A Kúria Pfv.20787/2015/5. számú precedensképes határozata birtokháborítás megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 118. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Lukácsi Beáta

A határozat elvi tartalma:

A helyi önkormányzat részéről a közösségi igények kielégítése céljából létesített kutyafuttató önmagában nem tekinthető sem szükségtelen zavarásnak, sem birtokháborító magatartásnak.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.20.787/2015/5.szám

A Kúria a dr. Kanta Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a Bálint Erika jogtanácsos által képviselt alperes ellen birtokháborítás megszüntetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 18.P.50.616/2014. szám alatt folyamatban volt és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 44.Pf.630.404/2015/4. számú ítéletével befejezett ügyben a felperes részéről 26. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - kívül meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.630.404/2015/4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A perbeli társasházban található II. emelet 16. számú lakásingatlan tulajdonosa a felperes. A házzal szemben lévő közterület korábban un. "kiserdő" - fás, bokros közpark - volt, ahol az alperes 2011 októberében kutyafuttatót létesített. A perbeli társasház utcai, előkerttel is rendelkező frontjától 26 méterre kezdődik a kutyafuttató az úttest másik oldalán. A fákkal körülvett, kerítéssel körbezárt területen póráz nélkül lehet sétáltatni a kutyákat; a terület a perrel érintett időszakban, a létesítésétől kezdődően 0-24 órás működési rendben üzemelt. A társasház közvetlen környékén e mellett a kutyafuttató szomszédságában egy élelmiszer üzlet található rakodótérrel, a kutyafuttató mögött pedig futballpálya, kosárlabdapálya és benzinkút helyezkedik el.

Az alperes az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőzően a kutyafuttató nyitva tartását korlátozta, így az jelenleg este 22-től reggel 6 óráig zárva tart.

A kutyafuttató zajhatása az éjjeli órákban észlelhető.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes birtokháborítást követett el, és kötelezze őt az eredeti állapot helyreállítására, a kutyafuttató megszüntetésére. Kereseti kérelme jogalapjául a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 188.§-át jelölte meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a 2011. október hónapban a létesített perbeli kutyafuttató megszüntetésével az eredeti állapotot 30 napon belül állítsa helyre. A keresetet ezt meghaladóan elutasította.

Azt vizsgálta, hogy az alperes birtokháborító magatartása megállapítható-e amiatt, hogy a felperest a békés birtoklásban zavaró körülményt idézett elő a kutyafuttató létesítésével, és hogy erősebb-e a kutyatulajdonosok kulturált ebtartáshoz fűződő érdeke annál, hogy a felperes a lakókörnyezetében nyugodtan, zavartalanul, kutyaugatás, más hangos zajok és szaghatások nélkül élhessen, továbbá, hogy az alperes megtett-e minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy a kutyák elhelyezése a kulturált és ellenőrzött környezetet biztosító kutyafuttató létesítésével azon a területen valósuljon meg, ahol nem jelent a közvetlen környezetében lakók számára folyamatos, zavaró környezeti hatást.

Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás adatai, a tanúk vallomása megerősítették a felperes nyilatkozatait a kutyafuttató létesítésének következményei, azaz a zaj és egyéb környezeti hatások elviselhetőségével kapcsolatban, továbbá abban a tekintetben is, hogy a kutyafuttató helyszíne kiválasztásának véleményezésében az érintettek nem vettek részt. Az alperes a lakosság véleményének beszerzése során nem vette ugyanolyan súllyal figyelembe az érintett helyszínen lakók békés, háborítatlan birtokláshoz való jogát a kutyatulajdonosok azon elfogadható igényével szemben, hogy szervezett és ellenőrzött körülmények között tudják kutyájuk mozgásigényét kielégíteni.

Az elsőfokú bíróság ítéletében úgy foglalt állást, hogy a szükségszerűség, amely megkívánja, hogy a lakosok és a járókelők biztonságát is szolgáló módon a kutyatulajdonosok ne sétáltassák a közparkokban kutyáikat és a közterületen egyébként pórázt használjanak, nem vezethet oda, hogy az emberek közvetlen lakókörnyezetére állandó kihatással biztosítsák ezt a lehetőséget úgy, hogy a zaj, szag és egyéb - például por -, zavaró hatásai a lakók nyugalmát, békés háborítatlan birtoklását befolyásolja.

Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a felperes a becsatolt zajszintmérési adatokkal igazolta az Alaptörvényben az emberi környezettel és a nyugodt pihenéssel, kikapcsolódás összefüggésben biztosított jogok sérelmének megvalósulását és a zavarás mértékét. Az alapzajként jellemezhető városi zajhatás reggel 7 és este 22 óra között jellemző, azonban az éjszaka kezdeti óráiban 22 és 1 óra között, továbbá hajnali 3 óra és 7 óra között ez az alapzaj elcsendesedik, és megjelennek az ugatási zajok, továbbá a kutyák gazdáinak kutyákat fegyelmező kiáltásai is. Az alvást zavaró, illetve akadályozó hatás értékelésére határérték nem állapítható meg, de leszögezhető annak tényszerűsége, a lakásba besugárzó panaszolt zaj a mérések szerint valóságos és kiemelkedő erősségű ebben az időszakban, és a zajra való érzékenység mértékétől függően az alvást, pihenést az elektronikus média használatát akadályozó hatása megállapítható.

Az elsőfokú bíróság utalt a 287/2007. (X.28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezéseire, amelyek a magánszakértői vizsgálat okszerűségét megalapozzák, így a szabadidős létesítményből származó zajforrás mérhető és vizsgálható. A szakvélemény pedig megerősítette a tanúk egyöntetű nyilatkozatát, miszerint a kutyafuttatóból folyamatosan szűrődő zajok mérhető értékhatárra tekintet nélkül megvalósítják a felperes szükségtelen zavarását. Ezért a Ptk. 188.§ (1) bekezdése és 192.§ (2) bekezdése alapján az eredeti állapot helyreállítására, a kutyafuttató megszüntetésére kötelezte az alperest.