BH 2007.10.336 Az adásvételi szerződés érvénytelensége iránt a vevő és az eladó közötti perben az a kérdés nem dönthető el, hogy többszöri eladás esetén melyik vevő szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát - Az eladó ugyanis nem jogosult olyan kereset előterjesztésére, mellyel a korábbi vevő tulajdonjogának a megállapítását kéri [Ptk. 237. §, 365. §, 369. §]

A felperes az 1994. december 6. napján létrejött adásvételi szerződéssel a perbeli ingatlant eladta a pernyertessége érdekében beavatkozó dr. N. F.-nek 2 900 000 forint vételárért.

A felperes állítása szerint nem adásvételi, hanem kölcsönszerződést kötött. A kölcsönt és kamatait a beavatkozónak nem tudta törleszteni, ezért további kölcsönök felvételére kényszerült. Többek között N. G.-től kapott kölcsönt, melynek biztosítékául ingatlana 1/4 tulajdoni illetőségére vele adásvételi szerződést kötött.

A felperes a tőketartozás törlesztése érdekében 1995. május 2. napján kölcsönszerződést kötött az I. r. alperessel. A kölcsönszerződés biztosítására a felperes és az I. r. alperes között adásvételi szerződés jött létre a perbeli ingatlan 3/4 tulajdoni illetőségére 3 000 000 forint vételár ellenében.

A szerződés eredeti példányán a felek a keltezés idejét nem tüntették fel. A szerződést ügyvédi letétbe helyezték azzal, hogy a letéteményes azt a letevők együttes közös kérelmére jogosult kiadni.

A felperes a kölcsönszerződésben foglaltaknak nem tudott eleget tenni. Az I. r. alperes részére a letéteményes az adásvételi szerződést kiadta, melyre az 1995. augusztus 11-ei keltezés került rávezetésre. Az I. r. alperes által ezen a napon beszerzett tulajdoni lap szerint az ingatlan teljes egészében a felperes tulajdonában állt és azon széljegy sem szerepelt.

Az I. r. alperes 1995. augusztus 14-én kérte tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. Kérelmét a földhivatal elutasította arra hivatkozva, hogy dr. N. F. beavatkozó már korábban benyújtotta tulajdonjog- bejegyzés iránti kérelmét. A beavatkozó tulajdonjogának bejegyzésére egyébként 1996. november 8. napján került sor. Az I. r. alperes a földhivatal határozatát közigazgatási perben megtámadta, mely azonban szünetelés folytán megszűnt.

A felperes dr. N. F. beavatkozóval szemben a közöttük létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítása érdekében pert indított. A megyei bíróság jogerős ítéletével a szerződés érvénytelenségét állapította meg és megkereste a földhivatalt a felperes tulajdonjogának bejegyzése érdekében. A jogerős ítéletet a földhivatal 2001. január 9. napján megkapta, majd az ezt követő napon az ingatlan 3/4 illetőségére az I. r. alperes tulajdonjogát jegyezte be a felperessel 1995. augusztus 11. napján létrejött adásvételi szerződés alapján.

Ezt követően 2001. február 20. napján az I. r. alperes gyermekének, a II. r. alperesnek ajándékozta az ingatlan 3/4 illetőségének tulajdonjogát. A II. r. alperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét a földhivatal az ingatlan tulajdoni lapján széljegyként tüntette fel.

Időközben a felperes és a dr. N. F. beavatkozó közötti perben a jogerős ítélet felülvizsgálata során a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A beavatkozó - abban a perben az alperes - kérelme alapján a Legfelsőbb Bíróság a 2005. február 10. napján kelt végzésében megkereste a földhivatalt, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjogát a felperesről az alperesre jegyezze vissza. A földhivatal tájékoztatása szerint ezt az ügyiratot rangsorban más ügyiratok megelőzik, ezért a megkeresésben foglaltaknak a földhivatal nem tett eleget.

A felperes a jelen ügyben 2001. március 30-án előterjesztett keresetével az alperessel 1995. május 2-án kötött kölcsönszerződés és az ingatlan 3/4 illetőségére 1995. augusztus 11-én létrejött adásvételi szerződés, valamint az alperesek között 2001. február 20. napján létrejött ajándékozási szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte arra hivatkozva, hogy azok színleltek és a jóer­kölcsbe ütköznek, míg az ajándékozási szerződés azért ütközik jogszabályba, mert annak megkötésekor az I. r. alperes nem volt a 3/4 illetőség tulajdonosa. Hivatkozott továbbá arra is, hogy semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a teljesítési kötelezettség elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. A keresetlevél benyújtásakor az ingatlan 1/4 illetőségének tulajdonosa a felperes, 3/4 illetőség tulajdonosa az I. r. alperes volt. Az ingatlan-nyilvántartás Sz. A. tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmét és a II. r. alperes ajándékozás, valamint soron kívüliség iránti kérelmét széljegyként tüntette fel.

Dr. N. F. a perbe a Pp. 51. §-ára hivatkozva II. r. felperesként belépett és arra hivatkozott, hogy a felperes és az I. r. alperes között létrejött adásvételi szerződés semmis, mert a tulajdonjogot csak a dolog tulajdonosától lehet megszerezni. Az általa a felperessel kötött adásvételi szerződés pedig megelőzi az I. r. alperes és a felperes szerződéskötésének idejét. Elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az adásvételi szerződés, valamint a fenti okokból az alperesek közötti ajándékozási szerződés érvénytelen. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság rendelkezzen az I. r. alperes tulajdonjogának törléséről és ezen ingatlanrészre vonatkozóan tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről, valamint a II. r. alperes tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmének az ingatlan-nyilvántartásból való törléséről.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. A II. r. felperes keresete vonatkozásában arra utalt, hogy tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme ezen eljárásban nem érvényesíthető, a II. r. felperes a vele szemben folyamatban volt perben kérheti a Legfelsőbb Bíróságtól ítélet kiegészítését.

Az I. r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett, a II. r. felperes keresetét elutasító rendelkezését nem érintve a fellebbezett rendelkezését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárásban előterjesztett kereset szerint a felperes az I. r. alperessel kötött kölcsön- és adásvételi szerződés, valamint az alperesek között létrejött ajándékozási szerződés semmisségének a megállapítását kérte színleltség és jogszabályba ütközés jogcímén. Kérte továbbá a földhivatal megkeresését a perfeljegyzés és az I. r. alperes tulajdonjogának törlése, a II. r. alperes tulajdonjog bejegyzési kérelmének elutasítása és a II. r. felperes (dr. N. F.) tulajdonjogának a bejegyzése iránt.

Az alperesek viszontkeresetükben birtokbaadást és többlethasználati díjat igényeltek a felperestől, másodlagosan az érvénytelenség megállapítása esetén az eredeti állapot helyreállítása körében a 3 000 000 forint vételár és kamatainak megfizetésére kérték a felperes kötelezését.

A megismételt eljárásba dr. N. F. a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott és kérte a felperes és az I. r. alperes közötti adásvételi szerződés, valamint az alperesek közötti ajándékozási szerződés érvénytelenségének a megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a felperessel korábban kötött adásvételi szerződést mint az I. r. alperes és az ingatlan tulajdonjoga a pernek nem lehet tárgya, mert a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint az ítélt dolognak minősül. Az ingatlan jogi sorsa tehát nem függ jelen per eredményétől.