A Kúria Mfv.11063/2011/4. számú precedensképes határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

A foglalkoztató nem mentesül a megtérítési kötelezettség alól, ha a faipari szakképesítéssel rendelkező munkavállaló balesete az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzéshez szükséges utasítások és iránymutatás megadásának elmulasztásával okozati összefüggésben következik be. KK 25. számú állásfoglalás

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.III.11.063/2011/4.szám

A Kúria a dr. Koppány Henriett ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Országos Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Szombathelyi Munkaügyi Bíróságon 7.M.534/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Vas Megyei Bíróság 2011. szeptember 22-én kelt 8.Mf.20.214/2011/13. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Vas Megyei Bíróság 8.M.20.214/2011/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, fizessen meg külön felhívásra a magyar állam javára 99.260 (kilencvenkilencezer-kettőszázhatvan) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

Az alperes a 2010. június 28-án kelt fizetési meghagyásában - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 67. § (1) bekezdése alapján - 992.556 forint és kamatai megfizetésére kötelezte a felperest az általa foglalkoztatott Sz. Z. 2009. február 5-én bekövetkezett munkabalesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén.

A Szombathelyi Munkaügyi Bíróság a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította. Az ítéleti tényállás szerint a sérült munkavállaló egy asztali faipari marógépen horonymarási munka végzése közben szenvedett balesetet a következőképpen. A megmunkálandó faanyag rögzítése során oldalsó fésűfát nem vett igénybe, a fában nem látható anyaghiba volt, a kézzel történt előretolás során a fába a marókés belekapott, azt a sérült kezéből kirántotta, aki ennek következtében egyensúlyát vesztette, bal kezének három ujja a marókéshez ütődött, ujjai súlyosan megsérültek.

A munkaügyi bíróság nem fogadta el a felperes azon érvelését, hogy megtérítési felelőssége azért nem áll fenn, mert a megmunkálandó faanyag belső hibája elháríthatatlan okként vezetett a baleset bekövetkeztéhez. A bíróság a felek előadása, az okirati bizonyítékok, a sérült és a balesetet a felperes részéről kivizsgáló személy tanúvallomása, valamint a perben beszerzett igazságügyi munkavédelmi szakértői vélemény alapján arra a következtetésre jutott, hogy a baleset a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (1) bekezdés i) pontja, 54. § (7) bekezdés a)-b) pontja és a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet (a továbbiakban: FMMr.) 9. § a)-b) pontjai és 10. § e), g) pontjai felperes általi megszegése miatt következett be. A sérült ahhoz a munkaművelethez, amelynek során a balesetet elszenvedte, általában nem használt oldalsó fésűsfát, illetve tolófát, e munkaeszközök használatának mellőzése az általa követett gyakorlat volt. A szakértő a tárgyaláson szakvéleményét pontosította azzal, hogy oldalsó fésűs leszorító hiányában a megmunkálandó munkadarab rögzítése nem volt megfelelő, ez pedig tolófa alkalmazásának mellőzésével együttesen vezetett a baleset bekövetkeztéhez, a két munkaeszköz együttes használata anyaghibás munkadarab esetén is megvédi a munkavállalókat a balesettől.

Az ítélet szerint a felperes a perbeli faipari marógép rendeltetésszerű használatára vonatkozó ismereteket tartalmazó, a tolófa, tolóláda, fésűsfák használatára is kiterjedő használati utasítással nem rendelkezett. A felperes nem adott megfelelő utasításokat a kis keresztmetszetű és rövid munkadarab vezetővonalzó melletti marás esetén követendő eljárásra, nem ellenőrizte rendszeresen, hogy a munkakörülmények és munkaeszközök megfelelnek-e a munkavédelmi követelményeknek. Mindezek olyan kötelezettségszegések, amelyek a munkavállaló szabályszegésétől függetlenül megalapozzák a munkáltató megtérítési felelőssége megállapítását. A bíróság végül utalt arra is, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Munkavédelmi Felügyelősége (a továbbiakban: OMMF) 2009. március 11-én kelt jegyzőkönyvének tartalma önmagában nem cáfolja a munkavédelmi szabályszegések elkövetését.

A Vas Megyei Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a perben eljárt igazságügyi munkavédelmi szakértő és a felperes által fellebbezési eljárás során csatolt, D. M. szakértő által készített véleményekben fellelhető ellentmondások feloldása céljából kiegészítő szakvéleményt szerzett be és a szakértőket a tárgyaláson meghallgatta. A kiegészített bizonyítás adatai alapján megállapította, hogy a szakértők egyetértettek abban, hogy a perbeli gép üzembe helyezéséhez szükséges dokumentáció, eljárás nem volt teljes körű, nem felelt meg mindenben a jogszabályi előírásoknak. A felperes megbízása alapján szakvéleményt adó szakértő szerint a balesetet a munkavállaló helytelen munkavégzése okozta: rosszul tette fel vagy egyáltalán nem használta a tolófát, noha elvárható lett volna a védőberendezések használatának ismerete; abban a másik szakértővel egyetértett, hogy rossz gyakorlat esetén a munkáltatónak intézkedést kell tennie. Annak megítélése, hogy a vizsgálati, dokumentálási hiányok összefüggésbe hozhatók-e a balesettel, szakértői kompetenciába nem tartozó jogkérdés. A hiányosságokat nem lehet szűken értelmezni, vizsgálni kell azt is, hogy a munkáltató mindent megtett-e a balesetveszély csökkentésére, így ellátta-e a gépet olyan leírással, utasítással, amely a biztonságos üzembe helyezéshez szükséges. A gépnek - gyártási évétől függetlenül - rendelkeznie kell az aktuális munkavédelmi előírásoknak megfelelő felszereltséggel, a biztonságos munkavégzéshez szükséges munkavédelmi leírással, nem elegendő arra hivatkozni, hogy a gép 1981-ben, a gyártási évében az akkor hatályos követelményeknek megfelelt.

A másodfokú bíróság - figyelembe véve az eljárása során felvett bizonyítás adatait - a fenti indokolásbeli kiegészítéssel, helyes indokaira is tekintettel hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét, kitérve arra, hogy a munkáltatót - a Legfelsőbb Bíróság KK 25. számú állásfoglalásban foglaltakra is figyelemmel - attól függetlenül terheli a megtérítési kötelezettség, hogy a baleset a sérült munkavállalónak is felróható okból következett be.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a másodfokú ítéletnek az elsőfokú ítéletre és az alperes határozatára is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben való marasztalását kérte a Pp. 206. § (1) bekezdése, a Mvt. 39. § (1) bekezdése és a Pp. 221. § (1) bekezdése megsértésére hivatkozva.