BH 1993.2.95 A követelés engedményezése külön kikötés hiányában nem terjed ki a kamatokra is [Ptk. 238. § (1) bek., 328. § (1) bek., 329. § (1) bek.].

A felperes különböző gazdálkodó szervezetekkel és egyéni vállalkozókkal megállapodásokat kötött, amelyekben ezek a felperesre engedményezték az alperessel szemben fennálló követeléseiket. Az engedményezésről minden esetben értesítették az alperest. Ezek a szerződések az engedményezésről lényegében azonos tartalommal készültek: valamennyi tartalmazta az engedményezett követelést összegszerűen meghatározva, annak a számlának a szám szerinti megjelölését, amelyből az alperes tartozása keletkezett és a tartozás esedékességének időpontját. Ezeknek a követeléseknek az érvényesítésekor az engedményezett tőkekövetelést az alperes elismerte, illetőleg átutalta, de nem teljesítette a követelések után a lejárattól az engedményezésig eltelt időre járó kamatköveteléseket. Ezzel kapcsolatban az alperes arra hivatkozott, hogy a megállapodások nem vonatkoztak a kamatokra, azokat az engedményezők vele szemben érvényesítik, illetőleg egyes esetekben már érvényesítették is.

A felperes a keresetében azt adata elő, hogy az engedményezők minden esetben egy konkrét számlaszámmal is megjelölt követelést engedményeztek, amelybe a járulékos jellegű kamatkövetelés akkor is beletartozik, ha arról a szerződés külön nem tesz említést. A keresetlevél mellékleteként csatolt, az engedményezéseket tartalmazó megállapodások alapján a felperes a követeléseit összegezve 30 213 513 forint és kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A felperes az egyes szerződésekben engedményezett követelések után, azok esedékességétől az engedményezésig eltelt időre járó kamatkövetelést érvényesítette, valamennyi igényét egybeszámítva. Utóbb a felperes a keresetét 957 311 forinttal leszállította, de követelés után igényelt késedelmi kamat kezdő időpontját később sem jelölte meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy "a felperest a per tárgyává tett engedményezési szerződések alapján megilleti a részére engedményezett számlatartozásból esedékes, az alperes késedelmes fizetéséből származó kamatigény". A közbenső ítélet indokolása szerint a "felperes mint engedményes új jogosultként belépett az eredeti jogosultak pozíciójába, az alperesi kötelezettel fennállott szerződéses viszonyokba". Az engedményezés kizárja, hogy az eredeti jogosult az engedményezett jogviszonyból a jövőben igényt érvényesíthessen az alperessel szemben. A szerződések alapján a felperes mint engedményes jogosult érvényesíteni a számlatartozások késedelmes kiegyenlítéséből származó kamatigényeket.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítélete ellen az alperes fellebbezett, annak a megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.

A fellebbezés alapos.