A Kúria Mfv.10579/2015/1. számú precedensképes határozata kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 235. §, 244. §, 252. §, 253. §, 275. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

részítélete

Az ügy száma: Mfv.I.10.579/2015/6.

A tanács tagjai: Dr. Tallián Blanka a tanács elnöke

Dr. Hajdu Edit előadó bíró

Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró

A felperes:

Az alperes:

Az alperes Dr. Szabó Zsuzsanna jogtanácsos

képviselője:

A per tárgya: kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 4.Mf.638.410/2014/5.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 25.M.5200/2011/20.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Mf.638.410/2014/5. számú ítéletét részítéletnek tekinti, és azon rendelkezését, amellyel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 25.M.5200/2011/20. számú rész-közbenső ítéletét megváltoztatta és a felperesnek az alperes 2011. május 11. napján kelt felmentését az alkotmányellenesnek nyilvánított indokolást nem tartalmazó felmentés alkalmazása és közlése időpontja miatti rendeltetésellenességét megállapító döntését megváltoztatva a keresetet elutasította, nem érinti, míg a felmentés jogellenességére vonatkozó további kereseti kérelmek vonatkozásában hozott elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezi, és ennek vizsgálatára vonatkozóan az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket az állam viseli.

A Kúria a hatályon kívül helyezett rendelkezések vonatkozásában a felülvizsgálati eljárási részilletéket 477.900 (négyszázhetvenhétezer-kilencszáz) forintban állapítja meg.

A részítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesnek az alperes jogelődjénél, a K.V.M.-nál korábban fennállt közszolgálati jogviszonyát a Fővárosi Bíróság 49.Mf.636.699/2010/2. számú ítéletével helyreállította. Az ezt követő kinevezés-módosítással a felperes kérelmére 2010. december 1-jével a V.M.J.F.J.T.F.O.-n törvényességi felügyelő és jogtanácsosi munkakörben kormánytisztviselőként foglalkoztatták tovább.

[2] A felperesnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés b) pontjára alapított felmentést kívántak átadni 2011. május 11-én, azonban annak átvételét a felperes megtagadta. Az okirat dátuma 2011. május 10-e volt, a felmentési idő kezdetét 2011. május 13-ában állapították meg. Az alperes az átadás megkísérlésekor észlelte, hogy a felmentési iratban a felmentési idő kezdetét - figyelemmel a felperes 2011. április 22-éig tartó keresőképtelenségére - helytelenül állapították meg, ezért azt 2011. május 11-ével módosították 2011. május 23-ára.

[3] A felperes eltávozása miatt az alperes személyesen nem tudta a felperesnek a felmentési iratot átadni, ezért azt postai úton 2011. július 26-án kézbesítették.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes 2011. június 23-án nyújtott be keresetet. A pontosított keresetében a kormánytisztviselői jogviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek alkalmazását, eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását, elmaradt illetmény, természetbeni juttatás, szabadságmegváltás, jubileumi jutalom, vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetését kérte.

[5] Hivatkozott a felmentés alaki érvénytelenségére, felmentési tilalomra és a védett kora miatti felmentési korlátra, valamint arra, hogy az Alkotmánybíróság a felmentés alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezést alkotmányellenesnek minősítette. Álláspontja szerint a felmentés a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmába ütközik. Ez utóbbi körben állította, hogy az alperes intézkedése véleménynyilvánításának elfojtására irányult, továbbá azt, hogy önmagában a már alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályhely alkalmazása rendeltetésellenes. Hivatkozott továbbá a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 5. §-ában foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére is.

[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a jogviszonyt a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján szüntette meg indokolás nélkül, a felperes pedig nem állt felmentési tilalom alatt. Eljárása nem ütközött a rendeltetésellenes joggyakorlás és a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. A felperes kárigényei megalapozatlanok, betegsége nem áll okozati összefüggésben a jogviszonyával.

Az első- és másodfokú ítélet

[7] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 25.M.5200/2011/20. számú kijavított rész-közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes a 2011. május 11-én kelt felmentéssel jogellenesen szüntette meg a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát.