A Szekszárdi Törvényszék K.20743/2010/28. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 2. §, 3. §] Bíró: Hum Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

*Szekszárdi Törvényszék K.20743/2010/28.*, Kúria Kfv.37332/2012/8. (BH 2013.5.142)

***********

Szekszárdi Törvényszék

9.K.20.743/2010/28. szám

A Szekszárdi Törvényszék dr. Magyar Anikó ügyvéd (cím.) által képviselt I.rendű felperes neve I. r. és I.rendű felperes neve né II. r., mindketten felperesek címe szám alatti lakos felperesnek - név jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve I.rendű alperes címe székhelyű I. r. és dr. Bujtás István ügyvéd (cím.) által képviselt II.rendű alperes neve II.rendű alperes címe székhelyű II. r. alperes elleni, kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében eljárva meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A bíróság a felpereseknek az I. r. alperesi jogelőd 2010. július 16. napján kelt 23-715-7/2010. számú határozatának jogalapjára irányuló keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelesek a f e l p e r e s e k egyetemlegesen az államnak az állami adóhatóság felhívására az ott közölt módon és időben 10.000,- (tízezer) forint illetéket megfizetni.

244.450,- (kettőszáznegyvennégyezer-négyszázötven) forint előlegezett költséget a felperesek viselnek.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a csatolt közigazgatási iratanyag és a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg.

A felperesek a helységnév1 840. hrsz-ú, kivett út, legelő és erdő megjelölésű, összesen 11 ha, 819 m2 alapterületű ingatlan tulajdonosai ½ - ½ arányban.

Az ingatlan északi részén található a utcanév1, az ott felgyülemlett csapadékvíz a domborzati viszonyok miatt a felperesi ingatlanon keresztül folyik le.

A II. r. alperes megbízásából a M. Bt. elkészítette helységnév1 belterületi vízrendezés kiviteli tervét, amely - két ütemben - részben a felperesi ingatlanon keresztül javasolta kivitelezhetőnek a csapadékvíz elvezetését nyitott, vápás vízelvezető formájában. Az érintett területen található az ún. K. árok, amely a műszaki leírás szerint befogadná a csapadékvizet. Megállapítható, hogy a településen régóta fennálló és megoldásra váró belterületi vízelvezetési nehézségek is vannak, mindenekelőtt a K. árok bal parti vízgyűjtő területén elsősorban a földutakon való szabályozatlan vízlefolyások miatt. Ezeken a helyeken a lefolyó csapadékvizek rendszeresen mély bevágódásokat okoznak és jelentős a hordaléklesodrás.

A felperesi ingatlan 3160 m2 nagyságú területének kisajátítása iránt a II. r. alperes nyújtott be kérelmet az I. r. alperes jogelődjénél. Előadta, hogy a fennálló közérdekű cél a felszíni és felszín alatti vízkészletek közérdekű igénybevétele, tározása, el- illetve a továbbvezetését szolgáló létesítmények megvalósítása.

Magát a közérdekűséget a II. r. alperes abban jelölte meg, hogy helységnév1 község domborzati viszonyai miatt a településre a utcanév1 felől érkező, külterületen összegyülemlett csapadékvíz elvezetésére más módon nincs lehetőség, csak a fenti ingatlan igénybevételével. A külterületről érkező csapadékvíz szokásosan - mindig is - a helységnév1-ii 840. hrsz-on került elvezetésre, mert ez volt a természetes vízfolyás legrövidebb útja a befogadó K. árokba.

A II. r. alperes a kérelem kapcsán előadta, hogy elkészíttette a község belterületi vízrendezési tervét, mely szerint a külterületről érkező csapadékvíz egy iszapfogó berendezésen keresztül a fenti úton kialakított vápás vízelvezetőn át jutna a K. árokba. A II. r. alperes szerint ezzel a víz a természetes és évtizedes útján károkozás nélkül kerülne a legközelebbi befogadóba. Utalt végül arra, hogy a vízrendezési terv illeszkedik helységnév1 község településrendezési tervéhez is.

A kisajátítási eljárás során az I. r. alperesi jogelőd tárgyalást tűzött ki. A tárgyaláson az I. r. felperes közölte, hogy álláspontja szerint a csapadékvíz elvezetése más módon, más úton is történhetne. Ezzel szemben a II. r. alperes azt állította, hogy a településen keresztül a vizet más úton elvezetni a domborzati viszonyok miatt nem lehet.

A kisajátítási eljárás során az I. r. alperesi jogelőd B. B. személyében ingatlanforgalmi szakértőt rendelt ki, aki a 2010. július 1. napján kelt véleményében rögzítette a kisajátítással érintett ingatlanrész forgalmi értékét (300.000-300.000,- forint). A szakértői vélemény tartalmazta, hogy a felperesi ingatlant kettészelő földes dűlőúton folyik le a külterületen összegyűlt csapadékvíz. Az út hasznosítású területen burkolat, közmű, al- és felépítmény nincs, az úton a helyszíni szemle időpontjában több helyen mély vízmosási szakaszok voltak, amelyek mélysége elérte a 40-60 cm-t is.

Az I. r. alperesi jogelőd a 2010. július 16. napján kelt 23-715-7/2010. számú határozatával elrendelte a fenti ingatlanból 3160 m2 nagyságú földrészlet vízgazdálkodás közérdekű célra történő kisajátítását. Kötelezte a jogelőd a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek személyenként 300.000-300.000,- forint, összesen 600.000,- forint kisajátítási kártalanítási összeget.

A jogelőd a II. r. alperes nyilatkozatának tükrében elfogadta a kisajátítás közérdekűségét, illetve azt, hogy a felgyülemlett csapadékvizet a felperesi ingatlanon keresztül kell elvezetni, miután ez a víz természetes lefolyása, és ezen az úton kerülne a csapadékvíz károkozás nélkül a legközelebbi befogadóba. Utalt a határozat a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. tv. (Kstv.) 2. §-ára, 4. § (1) bekezdés kd) pontjára, illetve 3. § (1) bekezdés c) pontjára.

A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a kisajátított, 3160 m2 területű ingatlan tekintélyes része, 2845 m2 az ingatlan-nyilvántartásba útként bejegyzett terület.

A fenti határozattal szemben a felperesek nyújtottak be keresetet. Keresetlevelükben vitatták a közérdekűséget, illetve a részükre megállapított kártalanítás összegszerűségét. A közigazgatási perben kitűzött tárgyaláson közölték, hogy álláspontjuk szerint máshol, mégpedig a utcanév2 utcában is meg lehetett volna valósítani a csapadékvíz elvezetését.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, kiemelve, hogy a megtámadott határozat mind jogalapját, mind pedig az összegszerűségét illetően jogszerű. Tagadták az alperesek azt is, hogy a felperesek által megjelölt helyen, a utcanév2 utcán keresztül meg lehetett volna valósítani a vízelvezetést. Utaltak arra, hogy a utcanév2 utca lakott területen van, az pedig alaptétel, hogy a csapadékvíz elvezetése ne lakott területen keresztül történjen. Kiemelték, hogy az elmúlt évek szélsőséges időjárása a csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatban a utcanév2 utcában egyébként is problémát okozott; az ottani, részben nyílt, részben pedig zárt csapadékelvezető rendszer kapacitása a nagyobb esőzések utáni vizek elvezetéséhez nem elegendő.