BH 1965.8.4521 Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésnél a feltételes szabadságra bocsátásból téves indokolással történt kizárás. [Btk. 39. §]

A járásbíróság a terheltet ittas állapotban való járművezetés miatt 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésnek minősítette, s ezért őt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátás kizárását a Btk. 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján fenntartotta lényegileg azzal az indokolással, hogy a terhelt elkövette a Btk. 194. §-ába ütköző szándékos bűntettet is, s bár ez a súlyosabban büntethető gondatlan bűntettbe beolvad, a feltételes szabadságra bocsátás szempontjából szándékos bűntettnek tekintendő.

A terhelt bűnösségét a megyei bíróság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésben állapította meg. A terhelt foglalkozási szabályszegése abban állt, hogy ittas állapotban járművet vezetett. Ezzel a magatartásával volt közvetlen okozati összefüggésben az, hogy a sértett, illetve egy ember életét és testi épségét közvetlen veszélynek tette ki.

Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.