelölt felújítási terv szerint mézgás éger főfajjal, valamint a magyar kőris és kocsányos tölgy elegy fafajokkal szakszerűen nem telepítette be, amelynek következtében a vágásterület elvadult, invazív növényi fajok jelentek meg, amelyek jelentősen megnehezítik és költségessé teszik az erdőfelújítást. A letermelt erdőrész helyreállítása emberi beavatkozással 5-8 évet vesz igénybe, beavatkozás nélkül a kitermelthez hasonló állomány kialakulásának időtartama száz években mérhető.

A vádlott által végeztetett tarvágásnak minősülő jogosulatlan fakitermelés következtében a csa 0333 hrsz-ú külterület ingatlanon található védett természeti terület jelentős mértékben megváltozott. A fakitermeléssel érintett fent megjelölt külterületi ingatlanon található 37B megjelölésű, 2 ha. kiterjedésű égeres láperdőn belül 1,2 ha. láp található, amely az 1996. évi LIII. törvény 23.§ (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva védett természeti területnek minősül és az igazságügyi természetvédelmi szakértő véleménye szerint mivel a láp a környező erdővel szoros ökológiai egységet alkot, (anélkül nem létezik) a cselekmény által érintett teljes területet lápnak kell érinteni. Tarvágás következtében a helyszínen lévő lápi élőhely és növénytársulás jelentős mértékben károsodott. Megváltoztak a fény és szélviszonyok, az eredeti hűvös párás mikroklíma megszűnt, illetve a földfelszínt közvetlen napsugárzás éri, továbbá a szél szárító hatása is érvényesül, aminek következtében megkezdődött a terület kiszáradása, a lápi területen élő egyes érzékeny fajok eltűnése, a gyomok területnyerése, a láp pusztulása, csökkent a lápokra jellemző növényfajok borítása, növekedett a gyomok faj és egyedszáma. Különösen veszélyes jelenség az inváziós fajok megjelenése és elszaporodása. A helyszínen hátrahagyott, kitermelt faanyag veszélyezteti a lápot a lebomló szerves anyagok révén. A kupacokba rakott faanyag lebomlása során ugyanis szerves anyagtöbblet keletkezik, ami a lápba mosódva további degradációját, gyomok elszaporodását okozhatja, amely beavatkozás nélkül a láp teljes pusztulásához vezethet. A tarvágással érintett területen megtalálható védett növények (pl. szálkás pajzsika, bugás sás) és védett állatok (mocsári teknős, mocsári béka, barnavarangy és zöldvarangy) egyes élő egyedei a tarvágás következtében elpusztultak, élőhelyük jelentős károsodása miatt a védett élő szervezetek egyedszáma jelentősen csökkent.