A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40323/2010/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 345. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.323/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Szigethy Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Maklári Gábor jogtanácsos által képviselt I. rendű, II. rendű alperesek ellen, amely perbe az I. rendű alperes pernyertessége érdekében dr. Csuka György ügyvéd által képviselt ...beavatkozott, kártérítés megfizetése iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2010. március 22. napján kelt 21.G.24.207/2006/53. szám közbenső ítélete ellen az I. rendű alperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja, és a felperes keresetét az I. rendű alperes vonatkozásában elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 405.000,- (Négyszázötezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes üzemeltette a Szentendre, ...szám alatt lévő N.K-t. 2006. február 10-én Szentendre Város Önkormányzatának kezelésében álló Alkotmány utca beszakadt. Megállapításra került, hogy az út alatt eddig fel nem tárt pince boltozata omlott be, ez okozta az út beszakadását. 2006. május 19-én hosszan tartó esőzések nyomán a beszakadás tovább nagyobbodott, és az addig teljes mértékben takarásban lévő, az I. rendű alperes által üzemeltetett NA 80 ac. vízvezetéket kimosta a víz, és így az alátámasztás nélkül maradt vízvezeték eltört. 2006. május 24-én a vízvezeték ismételten eltört. 2006. június 3-án a vízvezeték újra eltört, a főnyomóvezetékből ömlő víz a pincében található földet kimosta, és azzal elárasztotta a N.K-t, a felperesnek ezzel nagy kárt okozva.

A felperes az elsőfokú bíróságra 2006. szeptember 7-én benyújtott keresetében kérte a D. Zrt. alperest 6.000.000,- Ft kár és annak 2006. június 3-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatának a megfizetésére kötelezni.

Keresetének jogalapjaként a Ptk. 339. § (1) bekezdését és a 345. §-át jelölte meg. Hivatkozott ezen túlmenően az 1995. évi LVII. törvény, valamint a 38/1995. (IV.5.) Korm. rendeletben foglaltakra is.

Előadta, hogy az alperesnek a beomlást követő több csőtörést követően tisztában kellett lennie azzal, hogy a vezeték megerősítésre szorul. Végzett ugyan javításokat a káresemény előtt, a problémát azonban nem oldotta meg. Hangsúlyozta, hogy a közművek üzemeltetése fokozott felelősséggel jár, mivel rendellenes működésük akár közveszélyt, tömeges katasztrófát is okozhat. Ezen túlmenően a felelőssége azért is fennáll, mert a kár nem közvetlenül az út beszakadásakor következett be, hanem hónapokkal később és közben az általa is jól ismert veszélyhelyzetet nem szüntette meg, ezért súlyos, gondatlan mulasztás terheli.

Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Nem vitatta, hogy 2006. június 3-án a vízvezeték mechanikai hibái miatt káros vízelfolyás történt, azonban álláspontja szerint az eset körülményei egyértelműen azt igazolják, hogy az általa kezelt vízvezeték meghibásodása az üzemeltetőn kívülálló körülmény miatt következett be. Előadta, hogy számos alkalommal megerősítette a vezetéket, az érintett szakaszokat korszerű eljárással, egyúttal jelezte az önkormányzatnak a helyzet súlyosságát. Álláspontja szerint az ok-okozati folyamatban a kárt kiváltó ok a pince beomlása volt, ami elkerülhető lett volna a pince gyors és a szakszerű rehabilitációjával. Vitatta, hogy a vízvezeték működtetése veszélyes üzem lenne.

A Pest Megyei Bíróság 2008. február 28-án kelt 21.G.24.207/2006/22. számú közbenső ítéletében megállapította, hogy a 2006. június 3-án a Szentendre, ... lévő NA 80 ac. közüzemi vízvezeték eltörésével a felperesnek okozott kár tekintetében az alperes felelőssége fennáll.

Az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla a 2008. szeptember 18. napján kelt 14.Gf.40.182/2008/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a másodfokú eljárás során a felperesnek és a beavatkozónak személyenként 25.000,- Ft, az alperesnek 360.000,- Ft költsége merült fel.

Többek között meghagyta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak, hogy a megismételt eljárás körében az alperes bizonyítási indítványának megfelelően a jogalap körében szakértői bizonyítást kell lefolytatnia az általa indítványozott kérdésekkel kapcsolatban. A szakértői vélemény tartalmától függően kell állást foglalni abban a kérdésben is, hogy az alperes az általános felelősségi vagy a veszélyes üzem működéséből eredő károk megtérítésére vonatkozó szabályok szerint felel-e és a kimentés vizsgálata körében kell értékelni a bizonyítékokat, különös tekintettel a szakértő e körben tett megállapításaira is.

A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság 2009. május 28-án kelt 32. sorszámú végzésével szakértői bizonyítást rendelt el, az igazságügyi szakértő a szakvéleményét 39. sorszám alatt terjesztette elő.

A felperes a szakértői véleményre 44. sorszámú előkészítő iratában tett észrevételt és a szakvélemény alapján a keresetét II. rendű alperesként kiterjesztette Szentendre Város Önkormányzatára és az alpereseket kártérítés címén egyetemlegesen kérte marasztalni 6.000.000,- Ft és ennek 2006. június 3-tól járó törvényes mértékű kamata és a perköltség megfizetésére.

A II. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő, a kitűzött tárgyalásokon nem jelent meg.

A Pest Megyei Bíróság a 2010. március 22. napján kelt 21.G.24.207/2006/53. számú közbenső ítéletében megállapította, hogy a 2006. év június hó 3. napján a Szentendre, ... utcában lévő NA 80 ac. közüzemi vízvezeték eltörésével a felperesnek okozott kár tekintetében az alperesek felelőssége egyetemlegesen fennáll.

Határozata indokolásában az I. rendű alperes felelősségének jogalapjával kapcsolatban rögzítette, hogy a 3 bar nyomás alatt álló gerincvezeték, mely fedetlenné és alátámasztás nélkülivé vált, olyan veszélyes üzem, amelynek folytatója a speciális szigorúbb kárfelelősségi szabályok szerint felel.

Az köztudomású tény, hogy a főnyomóvezetékből csőtörés esetén kizúduló víz sugara olyan nagyfokú erőhatást fejt ki, mely képes egy épületet is megfosztani a földtámasztól, elsodorni embereket, összetörni tárgyakat, és ezzel az élet és vagyonbiztonságot közvetlenül, illetőleg ténylegesen veszélyezteti és károsítja.

Az I. rendű alperes már a 2006. május 19-i csőtöréskor is tudatában volt annak, hogy egy beomlott pincehomlokzat mellett, felett helyezkedik el a régi azbeszt cementcső, mely éppen állapotából kifolyólag sérülékenyebb. Ehhez járult még a május 19-től folyamatosan fennálló alátámasztás hiánya. Az I. rendű alperesnek számolnia kellett az időjárási tényezővel is, azzal, hogy a leesett jelentős csapadék természetes viselkedése, hogy elfolyik, beszívódik a földbe. A pince feltáratlansága azt is jelentette, hogy annak mérete, hossza nem ismert, az sem, hogy hova vezet, így az újabb csőtörések által okozható kár jellege és mértéke sem lehetett előre felbecsülhető.