A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30409/2019/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 37. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §, 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §] Bíró: Huber Gábor

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.K.30.409/2019/10.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda (dr. Vaszari Péter ügyvéd - felperesi képviselő címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek a dr. Rafai Andrea jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (alperes címe) elsőrendű- és a dr. Simó Balázs jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás másodrendű alperesek ellen adóügyi közigazgatási jogvita elbírálása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az állami adó-és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára fizessen meg 480.120 (négyszáznyolcvanezer-százhúsz) forint le nem rótt kereseti illetéket, valamint az elsőrendű alperesnek tizenöt napon belül 50.000 (ötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A II.r. alperes által kiadott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján elérhető késedelmi pótlék kalkulátorhoz tartozó "Késedelmi pótlék" című tájékoztatás (a Továbbiakban tájékoztató) jelen perben lényeges része szerint (a továbbiakban: Mondat) "A napi pótlék mértékét az egységes számítási elvek következtében az adóhatóság három tizedes jegy pontossággal, kerekítés nélkül, további tizedes jegyeket elhagyva állapítja meg."

A felperes 2012. október 25-i javított adóbevallása alapján visszaigényelt 609.220.000 forint általános forgalmi adót (Áfa) az állami adóhatóságnak legkésőbb 2013. január 8-áig kellett volna kiutalnia. Az Áfa, valamint 116.056.000 forint késedelmi kamat kiutalására 2018. június 15-én került sor.

A felperes a Nemzeti Adó- és Vámhatóság Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságához (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2018. július 6-án beadott kérelmében (a továbbiakban: kérelem) saját számításait mellékelve további 13.622.736 forint késedelmi kamat (a továbbiakban: igény) kiutalását kérte, és utalt arra, hogy a Tájékoztató szerinti kamatszámítás eredménye az igénynél 7.813.383 forinttal kevesebb.

Az elsőfokú adóhatóság 4321272532 számú határozatában az igényhez képest 5.617.000 forint késedelmi kamatot állapított meg, ezt meghaladóan a kérelmet elutasította. Határozatának indokolásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (régi Art; a továbbiakban: Art.) 37.§ (4) és (6) bekezdés, valamint 165.§ (2) bekezdés rendelkezéseire hivatkozott. Megállapította, hogy a késedelmi kamattal le nem fedett időszak 2013. január 8-tól 2013. június 15-ig tart, melyre a Tájékoztató alapján járó összegszerűséget a határozat indokolásában kimutatott táblázatok szerint számította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt I.r. alperes 2018. november 5-én kelt 2235506716 számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatva az igényhez képest a késedelmi kamatot 5.429.000 forintban állapította meg, a fennmaradó 8.193.736 forint tekintetében a kérelmet elutasította. Indokolásában - az elsőfokú határozat megváltoztatásának közvetlen okaként - megállapította, hogy a késedelmi kamattal le nem fedett időszak kezdő napja nem 2013. január 8-a, hanem január 9-e. Ezt meghaladóan - a közigazgatási jogvita szempontjából releváns körben - az Art. 1.§ (3) bekezdésére és 37.§ (6) bekezdésére utalva megállapította, hogy jogszabály a napi kamat mértékének meghatározását nem tartalmazza, a késedelmi pótlék és kamat összegének számítása a Tájékoztató szerint valamennyi adózó esetében egységes, a napi pótlék három tizedes jegyig történő figyelembevétele valamennyi adózó számára kedvező, a módszer megváltoztatása a teljes adózói kört hátrányosan érintené. Megállapította, hogy a fellebbezésben felhozott bírósági döntések nem relevánsak.

Felperes keresetében az I.r alperes határozata vonatkozásában megváltoztatással elsődlegesen 8.002.000 forint, ezen belül másodlagosan - kerekítéssel - 8.931.000 forint többlet késedelmi kamat kiutalását, másodlagosan az I.r. alperes határozatának elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. A Tájékoztató tekintetében jogsértés megállapítását kérte elsődlegesen a Mondat egésze, másodlagosan annak "kerekítés nélkül, további tizedeseket elhagyva állapítja meg" fordulata tekintetében.

Előadta, hogy a Tájékoztató mint általános hatályú rendelkezés az Art. 165.§ (2) bekezdésével azért ellentétes, mert a Mondat által a kalkulációs modellnek nincsen sem jogszabályi, sem bírói gyakorlatnak megfeleltethető alapja, továbbá a Tájékoztató és az I.r. alperes határozata azért is jogellenes, mert az Art.165.§ (2) bekezdése nem értelmezhető akként, hogy a napi pótlék mértékében a harmadik tizedesjegyet követő tizedesjegyek elhagyhatók, valamint a jogszabályhely helyes értelmezésével a kiegészítő matematikai műveletek - így a kerekítés - sem összeegyeztethető. Bemutatta, hogy az I.r. alperes helyes jogalkalmazása esetén felperesnek a kereseti kérelemben megjelölt összegszerűségek szerint magasabb kamat jár, melyet a keresetelvélhez mellékelt (F/3.) táblázatra alapított. A Kúria eseti döntését kiemelve előadta, hogy jogszabályi előírás hiányában kiegészítő matematikai műveletek nem végezhetők. Másodlagosan - szintén bírósági döntésből kiindulva - arra hivatkozott, hogy az alperesek a napi pótlék mértékének harmadik tizedesjegyét is - a negyedik tizedesjegytől függően - kizárólag kerekítéssel határozhatták volna meg, mellyel felperesnek a konkrét ügyben 8.931.000 forint többlet járna.

Álláspontja szerint az I.r. alperes határozata sérti az Art. 1.§ (2) bekezdését és 2.§ (1) bekezdését, az Art. 1.§ (3) bekezdésére pedig az I.r. alperes azért nem hivatkozhat, mert a felperes igényét egyedileg kell elbírálni, a kalkulációs modell megváltoztatásának szükségességével jogszabálysértés nem igazolható. Álláspontja szerint nincs akadálya annak, hogy késedelmi pótlékszámítás esetén a kerekítés - mint az adózóra kedvezőbb szabály - mellőzhető legyen, az ügyfélegyenlősége elve pedig azért nem releváns, mert a kérelemmel azonos ügyben nem született döntés.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, az I.r. alperes perköltséget felszámított, a II.r. alperes nem számított fel. Az I.r. alperes határozatának indokolását fenntartva a késedelmi pótlék és kamatszámítás alkalmazásának egységességét, az egyenlő bánásmódot, a Tájékoztató és az annak megfelelő számítások transzparenciáját hangsúlyozta azzal, hogy a módszer jogszabályi előírással nem ellentétes, a két eseti döntés pedig irreleváns. Megjegyezte, hogy a késedelmi pótlék számítását egyértelmű törvényi szabályozás hiányában több évtizede normatív utasításokkal szabályozta az adóhatóság elnöke. A II.r. alperes kiemelte, hogy kerekítés esetén - attól függően, hogy az lefelé vagy felfelé történik - a késedelmi pótlék számítása során is sérülne az Art. 1.§ (3) bekezdése, valamint végtelen törtek esetén mindenképpen szükséges matematikai művelet végzése; megjegyezte, hogy felperes a napi pótlékszámítás során maga is kerekítést alkalmazott, a Tájékoztató szerinti módszer mindemellett a gazdasági életben is elfogadott és ésszerű.