A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.44/2016/5. számú határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 294. §] Bírók: Mészáros László, Szabó Éva, Török Zsolt

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.44/2016/5.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. február hó 8. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. március 08. napján kihirdetett 41(I.)Kb.1268/2015/6. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat az ellene hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 294. § (1) bekezdés ] miatt emelt vád alól felmenti.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelyet az ügyész a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül jelenthet be.

Indokolás:

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. március 08-án kihirdetett 41(I.)Kb.1268/2015/6. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 294. §(1) bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, ezért 1 évi és 6 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, 50 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint pénzbüntetésre, valamint lefokozásra ítélte. Rendelkezett végrehajtás esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A bíróság a vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 5 havi részletfizetést engedélyezett, és rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelről.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére, vele szemben vagyonelkobzás alkalmazása érdekében. Mellékelte fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben kifejtette, hogy a terhelt a 100.000 forint csapdapénzzel, ha időlegesen is, de gazdagodott, ezért nem mellőzhető vele szemben a vagyonelkobzás.

A vádlott irány megjelölése nélkül, a védő felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.289/2016/1-I. számú átiratában a katonai ügyész fellebbezését visszavonta, a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a bizonyítékokat megvizsgálta, amelynek alapján mérlegelési jogkörében eljárva a tényállást helyesen állapította meg, és indokolási kötelezettségét is teljesítette. Mivel a megalapozott tényállás megváltoztatására a másodfokú eljárásban nincs törvényes ok, ezért a vádlott és védője által bejelentett fellebbezések a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma miatt nem vezethetnek eredményre. Álláspontja szerint a katonai tanács okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, helyesen minősítette cselekményét, és a büntetéskiszabási körülmények megfelelő értékelésével kiszabott büntetések a büntetési célok megvalósítására alkalmasak. Az ítélet járulékos rendelkezései is törvényesek, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője perbeszédében a vádlott felmentése érdekében bejelentett fellebbezést továbbra is fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása és a védence első gyanúsítotti kihallgatása jogszabálysértő volt. Ez utóbbi azért, mert a Be. 46. § (1) bekezdésének a./ és b./ pontja alapján kötelező volt a védelem, a vádlottat pedig védő jelenléte nélkül hallgatta ki első alkalommal a nyomozó ügyész, ezért ezt a vallomást a Be. 78. § (4) bekezdése értelmében ki kell rekeszteni az eljárásból. Az eljárás alapját képező megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben kifejtette, hogy az nem volt szabályszerű, mert a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. § (2) bekezdése a megbízhatósági vizsgálat lefolytatását ügyészi jóváhagyáshoz köti, amely azonban a jelen ügyben nem történt meg, ezért a vizsgálat eredménye sem használható fel bizonyítékként. Utalt arra is, hogy nem valósult meg a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, mert a vizsgálatot végző tárgyaló tiszt otthagyta a pénzt az asztalon, amit a védence egyszerűen a kezébe vett, de azt nem fogadta el. Mindezek alapján indítványozta, hogy a másodfokú bíróság bizonyítottság hiányában mentse fel védencét az ellene emelt vád alól.

A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által előadottakhoz.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet a Be. 348. § (1) bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta.

A másodfokú bíróság nem értett egyet a védő azon érvelésével, hogy súlyos eljárási szabálysértések történtek a nyomozás során. Álláspontja szerint a nyomozó hatóság és az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta.

A Rendőrségről szóló törvény 7/A. § (2) bekezdése értelmében a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozat és a vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését két munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja. A megbízhatósági vizsgálat ügyészi jóváhagyása a törvényi előírásnak megfelelően megtörtént. A nyomozati iratok 5. naplószáma alatt megtalálható a határozat a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről, amelynek záradéka szerint a Fővárosi Főügyészség ügyésze azt jóváhagyta.

Nem értett egyet a fellebbviteli bíróság azzal a védői érveléssel sem, hogy a vádlottat a Be. kötelező rendelkezése ellenére hallgatták ki védő nélkül. A hivatkozott 8/2013. (III.01.) Alkotmánybírósági határozat ugyanis nem vonatkoztatható a jelen esetre, mert ez a döntés olyan büntetőügy kapcsán született, amelyben a gyanúsított első gyanúsítotti kihallgatása idején előzetes fogvatartásban volt. A jelen büntetőeljárást képező ügyben azonban a vádlott nem volt fogvatartásban, ez a körülmény pedig eltérő eljárási szabályok alkalmazását jelenti. A Be. 46. §-ban foglaltak szerint a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a./ a bűncselekményre a törvény 5 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, b./ a terheltet fogva tartják, c./ a terhelt hallássérült, siket, vak, beszédképtelen, vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, d./ a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri, e./ a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, f./ e törvény erről külön rendelkezik. Az első gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyv gyanúsításra vonatkozó része alapján nem kétséges, hogy az ügyben a védelem a Be. 46. § a./ pontja alapján kötelező volt. A Be. 48. § (1) bekezdése szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozóhatóság védőt rendel ki, ha a védelem kötelező és a terheltnek nincs meghatalmazott védője. A terheltet a kirendelést követően tájékoztatni kell a védő személyéről és elérhetőségéről. A Be. 46.§ b./ pontja esetében a védőt legkésőbb a terhelt első kihallgatásáig ki kell rendelni. A kirendelő határozatban a védőt tájékoztatni kell a terhelt fogvatartásának helyéről, valamint kihallgatásának tervezett helyéről és idejéről. A jelen ügyben azonban a vádlott nem volt fogvatartásban, tehát az a rendelkezés, hogy a védőt legkésőbb a terhelt első kihallgatásáig ki kell rendelni, rá nem vonatkozott. Ehhez képest a rendelkezésre álló iratokból az állapítható meg, hogy az eljáró ügyész a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően tájékoztatta a terheltet arról, hogy részére védő kirendelése kötelező, majd a vádlott a gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyv szerint úgy nyilatkozott, hogy védőt kíván az ügyben meghatalmazni. Ebben az esetben a gyanúsítottat arra kellett figyelmeztetni, hogy ha három napon belül nem hatalmaz meg védőt, akkor az ügyész, illetve a nyomozóhatóság rendel ki részére. A gyanúsítotti jegyzőkönyvből megállapítható, hogy ez a kioktatás megtörtént. Az előzőekben foglaltakra figyelemmel tehát megállapítható, hogy nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a bizonyítékok értékelése során a vádlott a gyanúsítotti vallomását értékelte, mivel az törvényesen felhasználható.