32/2014. (VIII. 29.) ORFK utasítás

a bódító hatású szertől befolyásolt állapotú járművezetőkkel, valamint a kábítószerrel összefüggő bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyekkel szemben alkalmazandó rendőri intézkedésekről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a bódító hatású szertől befolyásolt járművezetők, valamint a kábítószerrel összefüggő bűncselekményt elkövetők kiszűrése és velük szemben alkalmazott biológiai mintavétel, az ehhez rendelkezésre álló eszközök alkalmazása, az egyéb bizonyítási eszközök megszerzése egységes végrehajtása érdekében kiadom a következő utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya

1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. Az utasítás alkalmazásában

a) bódító hatású szer: a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével a vezetési képességre hátrányosan ható szer, így minden olyan anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására;

b) bódult állapot: a bódító hatású szertől befolyásolt állapot;

c) kábítószer: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott kábítószer és új pszichoaktív anyag.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

3. A biológiai mintavételt megalapozó körülmények

3. A rendőri intézkedés során okkal feltételezhető az intézkedés alá vont személy kábítószer-fogyasztása, ha

a) az intézkedés alá vont személyen a kábítószer okozta bódult állapotra jellemző testi és pszichikai tünetek észlelhetőek;

b) az intézkedés alá vont személyen az egyes kábítószerek fogyasztása okozta jellemző elvonási tünetek észlelhetőek, vagy

c) az intézkedés alá vont személy kimutatható időn belüli kábítószer-fogyasztásról nyilatkozik.

4. A kábítószer-fogyasztás gyanúját erősíti, ha a 3. pontban foglaltakon túlmenően:

a) az intézkedés alá vont személynél vagy közvetlen környezetében kábítószer gyanúját keltő anyag vagy

b) az intézkedés alá vont személynél vagy közvetlen környezetében az egyes kábítószerek élvezetéhez használatos eszköz, tárgy

fedezhető fel.

5. A kábítószer-fogyasztás gyanúját erősíti, ha a 3. és 4. pontban foglaltak kábítószer-fogyasztás jellemző helyszínén (pl. szórakozóhely) vagy olyan személynél észlelhetőek, aki a kábítószer-fogyasztásban leginkább érintett társadalmi csoportba (fiatal felnőtt) sorolható, vagy nála egyéb testi jelek (pl. tűszúrások nyomai) is felfedezhetőek.

6. Járművezető bódult állapotának gyanúja esetén először az ittasság helyszíni ellenőrzését kell végrehajtani.

7. A járművezető bódult állapotának gyanújára utal, ha:

a) a járművezető ittasság ellenőrzésének eredménye negatív, és olyan testi és pszichikai tünetek észlelhetőek, amelyekből a bódult állapotra lehet következtetni, vagy

b) az ittasság ellenőrzés pozitív eredménye mellett olyan testi és pszichikai tünetek észlelhetőek, amelyek a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol szervezetben való kizárólagos jelenléte esetére nem jellemzőek, vagy a mért alkohol-koncentrációval nincsenek összhangban.

8. A bódult állapot gyanúját erősíti, ha a 7. pontban foglaltakon túl a járművezető bódító hatású szernek a vezetést megelőző 24 órán belüli fogyasztásáról nyilatkozik.

9. A tapasztaltakat összességükben kell megítélni. Mivel egyes testi és pszichikai tünetek előidézésére egyéb állapotok (fáradtság, betegség) is alkalmasak, illetve egyéb testi jelnek oka lehet a felelősségre vonást meg nem alapozó beavatkozás (egészségügyi kezelés) is, ezért az intézkedés alá vont személyt mindezekre vonatkozóan nyilatkoztatni kell.

4. Tárgyi bizonyítási eszközökhöz kapcsolódó intézkedések

10. Kábítószer-fogyasztás vagy bódult állapot gyanúja esetén az intézkedés alá vont személy ruházatát, csomagját és a hozzá kapcsolható járművet minden esetben át kell vizsgálni.

11. A tárgyi bizonyítási eszközként szóba jöhető kábítószer gyanúját keltő anyag, kábítószer élvezetéhez használatos eszközök, tárgyak feltalálása esetén a büntetőeljárási szabályoknak megfelelő lefoglalás érdekében kell intézkedni.[1]

5. A biológiai mintavétel végrehajtása

12. Kábítószer-fogyasztás gyanúja esetén:

a) ha az a 3. pont a) alpontja alapján merül fel, vér- és vizeletminta vételére kell intézkedni a rendszeresített "A kábítószeres befolyásoltság (élő személynél) megállapítására alkalmas vér- és vizeletvételi - II. számú -egységdoboz" (a továbbiakban: II. számú egységdoboz);

b) ha az kizárólag a 3. pont b)-c) alpontjai alapján merül fel, egyszeri vizeletvételre kell intézkedni a rendszeresített "A kábítószer-fogyasztás (élő személynél) megállapítására alkalmas vizeletvételi - I. számú - egységdoboz" (a továbbiakban: I. számú egységdoboz)

alkalmazásával.

13. Amennyiben nyálminta helyszíni előszűrésére alkalmas rendszeresített eszköz áll rendelkezésre, úgy a járművezető bódult állapotának 7-8. pontok szerinti gyanúja esetén őt nyálminta adására kell kötelezni. Ezen gyanú hiányában viszont a járművezető a minta adására nem kötelezhető.

14. A járművezető bódult állapotának 7-8. pontok alapján felmerülő gyanúja esetén vér- és vizeletvételre is kell intézkedni. A mintákat a II. számú egységdobozban kell biztosítani.

15. A biológiai mintavétel alapját képező körülmények észlelését követő lehető legrövidebb időn belül kell végrehajtani a mintavételezést. Az I. és II. számú egységdoboz kizárólag kábítószer-fogyasztás vagy bódult állapot gyanúja esetén használható fel.

16. Ha az I. és II. számú egységdoboz mintavételi eszközöket magába foglaló doboza címkével lezárt, akkor a mintavételezésre kizárólag olyan egységdoboz alkalmazható, amely bontatlan (zárcímkéje ép). A mintavételi egységdoboz felnyitása és alkalmazása csak a mintavétellel érintett személy, az intézkedést foganatosító rendőr és a mintát vevő orvos jelenlétében történhet. Kivételesen indokolt esetben a mintavétellel érintett jelenléte mellőzhető, amelynek okát a rendőri jelentésben rögzíteni és indokolni kell.

17. A vér- és vizeletvétel végrehajtását azzal egy időben az I. és II. számú egységdobozban erre a célra elhelyezett jegyzőkönyvben is dokumentálni kell. A jegyzőkönyvet pontosan és hiánytalanul kell kitölteni, amely során ügyelni kell arra, hogy az időpontokra vonatkozó adatok 24 órás időbeosztás szerint kerüljenek rögzítésre. Bódult állapot gyanúja esetén annak bizonyíthatósága érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a mintavételkor fennálló klinikai tünetek orvos általi jegyzőkönyveztetésére is.

18. Ha kábítószer-fogyasztás vagy bódult állapot bizonyítása miatt szükséges vér- és vizeletvétel bármely okból meghiúsult, azonban ekkor a mintaadásra kötelezni kívánt személy olyan orvosi (egészségügyi) ellátására került sor, amelynek részeként vérvétel (vizeletvétel) történt, akkor ezeknek a biológiai mintáknak - az orvosi célú felhasználását követő - lefoglalására kell intézkedni.

19. Amennyiben vizelet előszűrésére alkalmas rendszeresített eszköz (gyorstesztelő) áll rendelkezésre, úgy büntetőeljárási kényszerintézkedés (őrizetbe vétel, kutatás, lefoglalás) elrendelésének megalapozása érdekében azzal el kell végezni a vizeletminta előszűrő vizsgálatát.[2]

20. Kerülni kell, hogy a mintát adó személy a vizeletminta adását megelőzően nagy mennyiségű folyadékot fogyasszon.

21. A mintavételezés után a minta hőmérsékletét, színét és kémhatását (az egységdoboz részét képező kémhatásmérő tesztcsíkkal) a vételezés helyén ellenőrizni kell.

22. A vizeletminta adását az intézkedő - a mintaadó személlyel azonos nemű - rendőrnek az emberi méltóságot nem sértő módon figyelemmel kell kísérnie, amit úgy kell végrehajtania, hogy a mintahamisítás lehetősége kizárható legyen.

6. A rendőri jelentés tartalmi követelményei

23. A rendőri jelentésben (a továbbiakban: jelentés) úgy kell rögzíteni az intézkedést (mintavételt) kiváltó emberi magatartást, ahogy azt az intézkedő rendőr tapasztalta. Ha a tényállás szempontjából különös jelentőséggel bír, szó szerint is le kell jegyezni az intézkedés alá vont személy kijelentéseit, az esetleges tanúk által elmondottakat. Rögzíteni kell, hogy a rendőr milyen testi vagy pszichikai tünetek, egyéb testi jelek, milyen eszközök és egyéb körülmények alapján látta megalapozottnak a biológiai mintavétel kezdeményezését.

24. Az intézkedés lefolytatását a jelentésben teljességében kell rögzíteni úgy, hogy az a jelentés alapján utóbb rekonstruálható legyen.

25. A jelentésben rögzíteni kell a helyszín állapotát. Kábítószer gyanúját keltő anyag feltalálása esetén részletesen le kell írni annak megtalálási helyét, körülményeit. Rögzíteni kell a megtalált anyag alakjának, megjelenési formájának sajátosságait, utalva a mennyiségre is (pl. egy csomag bézs színű por, egy darab 1x1 cm-es bélyeg "nagy láb" motívummal), képszerűen le kell írni a megtalált eszközöket, utalva azok kábítószer-fogyasztásra való alkalmazhatóságára (pl. heroin oldására alkalmas égett aljú kiskanál).

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

27.[3]

28.[4]

29.[5]

30.[6]

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány