62001CJ0206[1]

A Bíróság november 12.-i ítélete: 2002. Arsenal Football Club plc kontra Matthew Reed. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division - Egyesült Királyság. Jogszabályok közelítése - 89/104/EGK irányelv. C-206/01. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (teljes ülés)

2002. november 12.(*)

"Jogszabályok közelítése - Védjegyek - 89/104/EGK irányelv - Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja - A védjegyjogosult kizárólagos jogának terjedelme"

A C-206/01. sz. ügyben,

a Bírósághoz a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division (Patent Court) (Egyesült Királyság) által az EK 234. cikk alapján benyújtott, az e bíróság előtt

az Arsenal Football Club plc

és

Matthew Reed

között folyamatban lévő eljárásban, a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL 1989. L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.) 5. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

A BÍRÓSÁG,

tagjai: G. C. Rodríguez Iglesias elnök, J.-P. Puissochet, M. Wathelet és C. W. A. Timmermans (előadó) tanácselnökök, C. Gulmann, D. A. O. Edward, P. Jann, V. Skouris, F. Macken, N. Colneric és S. von Bahr bírák,

főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

figyelembe véve a következők által benyújtott írásbeli észrevételeket:

- az Arsenal Football Club plc képviseletében S. Thorley QC és T. Mitcheson barrister, Lawrence Jones solicitors megbízásából,

- M. Reed képviseletében A. Roughton barrister, Stunt & Son solicitors megbízásából,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében N. B. Rasmussen, meghatalmazotti minőségben,

- az EFTA Felügyeleti Hatóság képviseletében P. Dyrberg, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a tárgyalásra készített jelentésre,

az Arsenal Football Club plc (képviselik: S. Thorley és T. Mitcheson), M. Reed (képviselik: A. Roughton és S. Malynicz barrister) és a Bizottság (képviselik: N. B. Rasmussen és M. Shotter, meghatalmazotti minőségben) szóbeli észrevételeinek a 2002. május 14-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

a főtanácsnok indítványának a 2002. június 13-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 2001. május 4-i végzésével, amely 2001. május 18-án érkezett a Bírósághoz, a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division, az EK 234. cikk alapján két előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést tett fel a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL 1989. L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.; a továbbiakban: irányelv) 5. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezésére vonatkozóan.

2 A kérdések az Arsenal Football Club plc (a továbbiakban: Arsenal FC) és M. Reed közötti jogvita során merültek fel, amely tárgya M. Reed által olyan sálak értékesítése és eladásra felkínálása, amelyeken nagy betűkkel az "Arsenal" szó szerepel, amely védjegyként az Arsenal FC javára ezen áruk tekintetében lajstromozásra került.

Jogi háttér

A közösségi jogi szabályozás

3 Az irányelv első preambulumbekezdésében megállapítja, hogy a nemzeti védjegyjogszabályok olyan eltéréseket mutatnak, amelyek gátolhatják az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, valamint torzíthatják a közös piacon belüli versenyt. Ezen preambulumbekezdés szerint ez, a belső piac létrejötte és működése érdekében, szükségessé teszi a tagállami jogszabályok közelítését. Az irányelv harmadik preambulumbekezdése kiemeli, hogy jelenleg nem tűnik szükségesnek a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok teljes körű közelítése.

4 Az irányelv tizedik preambulumbekezdése szerint:

"[...] a lajstromozott védjegy által nyújtott oltalom - amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik - a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen [...]"

5 Az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ:

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez."

6 Az irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja előírja, hogy:

"Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen:

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b) a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása [...]"

7 Az irányelv 5. cikkének (5) bekezdése alapján:

"Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak nem érintik a tagállamok olyan jogszabályi rendelkezéseit, amelyek alapján a jogosult felléphet a megkülönböztetéstől eltérő célokra szolgáló megjelölés használata ellen, feltéve, hogy az ilyen megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét."

8 Az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

"A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - használja

a) saját nevét vagy címét;

b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;

c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében."

A nemzeti szabályozás

9 Az Egyesült Királyságban a védjegyjogot a Trade Marks Act 1994 (1994. évi védjegyekről szóló törvény) szabályozza, amely az irányelv átültetése céljából a Trade Marks Act 1938 helyébe lépett (1938. évi védjegyekről szóló törvény).

10 A Trade Marks Act 1994 10. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"Védjegybitorlást valósít meg az a személy, aki gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal"

11 A Trade Marks Act 1994 10. cikke (2) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

"Védjegybitorlást valósít meg az a személy, aki gazdasági tevékenység körében olyan megjelölést használ, amely

[...]

b) a védjegyhez való hasonlósága és az olyan áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában történő használata miatt, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal,

a fogyasztókban összetéveszthetőséget okozhat, amely összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

12 Az Arsenal FC ismert első osztályú angol focicsapat. Becenévként a "the Gunners" nevet is használják vele kapcsolatban és hosszú ideje két emblémával azonosítják, nevezetesen a pajzzsal ("the crest device") és az ágyúval ("the canon device").

13 1989-ben az Arsenal FC védjegyoltalmat szerzett többek között a konfekcióárukat, sportruházatot és cipőket magában foglaló árukategória tekintetében az "Arsenal" és az "Arsenal Gunners" szavak, valamint az ágyú és a pajzs emblémák vonatkozásában. Az Arsenal FC termékeit saját maga tervezi és forgalmazza, illetve gyártatja, és jogosított viszonteladói hálózatán keresztül értékesíti.

14 Mivel a fenti védjegyekkel ellátott emléktárgyainak és származtatott termékeinek értékesítése területén kereskedelmi és reklámtevékenysége az elmúlt években nagy mértékben megnőtt, és ez bevételeit jelentős mértékben növelte, az Arsenal FC biztosítani akarta, hogy a jogosított termékeket - azaz azon termékeket, amelyeket az Arsenal FC részére vagy az ő engedélyével gyártanak - egyértelműen be lehessen azonosítani, és szurkolóit arra igyekezett rávenni, hogy kizárólag jogosított termékeket vásároljanak. Az Arsenal FC ezen felül polgári és büntető eljárásokat is kezdeményezett a nem jogosított termékek kereskedőivel szemben.

15 M. Reed 1970 óta értékesít több, az Arsenal FC stadionján kívül elhelyezkedő bódéban futball emléktárgyakat és egyéb származtatott termékeket, amelyek majdnem mindegyike az Arsenal FC-t felidéző megjelöléssel van ellátva. A KT Sport társaságtól - amely az Arsenal FC megbízásából értékesíti a klub termékeit az említett stadion környékén található viszonteladók részére - csak nagyon kis mennyiségben tudta ezen jogosított termékeket beszerezni. 1991-ben és 1995-ben az Arsenal FC az M. Reed által birtokolt jogosítatlan termékeket elkoboztatta.

16 A kérdést előterjesztő bíróság utal arra, hogy az alapeljárásban nem volt vitatott az a tény, hogy M. Reed az egyik bódéjában az Arsenal FC-t felidéző, nagy betűkkel írott megjelöléssel ellátott sálakat értékesített, illetve kínált eladásra, és hogy ebben az esetben nem jogosított termékekről volt szó.

17 A kérdést előterjesztő bíróság ezen felül megjegyzi, hogy az említett bódén egy nagy táblán az alábbi szöveg volt olvasható:

"Az értékesített tárgyakon található szó vagy logó(k) kizárólag díszítő jellegű(ek) és ez nem jelent, illetve nem keletkeztet kapcsolatot bármely más termék gyártójával vagy forgalmazójával. Kizárólag azon áruk tekintendők jogosított Arsenal áruknak, amelyek az azt tanúsító címkével vannak ellátva."

18 Ezen felül, a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy amikor kivételesen lehetősége volt rá, hogy jogosított termékeket szerezzen be, M. Reed az ügyfelekkel való kapcsolata során egyértelműen megkülönböztette a jogosított termékeket a nem jogosítottaktól, többek között oly módon, hogy a jogosított termékeket a "jogosított" feliratú címkével látta el. Egyébként a jogosított termékek magasabb áron kerültek értékesítésre.

19 Mivel az Arsenal FC úgy vélte, hogy az említett, nem jogosított sálak M. Reed általi értékesítése egyrészt a "passing off" miatt M. Reed szerződésen kívüli felelősségét alapozta meg - ami a kérdést előterjesztő bíróság szerint valamely harmadik személy olyan értelemben félrevezető magatartása, hogy a fogyasztók nagy része úgy hiszi vagy úgy hiheti, hogy ezen harmadik személy által értékesített termékek a felperes termékei vagy az ő hozzájárulásával kerültek értékesítésre, illetve kereskedelmi kapcsolatban vannak vele -, másrészt M. Reed védjegybitorlást is megvalósított, az Arsenal FC keresetet indított e kereskedővel szemben a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division előtt.

20 Az alapeljárás körülményeit figyelembe véve, a kérdést előterjesztő bíróság elutasította az Arsenal FC-nek a ("passing off"-ra alapozott) szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti keresetét arra hivatkozással, hogy ez a klub lényegében nem tudta bizonyítani az érintett fogyasztók részéről a tényleges összetévesztést és különösen nem tudta bizonyítani, hogy az M. Reed által értékesített, valamennyi nem jogosított termékre úgy tekintenek a fogyasztók, mint amelyek az Arsenal FC-től származnak vagy az ő hozzájárulásával kerültek forgalomba. Ebben a vonatkozásban a kérdést előterjesztő bíróság többek között megjegyzi, miszerint számára úgy tűnik, hogy az M. Reed által értékesített tárgyakra illesztett, Arsenal FC-t felidéző megjelölések nem tartalmaztak e tárgyak származására utaló semmilyen jelzést.

21 Ami az Arsenal FC-nek a védjegybitorlásra vonatkozó, a Trade Marks Act 1994 10. cikke (1) bekezdésén és ugyanezen cikke (2) bekezdése b) pontján alapuló kifogását illeti, a kérdést előterjesztő bíróság elutasította az Arsenal FC arra vonatkozó érvét, hogy a védjegyként lajstromozott megjelölések M. Reed általi használatát azok, akik részére azokat szánták, úgy észlelik mint amely a termékek származására utal (badge of origin), és ezért e megjelölések használata "védjegyhasználatnak" ("trademark use") minősül.

22 Ugyanis ezen bíróság szerint, az M. Reed termékeire illesztett megjelöléseket a fogyasztók úgy észlelték, mint amelyek támogatást, hűséget vagy kötődést (badge of support, loyalty or affiliation) tanúsítanak.

23 A fentiekben foglaltakra tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítélte meg, hogy az Arsenal FC által indított védjegybitorlási kereset csak akkor lehet sikeres, ha a Trade Marks Act 1994 10. cikke és az ezzel átültetett irányelv által a jogosult részére biztosított oltalom harmadik személyeknek a védjegyhasználaton kívüli minden egyéb használatot megtilt, ami ezen jogszabályszövegek tág értelmezését feltételezné.

24 Ebben a vonatkozásban a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy az a kitétel, miszerint harmadik személyeknek tilos a védjegyhasználaton kívüli minden egyéb használat, következetlenséghez vezet. Mindazonáltal, az ezzel ellentétes kitétel, nevezetesen, hogy kizárólag a védjegyként történő használat kerül szabályozásra, az irányelv és a Trade Marks Act 1994 szövegezéséhez kapcsolódó nehézségbe ütközne, amely jogszabályok a bitorlást valamely "megjelölés" és nem valamely "védjegy" használataként határozzák meg.

25 A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a Court of Appeal (England & Wales) (Civil Division) (Egyesült Királyság) a Philips Electronics Ltd kontra Remington Consumer Products ([1999] RPC 809) ügyben különösen ezen megfogalmazás alapján ítélte meg úgy, hogy védjegyként lajstromozott valamely megjelölés védjegyként való használatán kívüli egyéb használata megvalósíthat védjegybitorlást. A High Court megjegyzi, hogy a jog állása ebben a tekintetben mindazonáltal továbbra is bizonytalan.

26 Egyebekben, a kérdést előterjesztő bíróság elutasította M. Reed azon érvét, ami az Arsenal FC védjegyeinek állítólagos érvénytelenségét illeti.

27 E körülmények között a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Amikor egy védjegy érvényesen került lajstromozásra és:

a) valamely harmadik személy gazdasági tevékenysége körében az említett védjeggyel azonos megjelölést használ és azt a lajstromozott védjegy árujegyzékében szereplő termékekkel azonos termékeken helyezi el, és

b) a harmadik személy a védelmében nem hivatkozhat a 89/104/EGK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a védjegyoltalom korlátairól szóló rendelkezéseire [...],

hivatkozhat-e ezen harmadik személy a védjegyoltalom korlátaira azon az alapon, hogy a neki felrótt használat nem tartalmaz semmilyen, származásra (azaz a gazdasági tevékenység körében a termékek és a védjegyjogosult között fennálló kapcsolatra) utaló jelzést?

2) Igenlő válasz esetén, az a tény, hogy az ilyen használatot úgy tekintik, mint a védjegyjogosult támogatásának, az iránta érzett hűségnek és a hozzá való kötődésnek a kifejeződését, elégséges kapcsolatot hoz-e létre?

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

28 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett két kérdést együttesen kell vizsgálni.

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

29 Az Arsenal FC előadja, hogy az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a védjegyjogosult számára, hogy a védjeggyel azonos megjelölés használatát megtiltsa, és nem köti e jog gyakorlását ahhoz a feltételhez, hogy a megjelölést védjegyként használják. Az ezen rendelkezés által nyújtott oltalom tehát akkor is kiterjed valamely harmadik személy általi használatra, amikor ezen használat nem sugallja, hogy kapcsolat állna fenn az áru és a védjegyjogosult között. Ezt az értelmezést támasztja alá az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, mivel a védjegyhez fűződő jogok gyakorlásának e cikkben szereplő különös korlátai arra engednek következtetni, hogy az ilyen használat az 5. cikk (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozik és csak a 6. cikk (1) bekezdésében kimerítő jelleggel meghatározott esetekben engedélyezett.

30 Másodlagosan az Arsenal FC előadja, hogy a jelen esetben az Arsenal védjeggyel azonos megjelölés M. Reed általi használatát mindenképpen védjegyhasználatnak kell minősíteni azon az alapon, hogy ez a használat utal az áruk eredetére, azzal együtt, hogy az eredetnek nem kell feltétlenül a védjegyjogosultat megneveznie.

31 M. Reed előadja, hogy az alapeljárásban szóban forgó gazdasági tevékenység nem tartozik az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének hatálya alá, mivel az Arsenal FC nem bizonyította, hogy a megjelölést védjegyként használták, vagyis hogy a megjelölés megjelölte az áruk eredetét, ahogyan azt az irányelv és különösen annak 5. cikke előírja. Ha a fogyasztók a megjelölésre nem úgy tekintenének, mint amely a származásra utal, akkor a megjelölés használata nem minősülne védjegyhasználatnak. Ami az irányelv 6. cikkét illeti, ezen rendelkezésben semmi sem mutat arra, hogy kimerítően sorolná fel azon tevékenységeket, amelyek nem minősülnek bitorlásnak.

32 A Bizottság előadja, hogy az irányelv 5. cikke (1) bekezdéséből származtatott, a védjegyjogosultat megillető jog független attól a körülménytől, hogy a harmadik fél a megjelölést nem védjegyként használja és különösen azon ténytől független, hogy a harmadik fél azt nem a származás feltüntetésére használja, hanem a fogyasztókat más úton tájékoztatja arról, hogy az áruk nem a védjegyjogosulttól származnak, azaz, hogy a megjelölés használatát a védjegyjogosult nem engedélyezte. A védjegynek ugyanis pontosan az a célja, hogy biztosítsa, hogy kizárólag a védjegytulajdonos legyen jogosult a védjegy elhelyezésével a termék származását jelezni. A Bizottság ezen felül előadja, miszerint az irányelv tizedik preambulumbekezdéséből következik, hogy az 5. cikk (1) bekezdésében biztosított oltalom feltétlen.

33 A tárgyaláson a Bizottság hozzátette, hogy a védjegy védjegyként történő használatának fogalma - amennyiben relevánsnak minősül - az olyan használatot jelenti, amelynek célja inkább az áruk megkülönböztetése, mint azok származásának feltüntetése. Ezen fogalom a harmadik személyek általi olyan használatot is magában foglalja, amely érinti a védjegyjogosult érdekeit, mint például az áruk hírnevéhez fűződő érdekét. Mindenesetre a fogyasztók által az "Arsenal" szó - amely megegyezik valamely szóvédjeggyel - oly módon történő észlelése, mint a védjegyjogosult támogatásának, az iránta érzett hűségnek és a hozzá való kötődésnek a kifejeződése, nem zárná ki, hogy az érintett árukat ebből a tényből kifolyólag úgy is észleljék, mint amelyek a védjegyjogosulttól származnak. Éppen ellenkezőleg, az ilyen észlelés megerősítené a védjegy megkülönböztető képességét, és annak kockázatát növelné, hogy az árukat úgy észlelik, mint amelyek a védjegyjogosulttól származnak. Következésképpen, még ha a védjegy védjegyként történő használata releváns feltétel is, a védjegytulajdonos jogosult kell, hogy legyen arra, hogy az alapeljárásban érintett gazdasági tevékenységet megtiltsa.

34 Az EFTA Felügyeleti Hatóság úgy érvel, hogy ahhoz, hogy a védjegyjogosult az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésére hivatkozhasson, a harmadik félnek a megjelölést - amint az a védjegy elsődleges és hagyományos rendeltetése - áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére kell használnia, azaz a védjegyet védjegyként kell használnia. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a jogosult kizárólag az irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében szereplő nemzeti jogszabályokra hivatkozhat.

35 Mindazonáltal, az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a védjegy védjegyként történő használatának feltétele, amelyet úgy kell értelmezni, mint a védjeggyel azonos megjelölésnek áruk és szolgáltatások megkülönböztetése végett való használatának feltétele, olyan közösségi jogi fogalom, amelyet tágan kell értelmezni, és amely magában foglalja többek között az olyan használatot is, amely a védjegyjogosult támogatásának, az iránta érzett hűségnek és a hozzá való kötődésnek a kifejeződése.

36 Az EFTA Felügyeleti Hatóság szerint az a körülmény, hogy az a harmadik személy, aki az árut a védjeggyel ellátja, jelzi, hogy az áruk nem a védjegyjogosulttól származnak, nem zárja ki az összetéveszthetőséget a fogyasztók szélesebb körénél. Ha a védjegytulajdonos nem lenne jogosult fellépni az ily módon eljáró harmadik személyekkel szemben, az azt eredményezné, hogy a megjelölés használata általánosságban elterjedne, amely végeredményben megfosztaná a védjegyet megkülönböztető képességétől, ezáltal veszélyeztetve elsődleges és hagyományos funkcióját.

A Bíróság válasza

37 Először is emlékeztetni kell arra, hogy az irányelv 5. cikke meghatározza a "védjegyoltalom tartalmát" és 6. cikke tartalmazza "a védjegyoltalom korlátaira" vonatkozó rendelkezéseket.

38 Az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének első mondata szerint a védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. Ugyanezen bekezdés a) pontja szerint ezen kizárólagos jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal. Az irányelv 5. cikkének (3) bekezdése nem kimerítően sorolja fel azon használati módokat, amelyekkel szemben a jogosult ezen cikk (1) bekezdése alapján felléphet. Az irányelv más rendelkezései, mint pédául a 6. cikk, a védjegyoltalom bizonyos korlátait határozzák meg.

39 Ami a jelen ügyet illeti, meg kell jegyezni, hogy - ahogyan az különösen az utaló végzés 19. pontjából és V. mellékletéből következik - az "Arsenal" szó az M. Reed által értékesített sálakon nagy betűkkel szerepel, olyan más, kevésbé feltűnő jelzések mellett, mint a "the Gunners" szó, amelyek mind a védjegyjogosultra, azaz az Arsenal FC-re utalnak. Ezen sálak, többek között, az Arsenal FC szurkolói számára készültek, akik azokat különösen azokon a találkozókon viselik, amelyeken a csapat játszik.

40 Ilyen körülmények között - ahogyan arra a kérdést előterjesztő bíróság is felhívta a figyelmet - a védjeggyel azonos megjelölés használata gazdasági tevékenység körében történő használatnak minősül, mivel a használatra gazdasági előnyre törekvő kereskedelmi tevékenység keretében került sor, és nem magáncéllal. Ezen felül a használat az irányelv 5. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozik, azaz a védjeggyel azonos megjelölés olyan árukkal kapcsolatban történő használatáról van szó, amelyek a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal azonosak.

41 Ebben a vonatkozásban különösen meg kell állapítani, hogy jelen eljárásban a használat az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti "áruk" tekintetében történik, mivel az irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja alapján a védjeggyel azonos megjelölés árukra történő elhelyezésére és ezen áruk felkínálására, forgalomba hozatalára és forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartására vonatkozik.

42 Annak érdekében, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre választ lehessen adni, szükséges meghatározni, hogy az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja felhatalmazza-e a védjegyjogosultat arra, hogy fellépjen a gazdasági tevékenység körében történő minden olyan használattal szemben, amikor harmadik fél a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal kapcsolatban használja, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, vagy hogy ezen fellépési jog a védjegyjogosult részéről fennálló különös érdek fennállását feltételezi-e, azaz a szóban forgó megjelölés harmadik fél általi használatának sértenie kell-e a védjegy valamely funkcióját vagy képesnek kell-e lennie arra, hogy sértse.

43 Ebben a vonatkozásban először is emlékeztetni kell arra, hogy az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése teljes harmonizációról rendelkezik, és meghatározza a védjegyjogosultakat a Közösségen belül megillető kizárólagos jogokat (lásd ebben az értelemben a C-414/99-C-416/99. sz., Zino Davidoff és Levi Strauss ügyekben 2001. november 20-án hozott ítélet [EBHT 2001., I-8691. o.] 39. pontját és az ott hivatkozott itélkezési gyakorlatot).

44 Az irányelv kilencedik preambulumbekezdése leszögezi, hogy célja a védjegyjogosult számára "valamennyi tagállam jogrendszerében azonos oltalom" biztosítása és ezen célt "alapvető" fontosságúnak tartja.

45 Annak elkerülése érdekében, hogy valamely védjegyjogosultnak biztosított oltalom tagállamonként változzon, a Bíróság feladata, hogy egységes értelmezést adjon az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének és különösen a benne szereplő "használat" fogalmának, amely jelen esetben az előzetes döntéshozatal iránti kérdések tárgya (lásd ebben a vonatkozásban a fent hivatkozott Zino Davidoff és Levi Strauss ügyben hozott ítélet 42. és 43. pontját).

46 Másodszor meg kell jegyezni, hogy az irányelv tárgya - ahogyan az az első preambulumbekezdéséből következik -, hogy eltörölje a tagállamokban jelenleg alkalmazandó védjegyjogszabályok közötti eltéréseket, amelyek gátolhatják az áruk szabad mozgását, valamint torzíthatják a közös piacon belüli versenyt.

47 A védjegyjog a torzulásmentes verseny azon rendszerének alapvető elemét képezi, amelyet az EK-Szerződés kíván létrehozni és fenntartani. E rendszerben a vállalkozásoknak olyan helyzetben kell lenniük, hogy áruik és szolgáltatásaik minősége révén képesek legyenek megtartani vásárlóikat, ami csak úgy lehetséges, ha léteznek megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölések, amelyek lehetővé teszik a vásárlók számára az áruk, illetve szolgáltatások azonosítását (lásd különösen a Bíróság C-10/89. sz. HAG-ügyben 1990. október 17-én hozott ítéletének [EBHT 1990., I-3711. o.] 13. pontját és a C-517/99. sz., Merz & Krell ügyben 2001. október 4-én hozott ítéletének [EBHT 2001., I-6959. o.] 21. pontját).

48 Ebben az összefüggésben a védjegy alapvető rendeltetése az, hogy tanúsítsa a fogyasztó vagy a végső felhasználó számára a védjeggyel megjelölt áru vagy szolgáltatás származását, lehetővé téve számukra, hogy az összetévesztés lehetősége nélkül megkülönböztethessék azokat más eredetű áruktól vagy szolgáltatásoktól. Ugyanis ahhoz, hogy a védjegy betölthesse alapvető szerepét a torzulásmentes verseny azon rendszerében, amelyet a Szerződés létrehozni és fenntartani szándékozott, a védjegynek garantálnia kell, hogy a vele jelölt valamennyi árut és szolgáltatást azon egyetlen vállalkozás ellenőrzése mellett állították elő, illetve nyújtották, amely ezek minőségéért felel (lásd különösen a Bíróság 102/77. sz. Hoffmann-La Roche-ügyben 1978. május 23-án hozott ítéletének [EBHT 1978., 1139. o.] 7. pontját, a C-299/99. sz. Philips-ügyben 2002. június 18-án hozott ítéletének [EBHT 2002., I-5475. o.] 30. pontját).

49 A közösségi jogalkotó alátámasztotta a védjegy ezen alapvető rendeltetését azáltal, hogy az irányelv 2. cikkében aszerint rendelkezett, hogy védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztessen más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól (lásd különösen a fent hivatkozott Merz & Krell ügyben hozott ítélet 23. pontját).

50 Annak érdekében, hogy ezen származástanúsítás - amely a védjegy alapvető rendeltetése - biztosítva legyen, a védjegyjogosult számára védelmet kell nyújtani azon versenytársakkal szemben, akik a védjegy helyzetét és hírnevét olyan termékek értékesítésével akarják kihasználni, amelyek jogosulatlanul viselik a védjegyet (lásd különösen a fenti hivatkozott Hoffmann-La Roche ügyben hozott ítélet 7. pontját, és a C-349/95. sz. Loendersloot-ügyben 1997. november 11-én hozott ítélet [EBHT 1997., I-6227. o.] 22. pontját). Ebben a vonatkozásban az irányelv tizedik preambulumbekezdése kihangsúlyozza, hogy a lajstromozott védjegy által nyújtott oltalom a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen. Megjegyzi, hogy ezen oltalom célja különösen a védjegy származásra utaló funkciójának biztosítása.

51 A fenti megállapításokból következik, hogy az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kizárólagos jog célja az, hogy lehetővé tegye a védjegyjogosult számára különös jogosulti érdekeinek védelmét, azaz annak biztosítását, hogy a védjegy betölthesse rendeltetését. E jog gyakorlásának ezért azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor a megjelölés harmadik személy általi használata sérti vagy sértheti a védjegy funkcióit, különösen azt az alapvető funkcióját, hogy a fogyasztók számára tanúsítsa az áru származását.

52 Ugyanis az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt, a lajstromozott védjegyhez fűződő, a jogosultat megillető jog kizárólagos természete kizárólag ezen rendelkezés hatályának korlátain belül igazolható.

53 Ebben a vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy az irányelv 5. cikkének (5) bekezdése aszerint rendelkezik, hogy az 5. cikk (1)-(4) bekezdéseiben foglaltak nem érintik a tagállamok olyan jogszabályi rendelkezéseit, amelyek alapján a jogosult felléphet a megkülönböztetéstől eltérő célokra szolgáló megjelölés használata ellen.

54 Ugyanis a jogosult nem tilthatja meg valamely védjeggyel azonos megjelölés olyan árukkal kapcsolatban történő használatát, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, amennyiben ezen használat nem sértheti védjegyjogosulti érdekeit, tekintettel a védjegy funkcióira is. Következésképpen a pusztán leíró célzatú használatok nem tartoznak az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének hatálya alá, mivel nem sértik az ezen rendelkezés által védeni kívánt érdekeket, és ezért nem tartoznak az ezen rendelkezés értelmében vett használat fogalma alá (lásd a felkínált áruk jellegzetességeire vonatkozó, pusztán leíró célzatú használatot illetően, a C-2/00. sz. Hölterhoff-ügyben 2002. május 14-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-4187. o.] 16. pontját).

55 Ebben a vonatkozásban meg kell állapítani, hogy a jelen esetben fennálló helyzet alapvetően eltér a fent hivatkozott Hölterhoff-ügyben fennálló helyzettől. Jelen esetben a megjelölés használata a fogyasztók részére történő értékesítés során történik, és egyértelműen nem pusztán leíró célzatú használatnak minősül.

56 Tekintettel az alapeljárásban az "Arsenal" szó, továbbá az egyéb, másodlagos jelzések feltüntetésére a szóban forgó árukon (lásd jelen ítélet 39. pontját), ezen megjelölés használata azt a benyomást keltheti, hogy a gazdasági életben anyagi kapcsolat áll fenn az érintett áruk és a védjegyjogosult között.

57 Ezt a megállapítást nem érinti az M. Reed által a bódén elhelyezett figyelmezetetés, amely szerint az alapeljárásban szereplő áruk nem jogosított Arsenal FC áruk (lásd jelen ítélet 17. pontját). Ugyanis, mégha harmadik fél ezen figyelmeztetésre saját védelmében hivatkozhat is valamely védjegybitorlási eljárásban, meg kell állapítani, hogy jelen esetben nem zárható ki, hogy egyes fogyasztók - különösen ha azután jutnak az áruhoz, hogy azokat M. Reed értékesítette és azon bódén kívülre kerültek, ahol a figyelmeztetés szerepel - úgy értelmezik a megjelölést, mint amely az Arsenal FC-re utal olyan vállakozásként, amelytől az áruk származnak.

58 Egyebekben meg kell állapítani, hogy jelen esetben arra sincs garancia - ahogyan pedig azt a jelen ítélet 48. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat megköveteli -, hogy a védjeggyel ellátott valamennyi árut és szolgáltatást azon egyetlen vállalkozás ellenőrzése mellett állították elő, illetve nyújtották, amely ezek minőségéért felel.

59 Ugyanis a szóban forgó árukat az Arsenal FC mint védjegyjogosult ellenőrzésén kívül értékesítik, mivel az nem vitatott, hogy az említett áruk nem származnak sem az Arsenal FC-től, sem az általa jogosított viszonteladóktól.

60 Ilyen körülmények között az alapeljárásban szóban forgó védjeggyel azonos megjelölés használata veszélyeztetheti a származás tanúsítását, amely a védjegy alapvető funkciója, ahogyan az a 48. pontban hivatkozott bírósági ítélkezési gyakorlatból kiderül. Következésképpen olyan használatról van szó, amellyel szemben a védjegyjogosult felléphet az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése alapján.

61 Amennyiben megállapításra kerül, hogy az alapügyben a szóban forgó megjelölés harmadik fél általi használata sértheti az áru származásának tanúsítását, és a védjegyjogosultnak rendelkeznie kell olyan joggal, hogy ez ellen felléphessen, ezt a megállapítást nem kérdőjelezheti meg azon körülmény, hogy az említett megjelölést ezen használat körében úgy észlelik, mint a védjegyjogosult támogatásának, az iránta érzett hűségnek és a hozzá való kötődésnek a kifejeződését.

62 A fentiek alapján a kérdést előterjesztő bíróság kérdéseire aszerint kell válaszolni, hogy az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan helyzetben, amikor valamely harmadik személy gazdasági tevékenysége körében az érvényesen lajstromozott védjeggyel azonos megjelölést használ a lajstromozott védjegy árujegyzékében szereplő árukkal azonos árukon, a védjegytulajdonos az alapüggyel azonos körülmények között jogosult ezen használattal szemben az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján fellépni. Ezt a megállapítást nem kérdőjelezheti meg azon körülmény, hogy az említett megjelölést ezen használat körében úgy észlelik, mint a védjegyjogosult támogatásának, az iránta érzett hűségnek és a hozzá való kötődésnek a kifejeződését.

A költségekről

63 A Bíróságnál észrevételt előterjesztő Európai Közösségek Bizottsága, illetve EFTA Felügyeleti Hatóság részéről felmerült költségek nem téríthetők meg. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről.

A fenti indokok alapján

A BÍRÓSÁG

a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division 2001. május 4-i végzésével hozzá intézett kérdéseire válaszolva a következőképpen határozott:

A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv 6. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan helyzetben, amikor valamely harmadik személy gazdasági tevékenysége körében az érvényesen lajstromozott védjeggyel azonos megjelölést használ a lajstromozott védjegy árujegyzékében szereplő árukkal azonos árukon, a védjegytulajdonos az alapüggyel azonos körülmények között jogosult ezen használattal szemben az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján fellépni. Ezt a megállapítást nem kérdőjelezheti meg azon körülmény, hogy az említett megjelölést ezen használat körében úgy észlelik, mint a védjegyjogosult támogatásának, az iránta érzett hűségnek és a hozzá való kötődésnek a kifejeződését.

Rodríguez Iglesias Puissochet Wathelet

Timmermans Gulmann Edward

Jann Skouris Macken

Colneric von Bahr

Kihirdetve Luxembourgban, a 2002. november 12-i nyilvános ülésen.

R. Grass G. C. Rodríguez Iglesias

hivatalvezető elnök

*Az eljárás nyelve: angol.