A Kúria Kfv.35532/2013/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (AGRÁRTÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet 9. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Erdősítéshez kapcsolódó jövedelempótló támogatás nemcsak a támogatási kérelem benyújtásának évében, hanem - ha a kérelem erre irányul - az azt megelőző évben történt erdősítés után is igénybe vehető.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.35.532/2013/5.szám

A Kúria Dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda (által képviselt felperesnek a Miniszterelnökséget vezető miniszter alperes, mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerv jogutóda ellen mezőgazdasági támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. július 11. napján kelt 11.K.29.769/2013/11. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.29.769/2013/11. számú ítéletét, az indokolásának megváltoztatásával hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes a 2008. évre 2008. június 30-án mezőgazdasági területek erdősítése iránt kérelmet terjesztett elő az MVH illetékes hatóságánál. Kétszer megismételt eljárás után az elsőfokú hatóság határozatában részben helyt adott a kérelemnek, megállapította, hogy a felperes 153.156 euró támogatásra jogosult. Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezett, fellebbezésében az erdőtelepítés miatti jövedelempótlás címén és az erdősítés címén igényelt támogatás csökkentését vitatta.

A fellebbezés alapján eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) 9. § (1) és (3) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes csak olyan terület alapján jogosult jövedelempótló támogatásra, amely után 2008-ban igénybe vett normatív területalapú támogatást.

A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Az ügyben eljárt Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság a döntésében megállapította, hogy az alperes törvényesen értelmezte a Jogcímrendelet 9. § (1) és (3) bekezdéseit. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Jogcímrendelet 9. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést akként kell értelmezni, hogy amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának évében, vagyis jelen esetben 2008-ban a felperesi ügyfél igénybe vett az Európai Unió által részben vagy egészben finanszírozott normatív területalapon járó támogatást, úgy a 2008-as támogatási határozatban foglalt területek után jár az erdészeti jövedelempótló támogatás. Mindemellett az elsőfokú bíróság azért helyezte hatályon kívül a hatósági határozatokat és kötelezte új eljárásra az első fokon eljárt hatóságot, mert a hatóságnak pontosabb indokolást kell adnia a támogatással érintett területek méreteire.

Az ügyben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a felperes keresetének teljesen helyt adó ítéletet hozzon, az alperes határozatát az első fokra kiterjedően helyezze hatályon kívül. A felperes szerint a bíróság téves indokkal támasztotta alá ítéletét és ebből téves jogi következtetést vont le, ami sérti a Ket. 50. §-át, 72. § (1) bekezdés ea) pontját, valamint a Pp. 221. § (1) bekezdését és a Jogcímrendelet 9. § (3) bekezdését, 2. § 10. pontját. A felülvizsgálati kérelem szerint a Jogcímrendelet 9. § (3) bekezdése egyértelműen kifejti, hogy jövedelempótló támogatást akkor lehet igénybe venni, ha a kérelemben szerepelő területre a támogatási kérelem benyújtásának évében, vagy az azt megelőző évben az Európai Unió által részben vagy egészben finanszírozott normatív területalapon járó támogatást igénybe vett. A felperes kifejtette, hogy ezen jogszabályhely alapján nem csak 2008-ban, hanem a 2007-ben, azaz a megelőző évben igénybe vett normatív területalapú támogatás is megalapozza a jövedelempótló támogatást. Ezzel szemben a jogerős ítélet csak a 2008-as évre vonatkozóan ismerte el a jogosultságot, így a felperes álláspontja szerint a Jogcímrendelet 9. § (3) bekezdése alapján a mezőgazdasági területek erdősítése iránti kérelemben szereplő területeket kellett volna a hatóságnak vizsgálni abból a szempontból, hogy azok vonatkozásában vettek-e igénybe területalapú támogatást 2007-ben vagy 2008-ban. Amennyiben bármely évben ezek után igénybe vettek területalapú támogatást, akkor a jogosult mezőgazdasági területek erdősítése után jár a jövedelempótló támogatás. A jogosult mezőgazdasági terület fogalmát a Jogcímrendelet 2. § 10. pontja határozza meg. A felperes 2007-ben 33,16 hektár után vett igénybe területalapú támogatást, amekkora mezőgazdasági területet beerdősített, ezért ezen területek után álláspontja szerint járt volna részére jövedelempótló támogatás. Téves ezért az elsőfokú bíróság azon megállapítása, mely a Jogcímrendelet 9. § (3) bekezdését úgy értelmezi, hogy csak a támogatási kérelem benyújtásának évét, azaz 2008-t lehet figyelembe venni.

Az ügyben az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be. Az ellenkérelemben kifejtettek szerint a felülvizsgálni kért ítélet rendelkező része szó szerint teljesíti a felülvizsgálati kérelemben meghozni indítványozott döntést, így a felülvizsgálat során fogalmilag kizárt a felülvizsgálati kérelemnek megfelelő döntés meghozatala. Az elsőfokú bíróság ugyanis teljes egészében hatályon kívül helyezte a közigazgatási perben felülvizsgált közigazgatási határozatokat, így a Kúria nem változtathatja meg a felülvizsgálati kérelemmel érintett ítéleteket, a már hatályon kívül helyezett közigazgatási határozatokat ismételten nem lehet hatályon kívül helyezni. Mivel a felülvizsgálati kérelem a döntés indokának a megváltoztatására irányul, így az alperes álláspontja szerint a felperes felülvizsgálati kérelme nem teljesíthető.