A Budapest Környéki Törvényszék Mf.21153/2016/4. számú határozata közszolgálati jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (1) bek., 253. §, (2) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, (1) bek. c) pont, 46. §, (1) bek., 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 60. §, (4) bek.] Bírók: Krátky Ákos, Németh Renáta, Sarudi Márta
Kapcsolódó határozatok:
Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1098/2014/6., 3133/2016. (VI. 29.) AB határozat, *Budapest Környéki Törvényszék Mf.21153/2016/4.*, Kúria Mfv.10319/2017/4.
***********
Budapest Környéki Törvényszék
mint másodfokú bíróság
8.Mf.21.153/2016/4.
A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság által képviselt felperesnek - képviselt alperes ellen közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 1.M.1098/2014. számon megindított perében a Budapesten, 2015. március 31. napján kelt 6. sorszámú ítélettel szemben alperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő
ítéletet:
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részében helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 40.000,- (negyvenezer) forint + 10.800,- (tízezer-nyolcszáz) forint ÁFA másodfokú perköltséget.
A le nem rótt 715.500,- (hétszáztizenötezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát és kötelezte az alperest 8.944.000,- forint átalány-kártérítés és 224.905,- forint perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes munkavállalói költségkedvezményre nem jogosult, ezért kötelezte az állam javára 106.300,- forint illeték megfizetésére és megállapította, hogy a fennmaradó 215.700,- forint illetéket az állam viseli.
Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes 2007. december 1. napjával létesített közszolgálati (köztisztviselői) jogviszonyt az alperessel személyzeti munkatárs munkakörre. A kinevezést a felek 2008. március 1. napjától akként módosították, hogy az alperes a felperest minőségirányítási vezető munkatárs munkakör ellátásával megbízta a személyzeti munkatárs munkakör ellátása mellett. A felperes feladatát képezte szabványok előírásainak megfelelő irányítási rendszerekből adódó tevékenység koordinálása, az integrált irányítási rendszer működtetése, fenntartása, időszakos felülvizsgálati és minősítő auditok koordinálása, az Információbiztonsági Szabályzat karbantartása, az abban foglaltak végrehajtásában történő közreműködés, az informatikai rendszerek fizikai biztonságára és vagyonvédelemre is kiterjedően. A felperes és az általa kijelölt munkatársak rendszeresen belső auditokat tartottak az alperesi hivatalban, a kialakított eljárás rendek gyakorlati működésének vizsgálata, ellenőrzése céljából. Tanúsítványt a hivatal részére az adta ki, ugyanakkor az alperes az anyagi helyzetére való tekintettel a 2011. évben esedékes külső felülvizsgálatra már nem került sor. A tanúsítvány megújítására sem 2011., sem 2012. évben nem került sor, az 2012. évben lejárt, az ezzel kapcsolatosan felperes által korábban ellátott feladatok fokozatosan megszűntek.
Szintén a felperes feladatát képezte a személyzeti csoporton belül oktatási feladatok szervezése, lebonyolítása, nyilvántartása, jövedelmi adatszolgáltatások elkészítése a nyugdíjfolyósító igazgatóság számára, beléptető rendszerrel kapcsolatos feladatok ellátása, a közszolgálati jogviszonnyal és a juttatási rendelettel összefüggő belső szabályzatok, hivatalvezetői utasítások előkészítésében történő részvétel, az alperes köztisztviselői és munkavállalói részére az egészségügyi szűrővizsgálat szervezése, lebonyolítása, munka- és tűzvédelmi feladatokhoz kapcsolódó koordináció, az alperes hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők részére éves oktatási terv elkészítése. Utóbbi kapcsán a továbbképzések dokumentációjának rögzítése, tanúsítványok regisztrálása, az alperessel tanulmányi szerződést kötő köztisztviselők tanulmányi szabadságának vezetése, nyilvántartása volt a felperes feladata.
Feladata volt továbbá az érkező közérdekű adatigénylések fogadása, közérdekű adatok közzététele az alperes honlapján, továbbá kimutatás vezetése arról, hogy ki, milyen közadatokat igényelt a munkatársak részéről. A közérdekű adatigénylések száma elenyésző volt: 2008. évben 2 darab, 2009. évben 2 darab, 2010. évben 9 darab, 2011-ben 6 darab ilyen ügy érkezett az alperesi hivatalhoz.
A személyzeti csoportban felperesen kívül az alperes által fenntartott intézmények közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetői személyi anyagának a kezelésével, míg túlnyomórészt a hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők személyi anyagának kezelésével foglalkozott. A felperes minőségirányítási feladatainak fokozatos csökkenésére tekintettel egyre több alkalommal segített a munkaköri feladataik ellátásában is.
Önkormányzatának főjegyzője 2011. december 22. napján megküldte a Kormányhivatal kormánymegbízottja részére a 2011. évi CLIV. törvény (továbbiakban: MÖK törvény) alapján átadás-átvételre felajánlott alperes által foglalkoztatott köztisztviselők névsorát, köztük volt a felperes neve is. A Kormányhivatal kormánymegbízottja 2011. december 23. napján megküldte Közgyűlésének Elnöke részére azon foglalkoztatottak listáját, akiknek a tovább foglalkoztatásához hozzájárult, a felperes ezen a listán nem szerepelt. Az alperes 2011. december 30. napján tájékoztatta a felperest, hogy közszolgálati jogviszonya a MÖK törvény 2. § (1) bekezdése, valamint 13. § (2)-(3) bekezdései alapján a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik, mert a Kormányhivatal kormánymegbízottja a foglalkoztatásához nem járult hozzá.
A felperes jogviszonyának megszűnésére figyelemmel a korábban felperes munkakörébe tartozó közérdekű adatigényléssel kapcsolatos feladatokat 2012. január 1. napjától az alperes sajtóreferense látta el, a személyzeti munkatárs munkaköréhez kapcsolódó feladatokat vette át, minőségirányítási és információbiztonsági vezetőt az alperes nem alkalmazott.
Az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a 2011. évi CLIV. törvény 13. § (2) és (3) bekezdései egyes rendelkezései, valamint a 6. §-a alaptörvény ellenességének megállapítását és az alaptörvény ellenes jogszabályi rendelkezések perben való alkalmazásának kizárását. Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést részben elutasította, más részében visszautasította. Határozatában többek között arra mutatott rá, hogy a jogvitában a bíróság által vizsgálható, hogy olyan köztisztviselők közszolgálati jogviszonya szűnt-e meg a vitatott szabályok alapján, akik a megyei önkormányzat hivatalában az átadott intézmények fenntartói irányítása körébe tartozó szakmai vagy funkcionális feladatokat láttak el, az átadó és az átvevő közigazgatási szervek személyi döntéseik során betartották-e az irányadó jogszabályi előírásokat.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!