1056/1999. (V. 26.) Korm. határozat

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között 1998. december 7-én létrejött Megállapodás közzétételéről

A Kormány

1. e határozat mellékleteként közzéteszi a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között 1998. december 7-én létrejött Megállapodást;

2. felhívja az érintett minisztereket, hogy a Megállapodásban foglaltak végrehajtásáról gondoskodjanak.

Melléklet az 1056/1999. (V. 26.) Korm. határozathoz

Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között

Preambulum

A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) és a Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: Egyház), attól az óhajtól vezérelve, hogy tartós megoldást találjanak az Egyház közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozására, valamint néhány vagyoni természetű kérdésre, szem előtt tartva a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényt, illetve az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényt, megállapodást kötnek egymással.

A Kormány a Megállapodás megkötésével elismeri és értékeli az Egyháznak a magyar történelemben megmutatkozott erkölcsi és szellemi értékhordozó és közösségteremtő hagyományait. Támogatni kívánja az Egyháznak az elmúlt években a hitélet körében végzett tevékenysége mellett kifejlesztett oktatási-nevelési, szociális és kulturális tevékenységét.

Az Egyház az állam és az egyházak szétválasztásának elve érvényesülése mellett feladatának tekinti a közjó szolgálatát hazánk valamennyi polgára számára, és elősegíteni igyekszik a Magyar Köztársaság és más államok együttműködését, valamint a határon túl élő magyarság kultúrájának megőrzését.

1. Cikk

Az 1990. évi IV. törvényben felsorolt egyházi közszolgálati tevékenységek finanszírozására az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok érvényesek ugyanezen törvény, valamint a jelen Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) rendelkezései szerint.

2. Cikk

(1) Az Egyház az általa fenntartott közoktatási feladatot ellátó intézményeiben, valamint a szociális, gyermekjóléti és -védelmi intézményeiben végzett feladatellátás után ugyanolyan mértékű állami költségvetési támogatásban részesül, mint amekkora összeget e célra átlagosan fordíthat a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartó. A támogatás normatív támogatásból és kiegészítő támogatásból áll.

(2) A kiegészítő támogatás tárgyévi összegének megállapításához az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. §-a irányadó. A kiegészítő támogatás összegét az Egyház központi szerve jogosult felosztani.

(3) A Kormány az Egyház fenntartásában működő közoktatási, felsőoktatási és szociális-egészségügyi intézmények beruházási, felújítási feladataihoz az állami költségvetés keretében támogatást nyújt.

(4) A Kormány az Egyház felsőoktatási intézményeinek a mindenkor hatályos törvények szerint biztosítja az állami költségvetési támogatást.

(5) A Kormány az Egyház felsőoktatási intézményeiben tanuló államilag finanszírozott hallgatók számára az állami felsőoktatási intézményben tanuló államilag finanszírozott hallgatókkal azonos jogcímeken és azonos mértékben biztosítja az állami költségvetési támogatást.

(6) Az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeret - amelyről évente történik megállapodás - nem lehet kevesebb, mint az 1998/99-es tanévben államilag finanszírozott hallgatók száma.

(7) A Kormány vállalja, hogy az Egyház által fenntartott felsőoktatási kollégiumok támogatását az állami felsőoktatási kollégiumokkal azonos mértékben biztosítja.

3. Cikk

(1) A Kormány az állami költségvetés keretében fedezetet nyújt az egyházi hitoktatás támogatására az átlagos pedagógus-óradíj figyelembevételével.

(2) A Kormány az egyházi hitoktatást mind az iskolai, mind az egyházközségi (gyülekezeti) csoportokban támogatja.

4. Cikk

(1) Az Egyház kulturális öröksége, ezen belül az egyházi levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban és más gyűjteményekben őrzött értékek és dokumentumok a magyar kulturális örökség egészének fontos részét képezik. Az Egyház és a Kormány vállalja, hogy együttműködik ezen örökség megőrzésében, gyarapításában és közhasználatának biztosításában.

(2) A Kormány részt vállal az egyházi kulturális örökség emlékeinek és az egyházi szervek és intézmények tulajdonában lévő műemlékek és művészi alkotások felújításában és megőrzésében, az ugyanolyan állami kézben lévő kulturális örökségnek nyújtott támogatáshoz hasonló mértékben. Anyagilag ugyancsak támogatja az Egyház szervezetei és intézményei tulajdonában lévő levéltárak, könyvtárak és múzeumok működését.

(3) Az Egyház szervezetei és intézményei tulajdonában levő gyűjtemények beruházásfejlesztésére az Egyház rendkívüli céltámogatást igényelhet.

5. Cikk

A Kormány jelen Megállapodás mellékletében nem szereplő, nem járadék alapjául szolgáló volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését az Egyház javára a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) rendelkezéseinek megfelelően, 1999 és 2011 között évenkénti egyenletes, értékarányos ütemezésben hajtja végre.

6. Cikk

(1) A Kormány a mellékletben felsorolt ingatlanok ellenértékét a járadék induló mértéke alapjának tekinti.

A mellékletben szereplő ingatlanok kölcsönösen elfogadott értéken alapuló járadék induló összege 1998. évre az 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-a szerint 4,2702 milliárd Ft 4,5%-a (1998-ban: 192,159 millió Ft), 2001-től 5%-a, amely összeget a Kormány - figyelembe véve a valorizációt - 1999. január 1-jétől a járadék kiegészítésével együtt mindösszesen: 700 millió Ft-ban állapítja meg. A Kormány 1999 után garantálja a járadék reálértékét oly módon, hogy 2000. január 1-jétől a vonatkozó törvényi előírás figyelembevételével az előzőekben meghatározott járadék összegét évente - a forint átlagos leértékelésének az állami költségvetés éves tervezésekor számított ütemének megfelelő mértékben - növelni, és az állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően a tényleges leértékelés mértékének megfelelően módosítani kell. Az Egyház a járadékot, az 1998. évi összeget tekintve, az ingatlanok korábbi tulajdonosainak történő járadék folyósításra, az 1999. évtől esedékes járadék kiegészítést közszolgálati és közegyházi célokra használhatja fel. A járadék folyósítása 1998. évre ezen Megállapodás aláírását követő 30 napon belül, 1999. évtől negyedévenként előre esedékes.

(2) Az Egyház a járadékra jogutód nélküli megszűnéséig jogosult.

(3) Az Egyház az Etv.-n alapuló a hivatkozott törvény 2. §-ának (5) bekezdése alapján rendelkező - a mellékletben megnevezett - ingatlanigényeiért járó kártalanítást jelen Megállapodásban foglaltak teljesítésével kielégítettnek tekinti.

7. Cikk

A Kormány törvényi lehetőséget biztosít arra, hogy 1998. január 1-jétől a magánszemélyek progresszív személyi jövedelemadójuk (a továbbiakban: szja) 1%-áról az általuk megjelölt Egyház vagy egy külön állami alap javára rendelkezzenek. A Kormány 2002-ig garantálja az egyes egyházaknak az előző évi progresszív szja bevétel 0,5%-át úgy, hogy ha a rendelkező által juttatott összeg nem éri el ezt a szintet, a Kormány azt kiegészíti, az egyes egyházak között a kiegészítés összegét az állampolgári rendelkezések számarányában osztja fel. Az Egyház részére garantált összeg azonban 2002-ig nem lehet 293 millió forintnál kevesebb. A Kormány továbbra is rendkívüli támogatást adhat az Egyház által jelzett konkrét célokra. A támogatási igényét az Egyház minden év augusztus 31. napjáig jelenti be a Kormány illetékes szervénél. A jelenleg érvényben lévő, kifejezetten az Egyházat, az egyházi személyeket és az egyházi tevékenységet megillető, mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági adó, mind az általános forgalmi adó terén biztosított kedvezmények, illetve adómentességek körének szűkítését az Egyház beleegyezése nélkül a Kormány nem kezdeményezi.

8. Cikk

A Felek rögzítik, hogy a Megállapodás módosítására vagy megszüntetésére csak írásba foglalt közös megegyezéssel kerülhet sor.

9. Cikk

A Felek kijelentik, hogy a jelen Megállapodás 6. Cikk (2) bekezdésének a járadék alapjául szolgáló ingatlanok értékén túlmenően meghatározott, járadék kiegészítéséről szóló rendelkezései az 1997. évi CXXIV. törvény vonatkozó előírásainak értelemszerű módosításával egyidejűleg lépnek hatályba. A Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy e módosításokat kezdeményezi a Magyar Köztársaság Országgyűlésénél. A Megállapodás egyéb részei az aláírást követően hatályosak és végrehajthatóak.