1997. évi CXXIV. törvény

az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés[4]

- elismerve a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását,

- tudatában a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban,

- figyelembe véve, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották,

- szem előtt tartva állam és egyház elválasztásának, de a közösségi célok érdekében történő együttműködés követelményét,

a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET[5]

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §[6] E törvényt az egyházi jogi személyekre, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a vallási egyesületekre kell alkalmazni.

2. §[7] (1) Az egyházi jogi személy a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá - ha az adományról a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki - a kapott adományt és annak felhasználását.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint a belső egyházi jogi személy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 19/B. § (2) bekezdése figyelembevételével a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.

(3) Az egyházi jogi személy a részére gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységének támogatása érdekében a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadására.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adomány összegét és felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogszabályok, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet.

II. FEJEZET[8]

A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGÉNEK ANYAGI FELTÉTELEI

1. A járadékra és a személyi jövedelemadó egy százaléka felajánlására vonatkozó szabályok[9]

3. §[10] (1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) hatálya alá tartozó, az egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása az egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.

(2)[11] A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a központi költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét - a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően - a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell.

(3) A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998-2001. évek között 4,5%, a 2001. évtől 5%.

(4) A járadék induló összege a Kormány, illetve az egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve az egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben azt az egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja.

4. §[12] (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogosult - törvényben meghatározottak szerint - a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabályában meghatározott módon használható fel.

(2) A bejegyzett egyház és a bevett egyház az (1) bekezdésben foglaltakon túl a (3) és (4) bekezdés szerint további kiegészítő támogatásra jogosult.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján a bejegyzett egyházakat, a bevett egyházakat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik el a nyilatkozattal érintett évre vonatkozóan - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában - befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig a bejegyzett egyházaknak és a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból a bejegyzett egyház, a bevett egyház és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzat a személyi jövedelemadó egy százalékáról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül.

2. A vallási közösségek hitéleti tevékenységének és közfeladat-ellátásának állami támogatására vonatkozó szabályok[13]

5. §[14] (1) A bevett egyház és belső egyházi jogi személye által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház, illetve ezek belső egyházi jogi személyei által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/D. § (5) bekezdése vagy 9/F. § (1) bekezdése szerinti, a Kormánnyal kötött megállapodás rendelkezik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a vallási egyesületek által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/C. § (1) bekezdése szerinti, a Kormánnyal kötött megállapodás rendelkezik.

(2) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye fenntartónak - a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek - az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza.

6. § (1)[15] A bevett egyház további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosult, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.

(2)[16] Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a központi költségvetés tervezésekor ismert adatok alapján történik, a központi költségvetésről szóló törvényben a köznevelési, szakképzési, egészségügyi, illetve a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével.

(3)[17] A köznevelési, szakképzési és szociális kiegészítő támogatás összegének számításához az állami fenntartóként részt vevő szervek és a helyi önkormányzatok adott ágazati működési és felújítási kiadásainak összegét csökkenteni kell az intézmény kötelező közfeladattal összefüggésben realizált, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. § (3) bekezdés b)-d) pontja szerinti bevételeivel, továbbá a szociális szolgáltatások, a köznevelés és a szakképzés esetén az olyan, a központi költségvetésből, valamint európai uniós forrásból származó támogatással, amelyhez a közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő állami szervek, az önkormányzati fenntartó és az egyházi jogi személy egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege.

(4)[18] A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképzési intézmény után a bevett egyháznak járó kiegészítő támogatást a köznevelésért felelős miniszter és a szakképzésért felelős miniszter számára a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról készített éves jelentés, valamint a szakképző intézmények esetén a szakképzési információs rendszer egyházi intézményre vonatkozó adatai figyelembevételével kell kiszámítani.

(5)[19] A kiegészítő támogatásra vonatkozó állami és önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés a bevett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.

(6)[20] Ha a (2) bekezdésben foglalt közszolgáltatásokat több bevett egyház kizárólagos részvételével működő - e rendelkezés hatálybalépése előtt alapított - alapítvány vagy egyesület látja el, akkor az - az (1) bekezdés alkalmazásában - a bevett egyház által történő közszolgáltatás-nyújtásnak minősül. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás - az alapítvány vagy egyesület és a Kormány között kötött külön megállapodás alapján - közvetlenül az alapítvány vagy egyesület részére kerül folyósításra.

7. §[21] (1)[22] A bevett egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül.

(2)[23] A központi költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hittanoktatás költségeihez.

(3)[24] A központi költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul a szolgálati helynek minősülő magyarországi településen hitéleti szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékához, a lezárt zsidó temetők fenntartásához és a használatban lévő zsidó temetők felújításához, a jelentős zsidó múlttal rendelkező magyarországi vidéki és külhoni települések zsidó kulturális életének reorganizációjához, a határon túli magyar gyülekezetekben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek feladatvégzéséhez, a kórházlelkészi szolgálat támogatásához, továbbá a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatásához.

(4)[25] A bevett egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés a bevett egyház által meghatározott célokra, a központi költségvetésről szóló törvényben állapít meg.

(5)[26] A (4) bekezdésben meghatározott támogatás jellegére és annak igénybevételére vonatkozó kérelmet a bevett egyház legfőbb szervének képviselője nyújtja be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter).

8. §[27] (1)[28] A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és a központi költségvetésről szóló törvény előírásai szerint a kincstár útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatai között kell biztosítani.

(2)[29] A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani.

(2a)[30] A 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót az állam egy összegben téríti meg a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig. Ha a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciós elszámolás összege negatív előjelű, akkor a korrekció az annak megállapítását követő - a 3. § (1) bekezdése szerinti - első negyedévben rendelkezésére bocsátott járadék összegéből kerül levonásra.

(3)[31] A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket a 4. §-ban meghatározottak szerint megillető személyi jövedelemadó-részesedést és a bejegyzett egyházakat, valamint a bevett egyházakat megillető kiegészítő támogatást a központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatai között kell megtervezni, és a felajánlásokat követő évben január 31-éig a jogosultaknak átutalni.

9. §[32] A 3. § (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatot - az előírt jogvesztő határidőn belül - a miniszternek kell megküldeni.

10. §[33] (1) A Kormány jogosult a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket, belső egyházi jogi személyeket közcélú tevékenységük folytatásához szükséges ingatlan megszerzésében segíteni.

(2) Ha a belső egyházi jogi személy állami tulajdonú ingatlant ingyenesen kap vagy kapott tulajdonba, beleértve az Etv. 2. § (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célt szolgáló, valamint az Etv. 17. § (2) bekezdése szerinti szakrális ingatlanokat is, különösen, ha az ingatlanra vonatkozóan az Ehtv. 19/B. § (3) bekezdése szerinti támogatásban részesül vagy részesült, magyarországi működésének a megszűnése esetén az ingatlan tulajdonjoga és az ingatlanhoz kapcsolódó közcélú tevékenység ellátásának kötelezettsége az érintett, az Ehtv. 7. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve (a továbbiakban: az egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve) által megjelölt magyarországi belső egyházi jogi személyére, az egyház magyarországi legfőbb képviseleti szerve eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan fekvése szerint területi illetékességgel rendelkező magyarországi belső egyházi jogi személyére száll át. Az érdekelt magyarországi belső egyházi jogi személy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság az érintett egyház magyarországi legfőbb képviseleti szervének nyilatkozata alapján bejegyzi.

III. FEJEZET[34]

A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK FELSŐOKTATÁSI KÖZFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3. Közös szabályok[35]

10/A. §[36] (1) A vallási közösségek felsőoktatási tevékenysége közfeladatnak (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: felsőoktatási közfeladat) minősül.

(2) Az állam elismeri a vallási közösségek által létrehozott, felsőoktatási közfeladatokat ellátó vagy felsőoktatási célokat szolgáló intézmények társadalmi értékteremtő szerepét, támogatja közfeladat-ellátásukat és céljaik megvalósítását. Az állam biztosítja a vallási közösségek felsőoktatási intézményeinek működéséhez szükséges jogszabályi környezetet, ideértve az Ehtv.-ben biztosított szervezeti és működési függetlenséget.

(3) Az állam a vallási közösségek hitéleti képzéseinek tartalmát semmilyen módon nem befolyásolhatja.

4. A megállapodással rendelkező bevett egyházak felsőoktatási közfeladataihoz kapcsolódó hosszú távú minőségi és teljesítményelvű finanszírozás szabályai[37]

10/B. §[38] (1) Ezen alcím rendelkezéseit az Ehtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, a felsőoktatási közfeladatok finanszírozási követelményeit meghatározó stratégiai keretmegállapodással, vagy az ezt a tárgykört is magában foglaló átfogó megállapodással rendelkező bevett egyházakra, belső egyházi jogi személyeikre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: megállapodással rendelkező bevett egyház), és az általuk fenntartott felsőoktatási intézményekre kell alkalmazni.

(2) A megállapodással rendelkező bevett egyházak és az általuk fenntartott felsőoktatási intézmények, vagy felsőoktatási célokat szolgáló intézmények - beleértve az ezen intézmények által fenntartott kollégiumokat (internátusokat) és diákotthonokat is - (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmény) által ellátott felsőoktatási tevékenység közfeladat.

(3) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye az általa ellátott felsőoktatási közfeladat után a hasonló feladatot ellátó állami intézményekkel legalább azonos támogatásra jogosult.

(4) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye által ellátott felsőoktatási közfeladathoz és fejlesztéséhez az állam legalább az állami intézményekkel azonos jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket köteles biztosítani.

(5) Az állam az állami intézmények számára biztosított működési, felújítási és fejlesztési forrásokkal legalább azonos mértékű támogatásokat biztosít a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye számára.

(6) A központi költségvetés tervezésekor előresorolt tényező a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási közfeladat-ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételek biztosítása.

(7) A közfeladat-ellátás hosszú távú, kiszámítható biztosításához fűződő közérdekre figyelemmel a felsőoktatási közfeladat a megállapodással rendelkező bevett egyháztól vagy felsőoktatási intézményétől nem vonható el, és a felsőoktatási intézmények a felsőoktatási közfeladat ellátásával az átfogó megállapodásban vagy stratégiai keretmegállapodásban és a hatályos közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakra figyelemmel nem hagyhatnak fel.

(8) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási közfeladatának és ehhez kötődő tevékenységeinek finanszírozását az állam

a) vagyonjuttatással,

b) támogatással,

c) adománnyal, illetve

d) közfeladat-finanszírozási szerződéssel

biztosíthatja a felsőoktatási közfeladat magasabb szintű ellátása érdekében.

(9) A megállapodással rendelkező bevett egyházak felsőoktatási közfeladat-finanszírozási szerződésének első alkalommal történő megkötése során a megállapodással rendelkező bevett egyház és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény felsőoktatási közfeladatainak finanszírozása az alábbi támogatások szerint kerül megállapításra:

a) bázis alaptámogatás (átfogó megállapodásban rögzített képzési támogatás),

b) egyházi felsőoktatási kiegészítő támogatás (átfogó megállapodásban rögzített tudományos, fejlesztési, speciális támogatás), amely magában foglalja

ba) a kiegészítő alaptámogatást,

bb) a minőségi bázistámogatást,

bc) a kiegészítő minőségi támogatást, valamint

bd) az infrastruktúra támogatást,

c) az egyházi felsőoktatási intézmények közötti finanszírozási szintentartást biztosító támogatás,

d) az állam által fenntartott intézmények számára meghatározott bérfejlesztéssel megegyező támogatás,

e) hallgatói juttatások,

f) teljesítményalapú és minőségalapú támogatások.

(10) Ha a felsőoktatási közfeladat ellátása stratégiai keretmegállapodáson, vagy ezt a tárgykört is magában foglaló átfogó megállapodáson alapul, abban szabályozni kell az érintett közfeladat hosszú távon történő biztosítása érdekében a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézményei által ellátott felsőoktatási közfeladat finanszírozásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az együttműködés rendjét.

(11) A bevett egyházakkal megkötött átfogó vagy stratégiai keretmegállapodásban rögzített alaptámogatás és egyházi kiegészítő támogatás összege nem csökkenhet a megállapodásban meghatározott támogatási összeg alá, és azok összegét nem érintik a minőségi és teljesítmény alapú támogatások elérhető további összegei.

10/C. §[39] (1)[40] A közfeladat-finanszírozási szerződés a felsőoktatásért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) és a megállapodással rendelkező bevett egyház között létrejövő olyan 6 éves szerződéses intervallumokból álló jogviszony, amely a megállapodással rendelkező bevett egyház, valamint annak felsőoktatási intézménye által közvetlenül végzett felsőoktatási közfeladat finanszírozását, és az egyházi felsőoktatási intézmény működéséhez kapcsolódó finanszírozás feltételrendszerét részletezi, figyelemmel a felsőoktatási közfeladatok és egyéb, a közfeladat-finanszírozási szerződésben rögzített feladatok teljes körére. A közfeladat-finanszírozási szerződés megkötésekor a miniszter a közfeladat-finanszírozási szerződés időtartamára vállalhat többéves vagy a költségvetési éven túli év előirányzatát terhelő kötelezettségvállalást.

(2) A közfeladat-finanszírozási szerződés az érintett felsőoktatási közfeladat hosszú távú biztosítása érdekében rendezi

a) a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézményei finanszírozásának alapvető elveire és biztosítékaira vonatkozó részletszabályokat,

b) a megállapodással rendelkező bevett egyház, annak felsőoktatási intézménye és az állam együttműködésének rendjét,

c) a megállapodással érintett felsőoktatási közfeladat-ellátás vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét,

d) a felsőoktatási közfeladat-ellátás időszakos közös értékelésére, felülvizsgálatára vonatkozó részletszabályokat,

e) a szükséges részletszabályokat, különösen a bevett egyházzal kötött megállapodásban foglalt felsőoktatási közfeladatot érintő finanszírozási rendelkezéseket, a hallgatói juttatásokat, a teljesítmény-minőség arányos finanszírozást és a felsőoktatási bérfejlesztés feltételeit, amelyek együttesen az egyházi fenntartásból adódó értékminőséget, értékteremtő finanszírozást biztosítják, valamint

f) az oktatási (alap), kutatási (minőségi), kiemelt ágazati cél indikátorok meghatározását, figyelembe véve a megállapodással rendelkező bevett egyházi felsőoktatási intézmények társadalmi küldetését.

(3) Ha a felsőoktatás-finanszírozást érintő stratégiai keretmegállapodás megkötésére a bevett egyház már fennálló, a felsőoktatásra is kiterjedő átfogó megállapodásának módosításával kerül sor, a közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározásra kerülő támogatás mértéke nem lehet alacsonyabb az átfogó megállapodásban annak módosítását megelőzően rögzített - és a felek megállapodása szerint valorizált - mértéknél.

(4) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye egyéb közfeladatai ellátásának biztosítása a közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározottak szerint történik.

(5) A közfeladat-finanszírozási szerződés tartalmától egyoldalúan eltérni csak a megállapodással rendelkező bevett egyház vagy felsőoktatási intézménye javára lehet.

(6) Ha az állam a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, vagy azt nem köti meg, a megállapodással rendelkező bevett egyház jogosult bírósághoz fordulni. A bíróság az ügyben soron kívül jár el, és köteles ideiglenes intézkedést hozni a közfeladat-ellátás folyamatos biztosítása érdekében.

(7) A megállapodással rendelkező bevett egyház köteles az általa fenntartott felsőoktatási intézményben az érintett magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók részére térítésmentesen biztosítani a közfeladat-finanszírozással fedezett szolgáltatásokat a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakra figyelemmel.

(8) Az állam a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye útján ellátott felsőoktatási közfeladat finanszírozásának összegét a közfeladat-finanszírozási szerződésben is meghatározottan, negyedéves ütemezés szerint, a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjáig folyósítja.

(9) Ha a felsőoktatás-finanszírozást érintő keretmegállapodás megkötésére a bevett egyház már fennálló, a felsőoktatásra is kiterjedő átfogó megállapodásának módosításával kerül sor, az átfogó megállapodás módosítását megelőzően meghatározott támogatások valorizációja a módosítás előtti átfogó megállapodásban rögzítettek szerint történik.

(10) A közfeladat-finanszírozási szerződésben biztosított támogatásokat - ide nem értve a (9) bekezdés szerinti esetet - a közfeladat-finanszírozási szerződés hatálybalépését követő évtől évente, a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévre vonatkozóan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével, de legalább 3%-kal (a továbbiakban: minimális indexálási mérték) valorizálni kell. Az elszámolás keretében vizsgálni szükséges, hogy a minimális indexálási mértékhez képest a Központi Statisztikai Hivatal tárgyévre vonatkozóan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértéke magasabb-e, azzal, hogy pozitív eltérés esetén a különbözet összegének biztosítását a közfeladat-finanszírozási szerződés rendezi.

(11) A közfeladat-finanszírozási szerződés a (10) bekezdésben foglaltakon túl a felek közös akaratával írásban módosítható.

(12) A közfeladat-finanszírozási szerződések lejáratát követően, a közfeladat-finanszírozási szerződések hatálya alatt belépő magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók tekintetében az oktatási tevékenység bázis alaptámogatása és kiegészítő alaptámogatása tekintetében a közfeladat-finanszírozási szerződések az érintett magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók hallgatói jogviszonyának időszakára hatályban maradnak.

(13) Az új közfeladat-finanszírozási szerződés megalapozása érdekében az egyeztetett indikátorok teljesülését a közfeladat-finanszírozási szerződés lejárata előtt 240 nappal értékelik a szerződő felek, és az elért eredmények ismeretében kerül sor a következő 6 évet finanszírozó közfeladat-finanszírozási szerződésben ezen közfeladatok indikátorainak és kapcsolódó finanszírozásának a megállapítására.

(14) A közfeladat-finanszírozási szerződés kizárólag közös megegyezéssel szüntethető meg.

(15) A közfeladat-finanszírozási szerződés szerint biztosítandó támogatás összegét a megállapodással rendelkező bevett egyház és felsőoktatási intézménye köteles elkülönítetten nyilvántartani, továbbá a támogatás teljes összegét a közfeladatot ellátó felsőoktatási intézmény és annak közfeladatai, illetve a megállapodással rendelkező bevett egyház ezzel kapcsolatos közfeladatai támogatására fordítani.

(16) Egyéb, a megállapodással rendelkező bevett egyház, vagy felsőoktatási intézménye által vállalt és az állam által elismert egyedi feladatokra tekintettel kapott finanszírozás esetében az egyedileg meghatározandó határidők és elvek alapján számolnak el a felek.

(17) Ha a közfeladat-finanszírozással kapcsolatosan tervezett jogszabályi változások a megállapodással rendelkező bevett egyházakat hátrányosan érintenék, az állam erről köteles velük előzetesen egyeztetni.

(18) Az állam által nyújtott 10/B. § (8) bekezdés a) és d) pontja szerinti juttatásra nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat.

IV. FEJEZET[41]

A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEKRE VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK

11. §[42] (1) A villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény alkalmazásában a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, annak belső egyházi jogi személye, vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban együtt: jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség) a tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs villamosenergia- és földgázellátásának biztosítása érdekében megkötött szerződés tekintetében háztartásnak minősül, ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház az Ehtv. 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál, és az így igénybe vett szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat jövedelemszerző tevékenységet.

(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alkalmazásában a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs víziközmű-szolgáltatásának biztosítása érdekében megkötött szerződés tekintetében lakossági felhasználónak minősül, ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház az Ehtv. 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál, és az így igénybe vett szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat jövedelemszerző tevékenységet.

11/A. §[43] (1) Ha az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény fenntartói joga bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére kerül átadásra, az egyházi fenntartó legkésőbb a feladatátvétel éve június 30-ig benyújtott erre vonatkozó igénye alapján a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési vagy szakképző intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló, állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló ingó és ingatlan vagyont haladéktalanul, de legkésőbb a feladatátvétel évében a nevelési, illetve tanév kezdetéig ingyenesen a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye mint fenntartó tulajdonába kell adni azzal, hogy az ingatlan és ingó vagyon, vagy az azok helyébe lépő vagyonelemek tulajdonjoga ingyenesen visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha

a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,

b) a köznevelési vagy szakképző intézmény megszűnik,

c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv, települési önkormányzat, vagy nem bevett egyházi fenntartó részére kerül átadásra, vagy

d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn, illetve az eredeti tulajdonosra történő visszaszállás esetében az erre okot adó, (1) bekezdésben meghatározott körülmény vonatkozásában az eredeti tulajdonos tudomásszerzését követő 60 napon belül a szerződés - ingatlan esetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas okiratban - nem jön létre, a fél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerződéskötési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kérheti a bíróságtól a szerződés létrehozását. A perindítástól kezdődően az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, amelynek ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a bíróság elrendeli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek tulajdonjogának visszaszállása esetén az állami, önkormányzati, illetve európai uniós támogatásból végzett beruházást nem kell megtéríteni. Az egyházi forrásból végzett értéknövelő beruházást az értékcsökkenés számviteli szabályai szerint kell megtéríteni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben az ingatlan tulajdonjogát megszerző fél az átruházó fél által igénybevett, az Ehtv. 19/B. § (3) bekezdése szerinti támogatás tekintetében az átruházó fél jogutódja.

V. FEJEZET[44]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. § Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 4. § (1) bekezdését először az 1997. évi adóbevallások során kell alkalmazni.

13. §[45] (1) A megállapodással rendelkező bevett egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény felsőoktatási közfeladatainak finanszírozásával kapcsolatos szerződések, támogatások tekintetében az e törvénynek az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított III. Fejezetében foglalt rendelkezéseit a 2022. év tekintetében kell először alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv. által megállapított 6. § (6) bekezdését a 2023. év tekintetében kell először alkalmazni.

(3)[46] Az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépésekor a Módtv2.-vel megállapított 11/A. § (1) bekezdése szerinti egyházi fenntartó birtokában álló vagyonelemekre a szerződést - az egyházi fenntartó erre vonatkozó igénye alapján - haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve tanév kezdetéig kell megkötni. Az erre vonatkozó igényt legkésőbb 2023. február 28-ig be kell jelenteni. A 11/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.

14. §[47] A 4. §, az 5. §, a 6. § (1) és (6) bekezdése, a 7. § (1)-(4) bekezdése, a III. Fejezet, a 11/A. § és a 13. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke